Tudják, hogy hol található Pécsett az Óra-kút? Hogy ki építette és miért? Ha nem, az alábbiakban minden ki fog derülni a város egyik legeldugottabb, de mégis központi helyen álló gyönyörű emlékművéről.
A Zsolnay-kút, a Tüke-kút, a Szent István tér ismert szökőkútjai mellett Pécsett sok más szép közterületi kutat is találhatunk, de akad egy közülük, melynek egyik érdekessége épp az, hogy közterületen áll, de mégsem. Nincs szem előtt, napjában sokszor elsétálunk tőle pár méterre, pedig bárki megnézheti. A belváros lehető legközpontibb helyén található, de nagyon kevesen hallottak róla és nem sokan látták. A kút neve sem mond sokat: Óra-kút. Aki viszont látta már ezt a kutat, nem felejti el soha.
A Városháza előcsarnokában, a lépcsőfordulóban található meghökkentő látványt nyújtó Óra-kút igazi rejtett pécsi érték, amiről nem írnak lexikonok, alig található róla pár képen kívül bármi az interneten, és történetét tulajdonképpen mindössze egyetlen forrásból ismerhetjük meg csupán, Kovács Orsolya „Óra-kút a városházán” című írásából.
Ez az 1998. október elsején felavatott kút nem csak egy szép „mezei” ivókút, ez a kút egy emlékmű, és alapvetően szobor-funkciót tölt be. A város és a Zsolnay Porcelángyár emeltette a gyárat alapító Zsolnay Vilmos születésének 170. évfordulójára. Gyorsan és gördülékenyen mentek a munkálatok, kevesebb mint egy év kellett ahhoz, hogy a tervekből testet öltsön a kút.
Ábrahám Ferenc, a gyár akkori igazgatójának ötlete volt, hogy így, ebben a sajátos formában és sajátos helyszínen kapjon emlékhelyet a legendás, világhírű porcelángyáros, a városvezetés pedig ezzel egyet is értett. Mivel Zsolnaynak nemcsak a gyár, hanem a város is rengeteget köszönhetett (és köszönhet a mai napig), a kút számára helyet adó Városháza szimbolikus helyszínné vált: Pécs, Zsolnay és a gyár egybefonódik itt.
Az gyár fénykorára utaló szecessziós stílusban emelt emlékművet a Zsolnay Porcelángyárban 14 éven keresztül tervezőként dolgozó Keményffy Gábor keramikus- és iparművész tervezte és készítette el, aki Pécsett többek között az Aranykacsa étterem Eozin-díszterme mellett Török János kerámiaszobrász és Kovács István pécsi „eozin mester” síremlékét is tervezte. A művészeti zsűri Keményffy öt terve közül választotta ki azt, amelyet most is láthatunk a Városházában.
Ahogy Kovács Orsolya írja, a két pillérrel közrefogott kút – a pillérek között fent, az oromzatában található az óra – szimbolikája jól ismert elemekre épül: az oromzaton lévő nap-motívum a fényre, maga az óramű a pontosságra, a hal alakú vízköpő a termékenységre, a jólétre utaló jelkép. Ha nem lenne elég ennyi szimbólum, a kút anyaga és építésének technikája is kifejezetten jelképes, hiszen a pirogránit és az eozin Zsolnay Vilmos nevéhez fűződő találmányok, amelyeknek jelentős szerepük volt a gyár és azzal együtt a város hírnevének megalapozásában.
Keményffy aprólékos tervezésének köszönhetően 500 féle fénylő, színes díszítőelem látható a kúton.
És hogy mit tud az Óra-kút órája? Nos, maga a szerkezet, azaz az óramű német fejlesztés, számítógéppel és műhold segítségével vezérelt, és össze lehet kapcsolni a Városháza toronyórájával, hogy egységesen pontos időt mutassanak.
Akinek mindez kedvet hozott ahhoz, hogy megnézze a kutat, nyugodtan sétáljon be a Városházára annak nyitvatartási idejében és csodálja meg a különböző fényekben és színekben tündöklő eldugott emlékművet.
Forrás: Pécs Története, Dunántúli Napló archívum
