Pár napja lépett életbe az a rendelet, mely megtiltja a hajléktalanok számára, hogy életvitelszerűen közterületeken éljenek, a határozatnak egyelőre azonban Pécsett minimális hatása érződik. Jelenleg és a téli hónapokban is lesz ugyanis szálláshelyük az amúgy csökkenő létszámú fedél nélkül élő pécsieknek.
Több mint 9 milliárd a melegedőkre
Október 15-én lépett hatályba az a rendelet, melyben jogellenessé nyilvánították a hajléktalanok életvitelszerű közterületen élését. A rendelet kapcsán a napokban a fővárosban két sajtótájékoztatót is tartottak. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kiemelte, hogy a hajléktalanoknak a valódi segítséget a számukra fenntartott ellátórendszer jelenti és hangsúlyozta, hogy szálláshelyeken van lehetőségük tisztálkodásra, valamint ezeken a helyeken megoldott az étkeztetésük és pihenésük is.
Országosan 19 ezer férőhely áll a hajléktalanok rendelkezésre, az állam pedig idén több mint 9 milliárd forintot fordít megsegítésükre – mondta az államtitkár, azonban a kormány döntött egy 300 millió forintos tartalék létrehozásáról is, amelyet a többletfeladatok ellátására, és a karitatív szervezetek támogatására különítettek el. Ehhez kapcsolódóan Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte, hogy a legfontosabb számukra az, hogy a hajléktalanok bekerüljenek az őket fogadó szállókra, és hozzátette, hogy soha nem voltak ezek a férőhelyek maximálisan kihasználva.
Nem akarnak összetűzésbe kerülni a hatósággal
Hajdu Krisztián, a Támasz Alapítvány pécsi szakmai vezetője elmondta, hogy az új helyzetben nem változnak meg a feladataik, hiszen a dolguk eddig is az volt, hogy ellássák a rászorulókat. Kiemelte, hogy az életbe lépett rendelet Pécsett már érezteti hatását, noha egyelőre minimálisan. Eddig mindössze pár hajléktalan (kevesebb mint egy tucat) jelentkezett az alapítvány szálláshelyeire az új rendszer következményeként, ők többnyire pontosan azért, mert nem szeretnének konfliktusba kerülni a közterület-felügyelettel és a rendőrséggel – mondta.
Tudni lehet továbbá számos olyan pécsi hajléktalanról is, akik a rendelet életbe lépése után ismerőseiknél, barátaiknál, rokonaiknál húzzák meg magukat, az azonban kérdéses – folytatta Hajdu Krisztián –, hogy ez hosszú távon is működőképes megoldást jelent-e majd számukra. Mindemellett több belvárosban élő hajléktalan is elvonult a városközpontból, kevésbé frekventált, kevésbé szem előtt lévő helyekre.
Elmondható tehát – emelte ki a szakember –, hogy drasztikusan nem nőtt meg a szálláshelyekre jelentkező hajléktalanok száma, ebben viszont egyrészt az is nagy szerepet játszik, hogy pécsi közmunkaprogramnak köszönhetően a hajléktalanok száma csökkent, továbbá az is, hogy egyelőre még jó idő van.
Lesz fedél a fejük felett
Hajdu Krisztián hangsúlyozta, hogy Pécsett a Támasz Alapítványon kívül még a Máltai Szeretetszolgálat és a Pécs-Kertvárosi Szent Erzsébet Plébánia is működtet hajléktalanok megsegítésére létrehozott helyeket, a városban található nappali melegedő, éjjeli menedékhely, időszakos férőhely és átmeneti szállás is.
Mint mondta, jelenleg összesen körülbelül 250 férőhely van az intézményekben, azonban ez a szám november elsejétől áprilisig még 100 férőhellyel bővül, de igény esetén akár több helyet is ki tudnak alakítani, tehát minden pécsi hajléktalan számára tudnak szállást biztosítani a téli hónapokban is.
Akiknek nem kell a segítség
Visszatérő probléma az, hogy akadnak olyan hajléktalanok, akik nem hajlandók igénybe venni a szálláshelyeket, nem működnek együtt az utcákat folyamatosan járó szociális munkásokkal.
Hajdu Krisztián ezzel kapcsolatban elmondta, hogy vannak olyanok, akik a koldulásból hasznot remélve maradnak az utcákon, de többen vannak azok, akik úgynevezett passzív öngyilkosságot hajtanak végre az utcákon folyamatosan alkoholizálva. Utóbbiak ezt azért teszik, mert nem tudnak feldolgozni bizonyos személyes tragédiákat.
Értékmegőrző van, verekedés nincs
Emellett sokan azért nem hajlandók a szállásokra, melegedőkre, menedékhelyekre bevonulni, mert úgy hiszik, hogy ezekben az intézményekben megverik és kirabolják őket. Ez azonban – emelte ki Hajdu Krisztián – tévhit, a szálláshelyeken ugyanis egyáltalán nem jellemzők a verekedések, a lopások pedig még annyira sem, hiszen a melegedőkben zárható értékmegőrzők vannak kihelyezve, melyekben biztonságban tudhatják holmijaikat.
A pécsi hajléktalan-problémáról, a fedél nélkül élők csökkenő számáról itt írtunk korábban.
