Évértékelő interjút készítettünk Ruzsa Csaba gazdaságért felelős alpolgármesterrel, aki beszélt a már zajló és várható beruházásokról, elmondta, mikor kezd el termelni a Seiren, mikor nyit az új vásárcsarnok, és hogy mit várnak a fejlesztés előtt álló reptértől. Bár a gazdaságfejlesztés kiemelt jelentőséggel bír, szerinte a legfontosabb az, hogy a pécsiek azt lássák: az adó, amit befizetnek, jól hasznosul helyben.
– Bár egy város gazdaságát messze nem csak az önkormányzat döntései alakítják, azért nyilván van hatásuk a folyamatokra. Milyen pontokon “nyúlt bele” idén a helyi gazdaságba a pécsi önkormányzat?
– Több terület is volt, amihez hozzá kellett nyúlni. Az egyik a munkahelyteremtés. Az önkormányzat hathatós közreműködésével érkeztek új cégek, például a Seiren, az EY vagy a nemrég bejelentett, 3D-s nyomtatókat előállító cég. Rövidesen újabb bejelentések is lehetnek, jelenleg két tucat céggel tárgyalunk, amelyek mind új munkahelyeket teremthetnek a városban. A turisztikai ipar fejlesztése érdekében célunk volt a szálloda-kapacitás bővítése, ami sikerülni látszik, hiszen a régi vásárcsarnok helyén egy vadonatúj négycsillagos hotel épülhet. Bár a reptérfejlesztés rövid távon a paksi atomerőmű-építéshez kapcsolódik szorosan, hosszabb távon komoly turisztikai hatása is lehet. Ahogy a Mecsekbe tervezett fejlesztéseknek (Mandulás kemping, Vidámpark területének revitalizációja, libegő) és a fenntartható, szállodával megépítendő aquaparknak is. Utóbbival kapcsolatban 2022-ben egy jelentős tervezési szakasz következik. Fontos megemlíteni a városmarketing terén elvégzett munkát. Az önkormányzat számos gazdasági-üzleti testületbe, kamarába lépett be. Ennek nem konkrét beruházások ide csábítása a célja, hanem hogy a város bekerüljön a befektetési célzónákba, ami szerintem sikerült. Az IH átadása után tervezzük további irodaházak építését, amelyekben minimum 4-500 munkahely, de akár 800-1000 munkahely is létesülhet. Utóbbi témában tárgyalunk német, osztrák, magyar és magyar állami szereplőkkel is. Talán az egyik legfontosabb gazdaságfejlesztő lépésünk az volt, hogy megindult a helyi cégekkel a konkrét kommunikáció, arra voltunk és vagyunk kíváncsiak, hogy mit szeretnének, hogy hogyan tudjuk helyzetbe hozni őket hozni.
– Az év egyik legfontosabb gazdasági tematikájú híre a japán Seiren érkezése volt. Mikor kezdhet el termelni a japán gyár?
– Minden határidőt tartanak, úgy tudjuk, nemrég Japánban volt egy beszámoló, amiből kiderült, hogy rendben mennek a dolgok. Egy csomópont és egy ipari parki út tervezése folyik, ezek a gyár megközelítését könnyítik majd meg. Az üzem előreláthatólag 2022 őszén nyithat meg. Ha valaki most kimegy a Déli Ipari Parkba, láthatja, milyen nyüzsgés van ott.
– Milyen pénzügy-gazdálkodási helyzetben találja 2022 a pécsi önkormányzatot? Hogyan fog kinézni nagy vonalakban a jövő évi költségvetés, ez látszik már?
– A pandémia és a kormányzati elvonások okozta idei 5,7 milliárdos hiány, kiesés kompenzációjaként kaptunk az államtól 2 milliárd forintot. A reptéri üzletrészeladásból befolyik közel 1 milliárd, és különböző tényezők, folyamatok és lépések miatt 5-700 millió is lejön az eredeti hiányból. Így marad körülbelül 2 milliárd mínusz. Erre benyújtottuk a kormányzathoz a támogatási igényt, reméljük, pozitívan reagálnak rá. Érdemben nem fog különbözni 2022 az idei évtől. A makrogazdaság számai sajnos rosszabbak, mint amivel előzetesen sokan kalkuláltak, az infláció csúcsra jár, az áremelkedés pedig komoly nyomást generálhat az önkormányzati gazdálkodásban. Csak az áram árának emelkedése fél milliárddal érintheti a teljes pécsi önkormányzati szektort. A kormány jelentősen lejjebb vette a gdp-várakozásait 2021-re, azaz a gazdaság nem pattant vissza eredeti állapotába. Erre rímelnek a helyi cégektől beérkezett visszajelzések, melyek szerint 8-10 százalékos elmaradás van 2019-hez képest. A gazdasági növekedés nem lett olyan erős, mint amire sokan vártak, ami azt jelenti, hogy Pécs iparűzésiadó-bevétele körülbelül 1,5 milliárddal kevesebb lesz, mint az utolsó járványmentes évben, azaz 2019-ben. Ha az ideihez hasonlóan a 2,1 milliárdos kormányzati kompenzáció megérkezik, akkor 3 és 4 milliárd között lesz a hiány 2022-ben, de a pontos összeget január közepén látjuk majd. Fontos kiemelni, hogy ahogy idén, jövőre is ki kell fizetnünk 1,7 milliárd forint törlesztőrészletet az államnak, ami a fideszes önkormányzat idején keletkezett csődhelyzet következménye.
– Az önkormányzati cégek közül a Tüke Busz az egyik legproblémásabb, abban az értelemben, hogy a kormányzat a nagyvárosokat egyedül hagyta a közösségi közlekedés finanszírozásában. Pécsnek milliárdos támogatást kell adnia a Tükének éves szinten. Meg tud birkózni a város ezzel a feladattal?
– A Tükénél egy jelentős, most már sajnos folyamatos jegyárbevétel-kiesés tapasztalható a járvány miatt, ami évi több mint 1 milliárd mínuszt eredményez. Emellett az üzemanyag árának emelkedés 400 milliós költségnövekedést okozott, így összesen úgy 1,5 milliárd a mínusz 2019-hez képest a társaságnál. Aztán ezekhez hozzájön például az is, hogy már második éve nem kapunk meg a kormánytól több mint 100 millió forint normatív támogatást, a többi nagyvároshoz hasonlóan. Ennek ellenére a béreket a cégnél szeretnénk rendezni. Idén is volt egy visszamenőleges béremelés, és karácsonyi jutalmat is kapnak a dolgozók. A Tüke Busz mérlegét úgy fogadjuk el, hogy a járvány okozta kiesések miatt egy hosszú távú állami kompenzációban bízunk. Ennek összege lassan el fogja érni a 3 milliárd forintot. A nehézségek ellenére a fejlesztésekkel megyünk előre: napokon belül megjelenik a nyolc új elektromos buszra vonatkozó közbeszerzés, és elkészítettük a közel 40 milliárdos zöldbusz-fejlesztési programot is. Folytatjuk a buszok cseréjét, a buszvégállomások megújítását és egy átfogó energetikai korszerűsítést is tervezünk a cégnél. Ez a komplex, megtakarításokat eredményező program a bérfejlesztésnek is alapja lehet, mert vonzóvá teheti a helyi tömegközlekedést, a mostaninál jóval több bevételt generálva.
– A Megújuló Mecsek nevű koncepciójukat sok támadás érte a helyi ellenzék részéről, többek között mutyit emlegettek. Mi lesz a menete a koncepció megvalósulásának és mit gondol a mutyit emlegető kritikákról?
– Számos olyan szégyenfoltja van a városnak, amivel az előző városvezetés nem tudott mit kezdeni, ilyen például a reptér, a Mecsekoldal több pontja, az Áper, a Corso Hotel melletti üres ingatlan. A reptér és a Mecsek esetében elmozdultunk a holtpontról és a többinél is dolgozunk azon, hogy ez megtörténjen. A Mecsek jelentős fejlesztéséről már döntött a közgyűlés, jövő év elején egy lakossági egyeztetés kezdődik, a Misinatetőhöz hasonlóan ezúttal is a pécsiek dönthetik el, mi valósuljon meg a Mandulás kemping vagy a Vidámpark helyén, hogy legyen-e libegő vagy sem. Az említett vádakról pedig annyit: azok mögött az van, hogy miért nem ők csinálták meg korábban mindezt.
– Komoly hitelt vesz fel a város az Európai Beruházási Banktól, azaz a EIB-től fejlesztésekre. MIért vesznek fel hitelt, pontosan mennyit, milyen feltételekkel és mire fordítják?
– Van egy 2015-ben a kormány által jóváhagyott hitelkerete a városnak, amiből az előző uniós ciklusban is vett fel pénzeket az önkormányzat, de nem használta ki a teljes keretét. Mivel a kormány nem tudott megállapodni az EU-val sem a hétéves uniós támogatási keretről, sem a helyreállítási alapról, és azt várjuk, hogy a választásokig ez a helyzet nem is változik, ezért úgy döntött a város, hogy mi előfinanszírozzuk ezeket az uniós forrásokat. Mindezt azért, hogy ne álljanak le jövőre a pécsi fejlesztések. Arra számítunk, hogy ennek a hitelnek a jelentős részét vissza tudjuk majd fizetni. Ha ezzel most nem élünk, nem lesz önerőnk sem a 2021-27-es uniós ciklusban fejlesztésekre. Kicsiben ugyanazt csináljuk, mint a kormány nagyban. Ipari területek vásárlására, iparfejlesztésre, munkahelyteremtésre költjük ezeket a pénzeket.
– Gőzerővel zajlik az új vásárcsarnok építése, de a beruházás közben többször is megdrágult. Mennyi lesz a végösszeg, és mikor nyit a létesítmény? Miben lesz jobb az új, mint a régi csarnok?
– 3,1 milliárd forintra kötöttük meg a szerződést, ami eddig összesen 800 millióval drágult, azaz a végösszeg majdnem 4 milliárd lesz. Az árnövekedés generálta drágulásból 200 milliót a kivitelező vállal magára. Az új csarnok dél felé kitolja a belváros határát, nyilván együtt a régi csarnok helyén felépülő hotellel. Bízunk benne, hogy többen fognak járni ide, mint a régibe, hiszen nemcsak vásárközpont lesz, hanem rendezvényhelyszín is, újfajta boltokkal, látványosságokkal és szolgáltatásokkal. 2022 második negyedévében már akár meg is nyithatna, de a bérlők kérése az volt, hogy a húsvéti és a pünkösdi időszakot egy csarnokban tudják végigcsinálni, ezért 2022 júniusára tervezzük a nyitást.
– Hogyan tud kapcsolódni a pécsi önkormányzat a 2021-27-es EU-s költségvetési ciklushoz? A helyi Fidesz szerint meg vannak csúszva az előkészítésben. Igaz ez? Hogy állnak?
– A Megújuló Mecsek már ennek a része. A stratégiai programok már mind készen vannak, folyamatosan adjuk be a pályázatokat, ahogy a kiírások megjelennek. A helyi ellenzék még abban a világban él, amiben az illetékesek majd szólnak, ha kiírnak egy pályázatot. Mi viszont előre tervezünk, 100-120 projekt tervezése már zajlik. Nem az átfogó nagy stratégiára koncentrálunk csak, hanem arra, hogy az ez alatt lévő programok legyenek kidolgozottak, beadásra készek. A Mecsek-koncepciónál például már egy sor előzetes vizsgálatot elvégeztünk. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a 2021-27-es ciklus lesz az utolsó, amikor ilyen mértékű támogatást ad az unió, ezért nem elég csak erre alapozni. Szerintünk a helyi cégekkel és a betelepülő befektetőkkel kell hosszú távon megalapozni a helyi gazdaság jövőjét. Ha egy olyan várost akarunk, ami a fiatalokat hosszú távon itt tartja, akkor ahhoz egy sokkal erőteljesebb fejlesztési program kell annál, mint amit az uniós pénzek biztosítani tudnak. Ezért csináltuk meg például a Városi Tőkealapot, ami már nem a vissza nem térítendő támogatásról szól. Miközben a helyi ellenzék csak egyetlen uniós keretről beszél, a mi koncepciónk már a 2028 utáni világra készül, ezért sokkal szerteágazóbb. Örülünk, hogy kapunk x milliárd forint uniós pénzt, de közben a magánerős beruházások (pl Seiren), vagy állami beruházások (pl. reptérfejlesztés) menedzselésével, segítésével is milliárdok érkezhetnek a helyi gazdaságba. A kérdésre válaszolva: a többi városhoz képest jól állunk a keretösszeg tekintetében is.
– Hogy áll az úgynevezett szégyenfolt program, aminek lényege, hogy az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott szégyenfoltokat (Bőrklinika, Mandulás, Corso, Áper, múzeumok stb.) felszámolnák, megszüntetnék?
– A régészeti múzeum felújítására reményeink szerint január-februárban fel tud vonulni a kivitelező. A Nick-udvarnál a tervezést készítik elő, bízom benne, hogy a jövő év második félévében ott már be tud indulni valami, 2023 vége felé elindulhat a rekonstrukció. Az Áper laktanya és a Búza téri mélygarázs ügyében is várhatók jövőre érdemi lépések, folyamatosan egyeztetünk a tulajdonosokkal. Utóbbi ingatlanon első lépcsőben mélygarázs, második lépcsőben 11 ezer négyzetméteres irodaház nyílna. Bízom benne, hogy a lakosság támogatni fogja, hogy nyissuk újra a Mandulás kempinget. A műemléki védettséget élvező volt bőrklinikára – amely évtizedek óta üresen áll és egyre inkább lepusztul – lesznek vevők, most ezt látjuk, információink szerint többen is befektetnének ott egymilliárd körüli összeget, azaz az ingatlan és környéke megújulhat. A nyílt licit január vége felé indulhat, a nyertes májusban veheti meg az ingatlant. Az abból befolyó bevételből vennénk meg a volt Mandulás kemping területét, bízunk benne, hogy az értékbecslési érték alatt, és még az állam felé fennálló adósságot is törleszteni tudjuk belőle.
– A nagy célok fontosak, de a pécsieket valószínűleg az is érdekli, működik-e a mindennapokban a város. Ezen a téren mi a stratégiájuk?
– A legfontosabb feladatunk az, hogy a pécsiek azt érezzék, jó kezekben van a város. Szeretnénk, ha a pécsiek azt látnák, hogy az adó, amit befizetnek, jól hasznosul helyben. Ezért oda kell figyelni például arra, hogy a közlekedési lámpák optimálisan működjenek, és ne legyenek dugók, hogy a Biokom korszerű elektromos járművekkel takarítsa a város köztereit, vagy hogy legyenek befedve a buszmegállók. Éppen ezért a városvezetés bevezetett minden egyéni körzetből a közgyűlésbe jutott képviselő számára egy 12 milliós városüzemeltetési keretet. A képviselőknek már most jelezniük kell, hogy jövőre a Biokom a körzetükben ebből a keretből milyen fejlesztéseket valósítson meg. Az ilyen igények kielégítése legalább olyan fontos, mint az, hogy építünk tízmilliárdból egy irodaházat.
