Szeptember 18. és 26. között szervezik meg az ellenzéki pártok az előválasztást, amin eldől, kiket indít az összefogó ellenzék jövő tavasszal a Fidesz jelöltjei ellen. Induló interjúsorozatunkban bemutatjuk azokat a politikusokat, közéleti szereplőket, akik a két pécsi egyéni választókerületben (Baranya 1. és Baranya 2.) várhatóan versenybe szállnak az előválasztáson. Elsőként Szakács Lászlóval, az MSZP országgyűlési képviselőjével ültünk le beszélgetni.
– 23 éve politizál az MSZP-ben, volt Komlón alpolgármester, ez már a 3. ciklusa országgyűlési képviselőként, ebben a ciklusban listáról, Tóbiás József lemondása után jutott be a parlamentbe 2019-ben. Azt hallani, hogy indul az ellenzéki előválasztáson a pécsi 2-es körzetben. Igaz ez?
– Igen. Az elmúlt évtizedekben ha képviselő voltam, ha nem, mindig aktív voltam a pécsi-komlói, baranyai közéletben. Az ellenzéki erők több győzelmet arattak a 2019-es önkormányzati választásokon a megyében. Örülök, hogy tevékeny részese lehettem annak, hogy megtörtük a Fidesz uralmát, célunk, hogy új, fejlődő pályára állítsuk a megyét. A lehetőség azonban felelősség is, a munkát folytatni kell, a győzelmet meg kell tartani, ezért a válaszom: igen, indulok az előválasztáson. Az érintett pártok megyei vezetői között kialakult egy olyan jó munkakapcsolat, ami lehetővé teszi azt, hogy ez egy gördülékeny előválasztás legyen. De nem csak hogy indulok, meg is szeretném nyerni az előválasztást, majd utána a választást is.
– Ebben a körzetben 2018-ban Hoppál Péter győzött, az 1-esben Mellár Tamás. Előbbiben nem volt semmilyen ellenzéki koordináció, utóbbiban részleges. A 2018-as számokat nézve a 2-esben is elég komoly esélye van az ellenzéknek. Érdemes a 2018-as számokat böngészgetni az esélylatolgatáshoz?
– Minden helyzet más, de a kiindulási bázisokra oda kell figyelni. Figyelembe veszem a 2018-as számokat, de a 2019-esek többet mondanak, mert ott már teljes volt az ellenzéki összefogás. Nagyon örülök, hogy ennek a részese lehettem több baranyai városban. Láttam, mennyire változik meg a hangulat, amikor a pártok képviselői félreteszik az ideológiai különbségeket, és a lokálpatriotizmust előtérbe helyezve kerülnek közös nevezőre.
– Az 1-es majdnem tisztán pécsi választókerület, a 2-esben viszont ott van Komló, Kozármisleny és számos község. Ez ugye még a Fidesz körzetátrajzolásának következménye. Változtat ez valamennyit az ellenzéki esélyeken? Magyarán: nehezebb lesz nyerni a 2-esben, mint az 1-esben 2022-ben?
– Kozármislenyben és Orfűn teljesen mások az emberek problémái, mint mondjuk Komlón vagy Pécs-Keleten. Ez szélesebb spektrumú megközelítést kíván meg egy politikustól. A választási matematika térgeometriai kérdéssé is vált, hiszen a Fidesz valóban úgy alakította ki annak idején a körzeteket, hogy minél nehezebben tudjon az ellenzék nyerni. 2019-ben a választókerület nagyobb településein, Pécsett, Kozármislenyben az ellenzék győzött, Komlón a képviselő-testületben többségünk van, csak a polgármestert adja a Fidesz. A kistelepüléseken is jelen kell lenni, de a nagyokon dől el a választás.
– Jelenlegi állás szerint a DK, a Momentum is indít jelöltet az előválasztáson a 2-es választókerületben, és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is támogat egy civil jelöltet. Hogy látja a saját esélyeit?
– A többi pártból is sokan rálátnak a munkámra, sok biztató szót kapok tőlük azzal kapcsolatban, hogy induljak. Az előválasztási kampánynak nagyon jó hangulatúnak kell lennie, ott nem lehetnek vesztesek. Ellenkező esetben nehéz lesz a választópolgárokat meggyőzni arról, hogy vált vállnak vetve együtt tudunk majd dolgozni. Szerencsére ebben a választókerületben az ellenzéki pártok és politikai erők jó kapcsolatban vannak, a többi párt jelöltjével 2019 tavasza óta együtt dolgozom, de úgy gondolom, hogy a beágyazottság, az elvégzett munka, az ismertség az én malmomra hajthatja a vizet. Tiszteljük egymást a többi jelölttel, ezért ez egy nyugodt, hatékony verseny lesz, aminek nem lesz vesztese.
– Ez nagyon szépen hangzik, de az ellenzéki szavazók valami alapján dönteni fognak az előválasztáson. Mi lesz az?
– Ha csak egyetlen tényezőt lehetne kiemelni, akkor azt mondanám, hogy az fog nyerni, akiről a választók elhiszik, hogy le tudja győzni a Fideszt. Az én legfőbb előválasztási üzenetem az, hogy le tudom győzni a Fideszt és Hoppál Pétert. 2019 októberében számos baranyai városban ezt megtettük, és nagyon örülök, hogy ennek részese lehettem. Az is nagyon sokat fog számítani, hogy ki mit kínál a pécsieknek, komlóiaknak, kozármislenyieknek, nagykozáriaknak, orfűieknek. Azaz itt egy nagyon komplex programjavaslatot kell letenni. Úgy gondolom, hogy mi előrébb tartunk ebben, mint a versenytársaink.
– Mekkora hatása lesz a mostani helyzetnek (járvány, durva halálozási mutatók, gazdasági visszaesés, komplett szektorok megroggyanása) a jövő évi választások kimenetelére? Hogyan értékeli az Orbán-kormány járvány- és válságkezelését? Mit csináltak jól, mit rosszul?
– Nagyban meg fogja határozni a politikai életet, az emberek értékítéletét, hogy hogyan kezeli a kormány a válságot. Okkal és joggal fogalmazza meg mindenki, hogy a kormány magára hagyta az embereket ebben a helyzetben. Bezáratta például a vendéglátóegységeket, adott 50 százalékos bértámogatást, azaz csökkentette ugyan a költségeket, de a bevételeket nem pótolta. A nulla vagy ahhoz közeli bevételből a csökkentett költségeket sem lehet kifizetni. A jelenlegi válságot látványberuházásokkal, erőltetett beruházásokkal nem lehet elfedni. Nagyon nagy probléma továbbá, hogy az önkormányzatoktól, különösen a nagyvárosiaktól, például a pécsitől jelentős forrásokat vont el a kormány a válságkezelésre hivatkozva. Ez azért nagy hiba, mert a bajba került emberek az önkormányzatokhoz fordulnak első körben. A mindennapokat nem sikerült „megoldani” Magyarországon. Lehet, hogy tudja a kormány, hogy mi lesz 3-5 év múlva, de hogy 3-5 nap múlva mi lesz, azt nem tudja, pedig az emberek számára ez a legfontosabb.
A kormány gazdasági szempontból tökéletesen félrekezelte ezt a válságot. A költségvetés hiánya nagyobb mint 2009-ben volt. A gazdaságvédelmi alapban lévő pénzt nem az embereknek adják, hanem a Budapest-Belgrád vasútvonalra, vadászati világkiállításra. Ebben a helyzetben végképp nem tudok örülni egy tíz tonna szarvasagancsból készült kapunak, még ha a Fidesz és médiája ezt nehezen érti is meg. Ha újra akarjuk indítani a gazdaságot, akkor nagyon fontos, hogy ne szakadjanak meg a fizetési láncok. Magyarán: ne kezdjenek el tartozni az emberek egymásnak. A legnagyobb probléma, hogy nem pótolták az emberek, vállalkozások bevételeit, ahogy azt sok ország, például Németország normatív alapon megtette. Ahogyan Európa nagyobb részén, nálunk is arra lett volna szükség, hogy a kiesett bevétel 80 százalékát a kormány pótolja, és emellett 80%-os bértámogatást nyújtson. Így nem szakadtak volna meg a fizetési láncok. Egy gazdaságban a fizetési láncok megszakadása a legnagyobb problémát jelenti. Ennek a láncnak a végén mindig a családok vannak, akik ha nem kapják meg a fizetésüket, nem tudják a számláikat fizetni, nem fogyasztanak, és ezáltal megáll a gazdaság forgása, aminek hatására veszélybe kerül a családok anyagi és lakhatási biztonsága.
Gondoskodni kell azokról is, akik elveszítették a munkahelyüket. Lehetetlen most bárkinek 90 nap alatt munkát találni, ezt nem nehéz belátni. De csak 90 napig támogatja az álláskeresést a kormány. Ezt fel kell emelni 6 vagy akár 9 hónapra, és a legkisebb összegét 100 ezer forintra emelni. Megvan erre a pénz, csak nem az emberekre költötték, hanem az említett beruházásokra.
– Ön beoltatta vagy beoltatja magát?
– Igen. Regisztráltunk a feleségemmel, be is hívtak minket, a komlói kórházban megkaptuk az oltást.
– A kormánypropaganda új ellenségképe „Soros” és „Brüsszel” után az oltásellenes ellenzék. Mit gondol Orbánék oltási stratégiájáról?
– Nagyon fontos, hogy minél többen regisztráljanak és oltassák be magukat. Egyetlen ellenzéki politikustól sem tudnak olyan nyilatkozatot idézni, ami arról szólna, hogy ne menjenek oltakozni az emberek. Ami az oltási stratégiából a leginkább hiányzik, az a normális tájékoztatás. Mivel a kormány az oltások kapcsán nem tájékoztatta megfelelően a közvéleményt, így az emberek egymás kétségeit elmélyítik, ez az, ami az oltások ellen hat. Nagyon fontos az oltás és a védettség megszerzése, de a megelőzésre is nagy hangsúlyt kell helyezni, azaz a tesztelésnek és a kontaktkutatásnak nem szabadna akadoznia vagy megállnia. A megelőzést mintha elengedte volna a kormányzat.
– Milyen Magyarországot képzel el 2022 után? Mely társadalmi csoportoknak van szükségük ön szerint egy új kormány segítségére és mely területeken van szükség gyökeresen új kormányzati politikára?
– Először is olyan Baranya megyét képzelek el, ahonnan nem mennek el sokan egy jobb élet reményében. Ezért a programom első három pontja: munkahelyet, munkahelyet, munkahelyet. Ez most kiemelten fontos, hiszen sokan a külföldi munkahelyüket elveszítették a járvány miatt, így újra itthon vannak. Nekik -is- fontos, hogy itthon tudjanak boldogulni. Ehhez munka kell, tisztességes bérekkel.
Olyan Magyarországot képzelek el, ahol mindenki újra egy nagyot szippanthat a friss levegőből. 2010 óta folyamatosan teszi rá a demokrácia, a kultúra és a gazdaság intézményeire a kezét a Fidesz. Ezekben a „szektorokban” megszűnt a biztonság és a bizalom. A közintézményekben már nem bíznak az emberek, hiszen a Fidesz teleültette azokat fideszes katonákkal, akik számára a lojalitás az első, nem a normális működés. A gazdaságban hasonló folyamatok játszódtak le: vannak, akik nem tudnak hibázni egy közbeszerzésen, másoknál meg mindig megjelenik a NAV. Most két egymással szemben álló tömb van, és a vélemények és világnézetek ütközésénél azt látni, hogy tőlünk elvárják, hogy fogadjuk el az ő időnként végtelenül karcos és kirekesztő álláspontjukat, ők viszont nem fogadják el a miénket és azt rekesztenek ki, akit akarnak. Éppen ezért meg is szűnnek az értelmes, érveken alapuló viták. Az egyik fél axiómákat mond, amit a másik félnek feltételek nélkül el kellene fogadnia. Így van ez a gazdasági életben, a kultúrában, a közinzéményekben. E helyett a kiszámíthatóságot, a jog uralmát, a munkavállalók számára pedig biztonságot szeretnénk kínálni. A legkiszolgáltatottabbak azok, akik bárhol alkalmazottként dolgoznak. Nekik elvárásoknak kell megfelelni, amik nem mindig politikai elvárások. Sokan vannak például, akiknek most, a válság közepén választaniuk kell a megélhetésük és az egészségük között. Nem mehetnek el táppénzre, mert abból nem tudnak megélni, inkább bevesznek két lázcsillapítót, hogy a hőmérő a kapuban még „helyes” értéket mutasson. Nekünk rájuk kell vigyáznunk, az ő munkavállalói jogaik csorbultak a legtöbbet. A középosztály alsó rétegébe tartozók számára pedig biztosítanunk kell az életszínvonal-növekedést. Közalkalmazottakra, köztisztviselőkre gondolok, akik közül most ráadásul sokan kikerülnek a közalkalmazotti státuszból, például az egészségügyben vagy a modellváltó egyetemeken. A gazdasági szereplőknek kiszámíthatóságot és biztonságot kell nyújtanunk. Jelenleg akkor kiszámítható valamennyire a jövőjük, ha ismernek valami fideszes nagyurat. Ezen változtatni kell, mert ez nem piaci verseny. Most olyan emberek kezében van a magyar gazdaság – Mészáros, Tiborcz, Garancsi –, akik normális piaci körülmények között nem állnák meg a helyüket.
– Az elszámoltatás kapcsán elég kemény nyilatkozatokat hallani ellenzéki oldalról. Ezek kampányszlogenként jól hangzanak, de mi vajon a realitás?
– „Papíron” lehet, hogy nagyon sok minden rendben van, de egyértelmű, hogy erkölcsileg, morálisan a NER kedvezményezettek összes jogügylete megkérdőjelezhető, mert mondjuk messziről is érezhető rajtuk a korrupció. De Pécsett még papíron sem sikerült a jogszerűség látszatát kelteni. Gondoljunk a Volvo-buszbeszerzésre, vagy a vízmű-foglalásra, vagy akár a Ledina Kft. ügyére, ahol a város vagyonán túl pécsiek is megkárosodtak nagy számban. Komlón szinte minden beruházásnál pótigény, új tervezés, többletköltségek a jellemzőek, szóval nagyon kilóg a lóláb. Létezik szakmai felelősség ezekben az ügyekben, de politikai is. A jogi felelősségre vonásnak is helye van, de a morális és politikai felelősség sem elhanyagolható, hiszen rányomja a bélyeget a mindennapjainkat.
Jogászként is mondom, hogy az erkölcs, a morál mindig erősebb, mint a jog. A jog mindig egy lépéssel az élet mögött van, a morál pedig ott van, ahol az élet éppen zajlik. A magyar oligarchák, akiket a Fidesz nemzeti tőkés osztálynak hív, normális helyzetben ezt az eredményt soha nem érték volna el. Ez már önmagában egy olyan erkölcsi problémát vet fel, ami okot ad arra, hogy végignézzük az összes olyan ügyet, ami az elmúlt években felmerült. Legyen szó „lámpagyújtó” Tiborcz vagy Mészáros Lőrinc üzleteiről. Mészáros a valaha élt leggazdagabb magyar, ez elképesztő. Lehetetlen, hogy ő legyen a mi hősünk. Jogi szempontból az elszámoltatás egészen biztosan rögös, nehéz, hosszú út, de muszáj végigvinni. Egy erkölcsi jóvátétel egészen biztosan kell ennek az országnak, mert különben marad itt ez az áporodott levegő, és továbbra is az eddigi figurák fognak meghatározni mindent. Ahhoz, hogy az ország újra egyenes derékkal tudjon állni, és hogy újra a nagyvilág és egymás szemébe tudjunk nézni, ahhoz ez a jóvátétel, az elszámoltatás elengedhetetlen.
