Tanúk meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Pécsi Járásbíróságon az a pótmagánvádas per, amit az önkormányzat cége, a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) igazgatója indított a cég korábbi, 2019 decemberében menesztett vezetője, Szentgyörgyi Dávid ellen. A vád: hűtlen kezelés.
Az előző, júniusi tárgyalásról ITT írtunk.
Ezúttal a két tárgyalt ügy közül a szoftverbeszerzés volt terítéken, két tanút is meghallgatott a bíróság.
Az ügy egy vállalatirányítási szoftver beszerzéséről szól, amit a pótmagánvádló, és számos, a perben idézett tanú szerint lényegében soha nem lehetett használni. A szakvélemények alapján pedig a leigazolt teljesítések nincsenek arányban a szoftver valós fejlesztésével.
Sokáig egy pécsi cég látta el a PVH-nál a szoftverfejlesztési feladatokat, de 2018-ban ez a vállalkozás hiába nyert meg egy vállalatirányítási szoftver leszállítására kiírt beszerzési eljárást, az önkormányzati vállalat váratlanul egy másik céggel kötött szerződést. Egy olyan céggel, ami ebben a beszerzési eljárásban részt sem vett. Ez a vállalkozás nem tudta maradéktalanul elvégezni, amit vállalt, ezért be kellett vonni egy székesfehérvári céget is a szoftverfejlesztésbe, végül – már a 2019-es vezetőváltás után – a “régi” pécsi céghez tért vissza a PVH, azóta is ők végzik ezt a munkát a vagyonhasznosítónak.
A mai tárgyaláson a bíróság a PVH egykori gazdasági vezetőjét idézte tanúként, aki 2016-tól 2018-ig volt ebben a pozícióban.
A bíró felolvasta a rendőrségi eljárás során tett vallomását, amely szerint egy pécsi cég tűnt befutónak a beszerzés során, akiket már értesítettek is erről, aztán egyszer csak a másik céggel kötöttek szerződést.
A tanú úgy emlékezett, hogy Szentgyörgyi Dávid igazgatót tájékoztatták a beszerzés végeredményéről. Mint mondta, utólag tudta meg, hogy egy másik, a beszerzésen részt sem vett cég kapta meg a munkát, ami meglepő volt számára, furcsállta a döntést. Kijelentette, ezen kívül nem emlékszik olyanra, hogy egy beszerzési eljárás után nem a győztessel kötöttek volna szerződést. Beszélt arról is, hogy a beszerzés során fel sem merült ennek a cégnek a meghívása.
A tanú elmondta, emlékei szerint a beszerzésen kiválasztott, de aztán hoppon maradt cégnek kész szoftvere volt a feladatra, ami máshol működött, és ami 90 százalékban tudta azt, amire a PVH-nak szüksége volt, a maradék részt pedig “lefejlesztették” volna
A bíróság újra idézte tanúként a PVH-val végül a munkára leszerződött fejlesztő cég ügyvezetőjét. Ő nem sok újdonságot mondott a korábbiakhoz képest, viszont hozott néhány kinyomtatott e-mailt, amelyek azt voltak hivatottak bizonyítani, hogy ők elvégezték a rájuk bízott munkát, teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. A tanú a PVH akkori és jelenlegi, a perben már korábban tanúként meghallgatott informatikai vezetőjét nevezte meg, mint akin a szoftver tényleges alkalmazása, munkába állítása elakadt. A cégvezető szerint az ő feladata lett volna a cég munkavállalóinak hozzáférést biztosítani a szoftverhez.
Furcsa, hogy közben elismerte, ugyanezt az informatikai vezetőt kvázi alvállalkozóként foglalkoztatták, mert nélküle nem tudták volna elvégezni a munkát, amit vállaltak.
Arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy miért írta alá a PVH vezérigazgatója a teljesítésigazolásokat, ha a teljesítés – azaz a szoftver tényleges használata – az ügyvezető szerint is elakadt.
A pótmagánvádló jogi képviselői az ügyvezető és az informatikai vezető szembesítését kérték, ezen kívül indítványozták, hogy az eddig meg nem hallgatott tanúkat is idézzék be, köztük a PVH volt marketingvezetőjét. Utóbbit eddig azért nem sikerült idézni, mert Dubaiban tartózkodik életvitelszerűen, és arra hivatkozott, hogy ott le van tiltva a Skype. Az ügyvédek hangsúlyozták, vannak más alkalmazások is, amin keresztül meg lehetne hallgatni az egyik ügyben egyértelműen kulcsszerepet játszó nőt. A bíró kijelentette, nem tartja indokoltnak több tanú meghallgatását. A per következő tárgyalása január 18-án lesz, akár ítélet is várható.
