Ma tartotta májusi ülését a pécsi közgyűlés. A legnagyobb vita a tavalyi költségvetés kapcsán alakult ki, ma fogadta el ugyanis a testület a 2021-es zárszámadást, ami azt mutatja meg, hogyan gazdálkodott az önkormányzat az elmúlt évben. Sok pro és kontra érv elhangzott, a Fidesz-frakció egy sajtótájékoztatót is összehívott a témában délelőttre. A tavalyi költségvetés és annak lezárása azért is fontos, mert nagy mértékben meghatározza a város gazdálkodásának ez évi kereteit. Péterffy Attila polgármester lapunknak adott interjújában a minap azt mondta: 2022-re olyan nehéz gazdasági helyzetbe került a város, hogy év elején idénre 5,7 milliárd forint költségvetési mínusszal, bevételhiánnyal kalkulált a városvezetés. A közgyűlés főbb történéseiről szöveges élő tudósításban számoltunk be. Az ülést a Pécs Tv Youtube-csatornáján is lehetett követni. Az előterjesztéseket, témákat ITT találják.
A közgyűlés véget ért, május 31-én rendkívüli, június 14-én rendes ülést tart a testület.
16.00:
Az utolsó napirendi pontnál (Polgármesteri beszámoló, lejárt határidejű határozatok, átruházott hatáskörben hozott döntések) Barkóczi Csaba (Fidesz) megkérdezte a polgármestert, hogy az átvilágítás nyomán hány ügyben indult eljárás, és hány ügyben „futottak lyukra”, előrebocsátva, hogy ő kamu és koncepciós ügyeknek tartja ezeket, ezért nem is mélyed el bennük. Megkérdezte azt is, hogy a dr. Bodnár Imre vezette ügyvédi team munkája mennyibe került a pécsieknek.
Péterffy Attila: Egyszer sem futottunk lyukra, más kérdés, hogy a nyomozati szervek éppen miben érdekeltek. Amit ígértek a pécsieknek, azt megtették, aztán hogy a jogsegélyszolgálat hogy végzi a munkáját, az más lapra tartozik.
15.40:
15.00:
Tízmilliós keretösszeggel homlokzatfelújítási pályázati keretet hoz létre a város.
Berényi Zoltán (ÖPE-KDNP): Méltatlanul kevés ez a pénz erre a célra.
Péterffy Attila: a fideszes városvezetés idején felvett tízmilliós állami hitel idei törlesztőrészlete 1,75 milliárd forint, amiből rengeteg homlokzatot lehetne felújítani.
Barkóczi Csaba (Fidesz): Abból a 8,5 milliárdos EIB-hitelből, amit tavaly felvett a város, mennyi homlokzatot lehetne felújítani.
Ruzsa Csaba alpolgármester: fejlesztésekre önerőhöz vette fel a Barkóczi által megemlített hitelt a város, a kormány által jóváhagyott EIB-hitelkeretről egyébként még Páva Zsolt írt alá szerződést 2015-ben.
Barkóczi Csaba: az egy keretszerződés volt, ez meg egy konkrét hitelfelvétel, ne keverjük össze a szezont a fazonnal.
Ruzsa Csaba: későbbi uniós pályázati pénzekből a tavaly lehívott hitelt vissza lehet fizetni.
Az előterjesztést elfogadták.
14.25:
Bognár Szilvia: A belvárosból, a Lánc utcából több családot a kertvárosi Nagy Ferenc téti önkormányzati lakásokba költöztetett az önkormányzat. A lakók egy része szerint ezzel függhet össze, hogy „bogárinvázió” alakult ki a tömbökben. A kérdése: tud-e az önkormányzat megnyugtató választ adni a felvetésekre. Azt is megkérdezte, mi a célja a Lánc utcai önkormányzati lakások kiürítésének.
Péterffy Attila: Bognár Szilvia bűnbakot csinál a Nagy Ferenc térre költözőkből a kérdésbe csomagolt állításaival. Egyébként írásban válaszol a kérdésekre 15 napon belül.
Kővári János: Mit tesz Nemes Balázs innovációs és ifjúsági biztos a havi félmilliós javadalmazásáért? Korábban kérte a biztos beszámolóját, amit nem kapott meg.
Péterffy Attila: Nemes Balázs leadta a beszámolóját az elvégzett munkájáról, hiba, hogy ezt Kővári nem kapta, még a mai napon megkapja.
Kővári János: Török Ottó sportfejlesztésekért felelős önkormányzati biztos a havi egymilliós fizetéséért ugyan tartott beszámolót, de előrehaladást nem látnak. Milyen előrelépések történtek a jégcsarnok, az akvapark, és a futballstadion ügyében?
Péterffy Attila: Rengeteg eredménye van Török Ottónak, 110-120 milliárd forint értékű sportfejlesztésről van szó. Írásban, részletesen válaszolnak Kővárinak 15 napon belül.
Csizmadia Péter: Igaz-e az a hír, hogy leállítja a Tüke Busz az éjszakai járatokat, illetve hogy az idén még emelni fogják a bérletek és jegyek árát?
Péterffy Attila: Egyiket se tervezik, de mindegyik lehetőségét vizsgálják.
14.10:
Dr. Kamarás Péter (ÖPE-KDNP) interpellációi következnek: miért ment el a múlt heti közmeghallgatásról Bánkuti István, a Tüke Busz vezérigazgatója, amikor éppen a közlekedés volt a fő téma? Tervezi-e a városvezetés, hogy szankciót alkalmaz vele szemben?
Péterffy Attila: Jogos a kritika, megalapozott, nem örült, hogy az igazgató elment a közmeghallgatásról. Nem tervez szankciót vele szemben. Magában keresi a hibát: a következő ilyen alkalom előbb még határozattabban fogja kérni az érintett vezetőket arra, hogy végig vegyenek részt az ilyen, de hasonló rendezvényeken. (Kamarás elfogadta a választ.)
Dr. Kamarás Péter: A közmeghallgatáson Varga István, a roma kisebbségi önkormányzat elnöke kérdezte Péterffy Attilát, de közben Siposné Bikali Éva önkormányzati képviselő férje, Sipos Csaba, aki két önkormányzati cég felügyelőbizottsági tagja, tegezve megjegyzéseket tett a kisebbségi képviselőre, folyamatosan belekiabált mondandójába. Miért tudta ezt megtenni anélkül, hogy rendreutasították volna? Tervezik-e, hogy a jövőben kivezettetik az így viselkedő embereket a hasonló rendezvényekről?
Péterffy Attila: A közmeghallgatásról készült felvételen nem hallatszik, mi hangzott el, és a helyszínen sem lehetett hallani, mit mond az illető. Más is megtette ugyanezt, őt sem vezettette ki. nem tervezte, hogy átmegy spártai üzemmódba, és a közgyűlési közmeghallgatás szmsz-e sem kötelezi erre. Nem tervezi, hogy visszahívja a pozíciójából Sipos Csabát, nincs kapcsolat a két tevékenység között. (Kamarás nem fogadta el a választ, de a közgyűlés elfogadta.)
Péterffy Attila elnézést kért a roma kisebbségi önkormányzattól, amennyiben sértőnek érezték a közmeghallgatáson történt incidenst.
13.10:
EBÉDSZÜNET
12.43:
Két csapadékvíz-elvezetési projektet is elhalasztana a városvezetés (EZT és EZT) az építőipari árak drasztikus emelkedése miatt. Az építési vállalkozók nem tudják vállalni a tavalyi áron a kivitelezést.
Csizmadia Péter (Fidesz): nagy hibának tartja a két projekt „lelövését” most, amikor extrém időjárási helyzetek vannak, gyakran „leszakad az ég”, kiemelten fontos a csapadékelvezetés. Szerinte az önkormányzatnak át kellett volna csoportosítania forrást erre a célra. Szerinte nem gondolkodott előre a városvezetés. Ugyan nem esik el a város ezektől a pénzektől, de ezeket a beruházásokat nem fogják tudni pótolni. Szeretné, ha ezt a projektet visszahoznák.
Péterffy Attila: nagyon fontos mindkét projekt, a következő uniós költségvetési ciklusba tennék át azokat, azaz csak elhalasztják a megvalósítást. Infláció, üzemanyagárak, energiaárak: ezek az okai a halasztásnak, más városokban is jellemző, hogy nem tudnak nekiállni elnyert pályázati pénzekből projekteknek, mert nem rugalmas ezek költségvetése.
Kővári János (ÖPE-KDNP): nehézkes, „nem diplomatikus” szerinte a kommunikáció a városvezetés és a kormányzat között, ami nem segíti az ilyen projektek megvalósítását.
Csizmadia Péter: egyáltalán nem biztos, hogy ezeket a projekteket tényleg át lehet majd ütemezni, ezek a projektek elvesztek.
Megszavazták mindkét napirendi pont esetében az előterjesztést és a határozati javaslatot.
12.20:
A hirdi Közösségi ház építéséhez kapcsolódó TOP-os projekttel kapcsolatos döntések meghozatala:
Nemrég fórumot tartott a városvezetés ezzel kapcsolatban a városrészben:
Döntöttek a hirdiek: új közösségi ház lesz a romos Kenderfonóból
A lényeg: a hirdiek úgy döntöttek, hogy az előző, még a fideszes városvezetés idejéből származó projektterv nem jó, és azzal szemben a Kenderfonó közösségi házzá alakítását támogatták egyhangúlag.
Berényi Zoltán (ÖPE-KDNP), Hird önkormányzati képviselője arról kérdezett, hogy pontosan mikor lesz vége az építkezésnek, rendelkezésre áll-e a forrás, és mi a beruházás ütemezése.
Csúcs Zoltán, a projektet bonyolító PVF Zrt. igazgatója elmondta, 2023 tavaszán kezdődnek a munkálatok, 2023. szeptember 1-jére tervezik a projekt zárását. 500 millióba fog kerülni az ingatlan felújítása, átalakítása, a forrás rendelkezésre áll.
12.05:
A Füzes-dűlőbe tervezett új önkormányzati napelempark, naperőművek lehetséges hasznosítási irányairól alakult ki eszmecsere.
Bognár Szilvia megkérdezte, a közgyűlés tagjai közül kinek van üzleti érintettsége a napelemparkok vonatkozásában. Senki nem jelentkezett.
Elfogadta a közgyűlés az előterjesztést.
12.00:
A Zöldlige Bölcsőde tavaly megkezdett, és idén április elején lezárult felújítása, energetikai korszerűsítése kapcsán a vállalkozói díj bruttó 141.3 millió forintról, bruttó 166.3 millió forintra emelkedik, erről döntött a közgyűlés. Csizmadia Péter jelezte, erre a beruházásra a pénzt még az előző városvezetés nyerte el.
11.28:
A BIOKOM temetkezési szolgáltatással foglalkozó, korlátozott hatáskörű ügyvezetőjének június 1. napjától kezdődően határozatlan időtartamra Forró Norbert Szabolcsot választotta meg.
10.50:
Egy kisebb, a Kolozsvár utca és a Mártírok útja kereszteződésében lévő zöld terület egy közeli vállalkozásnak való eladásáról alakult ki vita, az ellenzék és Topán László független képviselő kritizálta a döntést és kérdéseket tett fel ezzel kapcsolatban. Ruzsa Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a Pécsi Építési Szabályzatot nem módosítják, azaz a terület funkciója nem fog változni az eladással. Kóbor József zöld biztos hangsúlyozta, egy 13×13 méteres területről van szó, bár ennek ellenére oda kell rá figyelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy máshol sokkal nagyobb zöld területek szűnnek meg, azok kapcsán nem tiltakoznak a fideszes, öpés képviselők.
Sík László Lajos (MSZP-Pécs Jövője): a kérdéses „zöldterület” valójában nem zöld terület, erről képeket is mutat a képviselőknek.
Magay Miklós, a városüzemeltetési főosztály vezetője: egy aszfalttal burkolt területről van szó, hivatalosan „kisvárosias lakóterület”, ami beépíthető.
Megszavazták az előterjesztést.
9.45
Kezdődik a zárszámadás vitája.
A zárszámadásról és annak főbb számairól ebben a cikkünkben írtunk:
Dr. Schmuck Roland: Takarékos gazdálkodás jellemezte a pécsi önkormányzatot 2021-ben is
Péterffy Attila ismerteti a költségvetés főbb számait.
Csizmadia Péter frakcióvezető (Fidesz): mivel van pénzmaradvány (350 millió), stabil a költségvetés. Korábban jelezték alultervezettek voltak a költségek, ami be is bizonyosodott, többször kellett ráemelni a támogatásokra. Az iparűzési adóbevétel sohasem volt ennyi, mint tavaly, azaz a pécsi gazdaság válságálló volt, ami szerinte a kormány mentőcsomagjainak, és az előző városvezetés beruházásélénkítő, időközben beérett programjának köszönhető. Szerinte Péterffyék is elismerik, hogy 2018 óta a város gazdálkodása stabil lábakon áll. Így megdőlt az a hazugságkampány, hogy Pécs csődbe megy, és a kormány kivérezteti a várost. Igaz, hogy takarékos volt a 2021-es gazdálkodás, ami csak „féloldalasan” volt igaz, voltak megszorítások ugyan, amelyek helyenként a működést is veszélyeztették, viszont a különböző tanácsadók és önkormányzati biztosok tekintetében nem spórolt a városvezetés. Ez felelőtlen és pazarló magatartás, amit meg kell szüntetni, mert ebben az évben az energiaválság és a béremelések biztosítása még nagyobb kihívást fog jelenteni. Nem fogják megszavazni a zárszámadást.
Dr. Schmuck Roland (MSZP – Pécs Jövője): a bevételek magasabb arányban teljesültek, mint a kiadások, azaz takarékos volt a tavalyi gazdálkodás, ahogy a 2020-as is, miközben kormányzati elvonások, és a pandémia is sújtotta a várost. Továbbra is az a cél, hogy maradvány keletkezzen.
Ruzsa Csaba alpolgármester, elsősorban Csizmadia elemzésére reagálva arról beszélt, hogy a 350 millió forint többlet valójában 620 millió hiány lett volna, ha az önkormányzat tavaly nem adja el a pécs-pogányi reptér fejlesztése érdekében a légikikötőt működtető két cégben birtokolt üzletrészeinek egy részét az államnak közel 970 millióért. A városnak ugyanakkor idén is vissza kell fizetnie 1,75 milliárdot az államnak a fideszes időszakban felvett tízmilliárdos hitel törlesztéseként. Nem pattant tehát vissza a pécsi gazdaság a 2019-es szintre. Az energiaár-emelkedése idén nagy kihívás elé állítja a városvezetést.
Beszélt arról is, hogy 2019-ben 1,8 milliárd forint hiánnyal zárt a költségvetés.
Kővári János (ÖPE-KDNP): szerinte a fideszes időszakban keletkezett hiány azért keletkezett, mert az akkori városvezetés a helyi szolgáltatásokat és támogatásokat magas szinten tartotta. Az a kérdés, ki hogyan akarja megoldani a város működtetését. A jelenlegi városvezetés a megszorításokra szavazott, a „régi baloldali módszer” alkalmazva. A korábbi városvezetés a gazdaság növekedéséből származó bevételből próbálta fenntartani a szolgáltatásokat, de ez csak 2018-ra, 2019-re sikerült csak elérni. Mellébeszélés, hogy a kormány bünteti Pécset. Merre akar továbbmenni a városvezetés? Továbbra is a megszorításokra szavaznak vagy a fejlesztésekre? Szlogenkormányzás helyett egyértelmű víziókra van szükség, hogy javuljon az életminősége a pécsieknek.
Barkóczi Csaba (Fidesz): Ruzsa Csaba 2019 tekintetében 1,8 milliárd hiányról beszél, miközben akkor 23 milliárdos hiányról beszéltek (utóbbi a teljes önkormányzati szférára, cégekre, stb., azok adósságállományára vonatkozóan hangzott el egyébként, a szerk.). Megismétli Csizmadia érveit a tanácsadói és ügyvédi szerződésekről.
Ruzsa Csaba: majdnem minden cégnél és szektorban emeltek bért. A fejlesztéseknél egyelőre nincs végleges összeg, nem lehet tudni, mennyi pénz érkezhet a városba. Kővárira reagál: ha van pénz valamire, akkor lehet elkölteni, ha nincs, akkor nem.
Schmuck Roland Barkóczinak: az eladósodottság nem azonos a 2019-es év zárszámadási maradványával. Hosszú folyamat a negatív eredményből pozitívat csinálni, ami 2020-ra sikerült. Kővárinak: nem lát megszorításokat, nem volt adóemelés és nem is terveznek ilyet.
Csizmadia Péter Schmucknak: 2010-től a fideszes városvezetés pont ezt próbálta csinálni, negatív eredményből pozitívat csinálni. A városvezetés tavaly ugyanakkora hitelt vett fel, mint a fideszes, igaz, nem ugyanarra a célra (Páváék működési kiadásokra vették fel, Péterffyék fejlesztésekre, a szerk.)
Kővári János (ÖPE-KDNP): Péterffyék szerencsésebb gazdasági helyzetben tevékenykednek, mint elődeik, ezért lehet pluszos a költségvetés.
Ruzsa Csaba alpolgármester: nem igaz, hogy a városvezetés kevesebbet költ a városüzemeltetésre, pont fordítva, többet költenek, például a Tüke Busznak vagy a Biokomnak is több pénzt adnak. Úgy kell a városüzemeltetést fenntartani, hogy naponta 5 millió forintot kell visszafizetni az államnak (évi 1,75 milliárd forintos törlesztőrészlet).
Kővári János (ÖPE-KDNP): a Pécsi Városfejlesztési Zrt-nek csökkentették 60 százalékkal a támogatását, talán ezért nem tudnak lehívni milliárdos, már elnyert támogatásokat, viszont évről évre emelték például a szerinte nem kiegyensúlyozott önkormányzati média támogatását.
Hári József (Fidesz) és Berényi Zoltán (öPE-KDNP) is a tanácsadók, és önkormányzati biztosok (például sportfejlesztésért felelős biztos) javadalmazását sokallja.
Ruzsa Csaba alpolgármester: a városüzemeltetésre még több forrás fog rendelkezésre állni, mint korábban.
Schmuck Roland (MSZP – Pécs Jövője): a működési és beruházási hitel közül utóbbi a jó, ilyet vett fel a mostani városvezetés, és előbbit az előző városvezetés, noha 2011-12-ben az állam átvállalta a város minden adósságát.
A közgyűlés elfogadta a zárszámadást.
9.44: A testület zárt ülésen döntött arról, hogy Weizer Józsefné lesz öt évre a Kertváros Óvoda vezetője
9.00:
Péterffy Attila megnyitotta az ülést. Az interpellációk és kérdések ismertetése következett.
Elsőként „Az év tűzoltója” és „Az év rendőre” díjakat adják át: előbbit Vicze Szabolcsnak, utóbbit Szabó Csabának.
