Tanúk meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Pécsi Járásbíróságon az a pótmagánvádas per, amit az önkormányzat cége, a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) igazgatója, Szabó Szilárd indított a vállalat korábbi, 2019 decemberében menesztett vezetője, Szentgyörgyi Dávid ellen. A vád: hűtlen kezelés. 

Az előző, áprilisi tárgyalásról ITT írtunk.

Imázsépítés a sógorral – ezt a címet adtuk az áprilisi tárgyalásról beszámoló cikkünknek. Ma délelőtt a „sógor” is megjelent  a Pécsi Járásbíróságon, ahová tanúként idézték.

Emlékeztetőül: a 2019-es önkormányzati választások után a pécsi önkormányzatnál és cégeinél elindult, dr. Bodnár Imre nevével fémjelzett átvilágítás dobta a felszínre a Pécsi Vagyonhasznosító egyik beszerzési ügyét. Egy budapesti céget marketing- és kommunikációs feladatokkal bízott meg a Pécsi Vagyonhasznosító, amivel kapcsolatban már 2019 nyarán is több furcsaság felmerült. A Szabad Pécs akkor közérdekű adatigénylésben kérte ki önkormányzati cégek marketing- és reklámköltéseiről szóló adatokat, amire egyedül a PVH adott, teljesen abszurd elutasító választ. Az adatokért indított per sikeres volt, így kiderülhetett, hogy személyes kapcsolatok, összefonódások játszhattak közre a cég kiválasztásában. Annak tulajdonosa például sógora volt a PVH akkori marketingvezetőjének, E. R-nek, aki ráadásul több tanú szerint az önkormányzati cég vezérigazgatójának élettársa volt. (E. R.-t, aki az egész ügy egyik kulcsszereplője, tanúként idézték korábban, de a volt marketingvezetőnek annyival sikerült lepattintania a bíróságot, hogy külföldön, Dubaiban él, ahol nem engedélyezett a Skype.) Az önkormányzati átvilágítás szerint is több szabálytalanság történt a szerződés megkötésekor és a teljesítése során. A szerződést egyébként 2019 januárjában kötötték határozott időre, december 31-ig, és 14,8 millió forintról szólt.

2018 már a múlt ködébe vész

N. L., a szóban forgó budapesti vállalkozás tulajdonosa és ügyvezetője a bíróságon elmondta, 2018-ban, egy pécsi üzleti találkozón ismerte meg Szentgyörgyit, elérhetőséget cseréltek, ennek eredménye lehetett a későbbi szerződéskötés. Kommunikációs szerződés volt, mondta, havi elszámolással, szerinte minden munkát elvégeztek. Személyes és online meetingek keretében tartották a kapcsolatot a pécsiekkel., ezeken főleg E. R. – azaz a sógornője – vett részt, a cége másik ügyvezetője, illetve ő. 

Beszélt arról is, hogy rendezvényszervezésben is részt vettek, de alapvetően stratégiakészítés volt a feladatuk.

A pótmagánvádló jogi képviselője többek között azt próbálta kihúzni a tanúból, hogyan ismerkedett meg Szentgyörgyivel. A tanú azt mondta, nem E. R., azaz a sógornője „hozta őket össze”, bár – ahogy fogalmazott – ez a kapcsolat „nyilván megkönnyítette a helyzetet”.

Hogy pontosan kitől kapta az ajánlati felhívást, arra nem emlékezett.

A jogi képviselő ezt követően arra vonatkozóan tett fel kérdéseket, hogy a három ajánlattevő cég között milyen összefonódások voltak. N. L. kérdésre elmondta, az egyik cégben korábban volt érdekeltsége, a harmadik cég tulajdonosait pedig ismerni látszott, legalábbis tudta, hogy a két tulajdonos egy párt alkotnak.

Azt a tanú nem tudta megmondani, miért magasabb áron kötötték meg végül a szerződést, mint ami az ő nyertes ajánlatukban szerepelt. Magáról a szerződésről sem tudott részleteket, régen volt, nem emlékszik, hangsúlyozta többször. A pótmagánvádló jogi képviselője megjegyezte, furcsa ez, hiszen 2018-as és későbbi történésekről van szó.

A tanú nem emlékezett, mi volt a PVH marketingstratégiája, és ahhoz ők mit tettek hozzá, ahogy arra sem, hogyan javították volna a cég imázsát.

Kérdésre azt mondta, nem tudja, tudta-e Szentgyörgyi Dávid, hogy ő E. R. sógora.

Szentgyörgyi védője megkérdezte a tanút, készültek-e írásos anyagok, tanulmányok, amire határozott igen volt a válasz. A marketingstratégiáról annyit azért elmondott, arculatváltásra volt szüksége a PVH-nak, ehhez kapcsolódóan adtak tanácsot.

Mi történt 2017 és 2020 között?

A másik ügy egy vállalatirányítási szoftver beszerzéséről szól, amit a PVH jelenlegi vezetése szerint lényegében soha nem is lehetett használni. Sőt, a szakvélemények alapján a leigazolt teljesítések nincsenek arányban a szoftver valós fejlesztésével.

Sokáig egy pécsi cég látta el a PVH-nál a szoftverfejlesztési feladatokat, de 2017-ben a vállalat váratlanul egy másik céget hozott ki győztesként egy vállalatirányítási szoftver beszerzési eljárásában. Ez a vállalkozás nem tudta maradéktalanul elvégezni, amit vállalt, ezért be kellett vonni egy székesfehérvári céget is a szoftverfejlesztésbe, végül – már a 2019-es vezetőváltás után – a régi, jól bevált pécsi céghez tért vissza a PVH, azóta is ők végzik ezt a munkát a vagyonhasznosítónak.

Utóbbi cég ügyvezetőjét is tanúként idézte a bíróság. A pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdésére a tanú elmondta, a PVH által 2017-ben és 2020-ban megfogalmazott fejlesztési igények között nem volt sok különbség. A kérdés nyilván azt volt hivatott alátámasztani, hogy a szoftverfejlesztéssel megbízott új cég alig tudott valamit elvégezni a vállallásai közül.

Ezt követően három tanút is meghallgatott a bíróság, akik vagy a PVH-nál dolgoztak, vagy dolgoznak most is. Mindhárman úgy nyilatkoztak, hogy nem találkoztak azzal az új szoftverrel, aminek bevezetését a Szentgyörgyiék által megbízott új cég vállalta.

H. Cs.-t, a PVH volt osztályvezetőjét is tanúként idézték, aki elmondta, számos terület tartozott hozzá. A pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdésére elmondta, nem látott olyan tanulmányt, amit a Legend készített. Kijelentette: tudott arról, hogy intim kapcsolat van Szentgyörgyi vezérigazgató és E. R. marketingvezető között. Beszélt arról is, hogy a szoftverbeszállításra kiválasztott cég nevét csak a felmondása után hallotta, szoftverüket nem használta. 

A per szeptember 26-án folytatódik.