Március 31-én hajnalban mozdultak a mutatók.
A nyári időszámítás kezdete 2019. március 31-e. Vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára kellett igazítani az órák mutatóit (persze a legtöbben azért inkább reggel, felkelés után tették ezt meg).
Ha nem is utoljára állítgatunk, de előbb-utóbb megszűnik ez a gyakorlat.
Korábban már beszámoltunk róla, támogatásáról biztosította az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését kedden az Európai Parlament (EP). Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint idén állították volna át utoljára az órákat az EU-ban, de ez egyes tagországok fenntartásai miatt már biztosan nem tartható, így az új céldátum 2021.
A kérdésben az EP-nek még az uniós társjogalkotó szervvel, a tagállami kormányokat tömörítő tanáccsal is meg kell állapodnia.
A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően már kisebb mértékben csökken a kora esti időszakok terhelése, amikor egy órával később kapcsoljuk fel a villanyt. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik – olvasható a közleményben.
Az óraátállítás hatása 7-10 napig is tarthat azoknál, akik erre érzékenyek – mondta Pintér Ferenc meteogyógyász szombat reggel az M1 aktuális csatornán. A szakember szerint elsősorban azokat sújtja az óraátállítás, akik rendszeres életet élnek, a kisgyerekeket és az időseket. Mivel a belső óra a szervezet teljes működésére hatással van, így nem szabad bagatellizálni az egyórás csúszást – tette hozzá. Az óraátállítás elsősorban alvási problémákat, vérnyomás-ingadozást okoz, csökkenhet a munkavégzés hatékonysága, illetve nőhet a balesetek száma – mondta.
