Közeledik november 11-e, Márton-nap, amikor szinte mindenki libát eszik majd és borral öblíti le azt. Ilyenkor a pécsi éttermek is egészen speciális ajánlatokkal rukkolnak elő, amiket a teljesség igénye nélkül összeszedtünk olvasóink számára, hogy máris átkattinthassanak az asztalfoglaláshoz. Na és mi köze van a libának, a bornak, a lámpásoknak Szent Mártonhoz? Ez is kiderül cikkünkből.
Hol érdemes asztalt foglalni?
„Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik” – tartotta a mondás. Szóval itt az idő, nézzük meg gyorsan, Pécsett milyen finomságokkal várnak az éttermek november 11-én!
Szinte minden pécsi vendéglátóegység többfogásos lakomával készül a nagy napra, mi azonban a számunkra legvonzóbb ajánlatokat az Elefántos étterem, a Zsolnay étterem, a Főtér bisztró, a Pezsgőház étterem, a Kikelet étterem és a KTCHN gasztrostúdió erre az alkalomra összeállított étlapjain olvastuk. Többek között libamájtorta, sous vide libamell, libahús sütőtökös polentával és töltött libanyak is szerepel a menüsorokban, hogy csupán néhányat említsünk a sok finomság közül. Még több programot és remek vacsoraajánlatot IDE kattintva láthatunk.
Az újborról se feledkezzünk meg!
A finom libasülthöz dukál némi jófajta vörösbor is. Ha a Márton-napi lakomán nem volt elég, akkor megnyugtató hírünk van: több Pécs környéki helyszínen is lesz pincelátogatás november 11-e körül, remélhetőleg újborkóstolási lehetőséggel. De vigyázat, nehogy túlzásba essünk és elérjen minket „Szent Márton nyavalyája”! Mecsknádasdon, Palkonyán, Villányban, Szekszárdon is várják a jó borok szerelmeseit.
Szent Márton, a legendás
A középkorban igen népszerű szent a források szerint a mai Szombathelyen, vagy annak környékén született 317 körül. Emlékét sokfelé helységnevek, neki szentelt templomok, kápolnák őrzik, képi ábrázolása sok helyről ismert. Baranyában is több település nevében felbukkan: Alsószentmárton, Felsőszentmárton, Hegyszentmárton, Kisszentmárton. Szent Márton nevéhez több legenda is fűződik, közülük talán a legismertebb, hogy mikor fiatalon a római seregben szolgált, egy hűvös téli napon földön fekvő meztelen, sánta koldusnak adta levágott fél kabátját. Ezután álmában megjelent neki Jézus és elmondta, hogy a koldus, akinek segített, valójában ő volt. Ez a történet ihlette egyik legelterjedtebb ábrázolását, mikor is lovon ülve a köpenyvágás közben a koldussal jelenítik meg. Ezt követően megvált a seregtől és aszketikus életet folytatva a vallás felé fordult.
De hogy jön ide a liba és a bor?
Az ábrázolások között gyakran feltűnik a lúd is, ami egy másik legendás történeten alapul. Eszerint, mikor püspöknek akarták választani, szerénységből ki akart térni ez elől, s a ludak óljába bújt el, azonban lelepleződött, mikor azok elkezdtek gágogni.
A Márton-nap a gazdasági év végét is jelentette, ilyenkorra általában az újbor is kiforr, aznap szokták megkóstolni. A bornak Szent Márton a bírája, szokták mondani ezzel összefüggésben. A „Szent Márton nyavalyája” néven emlegetett részegség a túlzásba vitt újborkóstolásra utal.
Egyébként sok népi hiedelem is kapcsolódik november 11-hez. Baranyában például azt tartották, hogy „ha Márton napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárban áll”.
Na és a felvonulás?
Német nyelvterületről terjedt el a lámpás felvonulás (Martinsumzug) szokása, amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. Hazánkban jellemző, hogy német nemzetiségi települések, oktatási intézmények és egyházközösségek szervezésében gyerekek, családok járják az utcákat maguk készítette lámpásokkal és közben Márton-napi dalokat énekelnek. Pécsett idén a Német Nemzetiségi Önkormányzat is szervez felvonulást, melyben 500 iskolás működik közre, erről ITT írtunk bővebben.
