A műanyagmentes július nemzetközi kezdeményezés 2017-ben indult, célja az egyszer használatos műanyagok kiiktatása az ember életéből, méghozzá egy egész hónapon keresztül. Magyarországon az idei nyárig várni kellett a nagy áttörésre, 2019-ben viszont egyre népszerűbb környezetszennyezés elleni küzdelem népszerűsítését célzó kihívás. Azt viszont be kell vallani: sajnos nagyon nehéz teljesíteni. Lássuk, miért érdemes mégis próbálkozni vele.
Ha átgondoljuk egy teljesen átlagos napunkat, rájövünk, hogy rengeteg műanyag fordul meg a kezünkben és vesz körül minket. Ezek között van, ami tartósabban elkísér minket, de a legtöbbtől perceken belül búcsút is veszünk – a szemétben landolnak. Ezt felismerve, bizony közel lehetetlennek tűnik egy egész hónapon keresztül műanyagmentesen élni. Mutatjuk, hogyan álljunk neki!
Először is: mi a gond a plasztikkal?
A legnagyobb probléma a műanyagokkal, hogy bár legtöbbjüket csak pillanatokig „használjuk”, több száz évbe telik, mire lebomlanak. A köztéri kukákba kidobott műanyag egy része hulladéklerakóban, vagy hulladékégetőben végzi, míg jelentős része a szemetes mellé megy, ami a természetet szennyezi: folyókba, majd az óceánokba kerül, ahol szemétszigeteket alkot, illetve a környezeti hatások révén felaprózódik és végső soron mikroműanyagokként bekerül a táplálkozási láncba, vagyis a tányérunkba. A szelektíven gyűjtött műanyag hulladékot ugyan újrahasznosítják, azonban ennél is nyilván jobb volna már az elején megszakítani a láncot és nemet mondani a plasztikra.
– Én a megelőzés híve vagyok, inkább próbáljuk meg az egyszer használatos műanyagokat kerülni, mint csak az újrahasznosításra bízni magunkat. Persze, van létjogosultsága ennek az anyagnak, hiszen például autókban is használják, amiket akár több évtizedig is megtartunk. A probléma elsősorban azokkal a csomagolásokkal van, amikben hazavisszük a megvásárolt dolgainkat, és aztán azonnal a szemétbe dobjuk őket. Itt nem csak az élelmiszerre, hanem sok használati tárgyra is gondolok, például ruhaneműkre, vagy játékokra, konyhai eszközökre – fejtette ki lapunknak Lettnerné Berta Gabriella, a pécsi Ökováros-Ökorégió Alapítvány környezeti nevelője.
A szakember szerint a műanyagmentes július lényege nem az, hogy egyik napról a másikra leszokjunk a műanyagról. Inkább az, hogy gondolkozzunk róla úgy, hogy nem kell szerves részének lennie a mindennapjainknak. A tudatos váltáshoz azonban semmiképp sem elég egy hónap, az maximum a kipróbálás és az elindulás időszaka. Ha a műanyagmentes július után visszatérünk az addigi szokásainkhoz, nem sokat ért, tette hozzá.
Sok a buktató, de ezek szinte mind csak kifogások…
Ha valaki hallja a környezettudatos, öko és ezekhez hasonló kifejezéseket, általában sok kifogás jut eszébe. Például az, hogy drága, macerás, nem megoldható. Ha azonban jól átgondoljuk, mire is van szükségünk, és esetleg hajlandóak vagyunk áldozatokat is hozni a saját környezetünk védelmében, egyből nem is tűnik olyan lehetetlennek a kivitelezés. A műanyag csomagolás nélküli, például piacokon kapható árucikkek nem mindig drágábbak szupermarketek polcain sorakozó társaiknál. Ha mégis, akkor is sokat tettünk a bolygó védelméért, ha csak minden harmadik bevásárlásnál vesszük meg pont azt a dolgot és visszük haza a csomagolást.
Az is valószínű, hogy jobban oda kell figyelni az időtényezőre, hiszen ha nem valamelyik nagy multihoz megyünk, akkor lehet, hogy korábban zárnak a boltok, s talán a nekünk megfelelő árucikk megtalálása is hosszabb időbe telik majd. Az tehát tény, hogy némi önmérsékletre és türelemre is mindenképpen szükség van az átálláshoz.
Pápá műanyag, helló csomagolásmentesség!
A bevásárlás az, ami során a legtöbbet tehetünk „kezdő környezetvédőként”, érdemes itt kezdeni a műanyagmentességet. Ahhoz, hogy ne legyen tele a konyhai szemetes műanyag csomagolásokkal – ezt egyébként érdemes időről időre átnézni, kicsit „kukabúvárkodni”, hogy lássuk az igazságot háztartásunkról -, nagyon alaposan át kell gondolnunk, hol vásároljunk és mit. Szinte teljes „átállásra” van szükség ha addig szupermarketekben bonyolítottuk a bevásárlásainkat, ami egyáltalán nem könnyű. Hiszen nagy általánosságban csakis műanyagba csomagolnak a boltokban: húsárut, tejterméket, zöldséget és gyümölcsöt, pékárut, üdítőitalt és vizet, tisztálkodószereket, szinte mindent.
Ha ezt elkerülnénk, mondjunk búcsút a plasztiknak és köszöntsük helyette a hentest, a piaci kofákat, válasszuk a csomagolásmentes boltokat és keressük az alternatív csomagolóanyagokat. És persze minden esetben vigyük magunkkal saját tárolódobozainkat, ökozsákjainkat a szállításhoz. Szerencsére ez utóbbira már rengeteg jó példát látni Pécsett is. Sőt, vannak olyan műanyag tárgyak, melyeket kifejezetten a bolygó védelmét célozva szépen lassan betiltanak, például a műanyag szívószálakat és az egyszer használatos szatyrokat.
Ha ez megvolt, jöhet a következő lépés!
Ha sikerült változtatni a vásárlási szokásainkon, jöhet egy nagyobb mértékű életmódváltás. Mondjunk nemet az egyszer használatos műanyag evőeszközökre, poharakra, tányérokra, szívószálakra. Helyettük inkább vigyük magunkkal újratölthető bögrénket, kulacsunkat, üveg – vagy rosszabb esetben tartós műanyag – éthordóinkat. Kerüljük az olyan kozmetikumokat, amelyek mikroműanyag gyöngyöket tartalmaznak és úgy általánosságban: mondjunk nemet arra, ami hasztalan. Ezek után pedig keressük műanyag használati tárgyaink természetes alapanyagú alternatíváját, használjunk természetes anyagokat tisztítószereként, kozmetikumokként. Ezekkel jelentős csomagolási hulladékot spórolunk meg.
Mi van, ha nem bírunk teljesen átállni?
Nem baj, ha nem lesz tökéletesen műanyagmentes a hónap, vagy akár az életünk, tűzzünk ki egy egyéni célt, tekintve jelenlegi szokásainkat. Ha nem is iktatunk ki minden műanyagot magunk körül, igyekezzünk minél kevesebb hulladékot termelni belőle. Ha pedig kallódó műanyag hulladékot találunk az utcán, vagy nem sikerült megúsznunk a használatát, mindenképpen gyűjtsük szelektíven!