A jelenlegi energiaárak hat és fél milliárd forint többletköltséget okozhatnak a pécsi önkormányzatnak jövőre. A város két alpolgármestere, Ruzsa Csaba és Nyőgéri Lajos sajtótájékoztatón mutatták be, milyen lépéseket, intézkedéseket tervez a városvezetés a hiány csökkentése érdekében.
Ruzsa Csaba hangsúlyozta, a kormányzat a rezsiválsággal kapcsolatos intézkedési tervet vár az önkormányzattól. Ebben nemcsak takarékossági résznek kell lennie, hanem rezsicsökkentő fejlesztési beruházásokra, és ingatlanértékesítésből befolyó plusz bevételekre vonatkozó terveknek is. A fejlesztési tervek közül több már előkészítés alatt áll a 2030 Pécs – Zöld és okos stratégiai program keretében. A tervek előkészítése több esetben már tavaly elindult.
Az alpolgármester beszélt Pécs speciális energetikai helyzetéről.
Összefoglalva:
- 67 ezer háztartásból 31 ezer távfűtött, biomassza alapon, itt változás nem várható. Az önkormányzati intézmények esetében a fűtési költség várható emelkedése 100 százalék. Más, földgáz alapú távfűtési rendszerekkel fűtő városokban ez 12-13 szoros áremelést jelent.
- Az intézményrendszer fűtése jelentős részben távhő alapú, így a gázfogyasztás a tizede más, földgáz-bázisú távfűtéssel rendelkező városokhoz képest. Főbb gázfogyasztók például a keleti városrészi óvoda, az állatkert, a Biokom-telephely.
- Legjelentősebb áramfogyasztók: Tettye Forrásház Zrt., közvilágítási rendszer, Zsolnay Örökségkezelő NKft. épületei, Kodály Központ, Városi Műjégpálya, Hullámfürdő, Állatkert.
Elhangzott, a jelenlegi energiaárakkal számolva jövőre 6,5 milliárd forinttal kell többet költenie a pécsi önkormányzatnak áramra és fűtésre a város intézményeinél, cégeinél, és a polgármesteri hivatalban. Ebből a legnagyobb tétel az áramdíj emelkedése, 5,3 milliárd, azon belül pedig a közvilágítás. Mivel számos intézmény és cég a távfűtési rendszerre kapcsolódik, a gáz árának emelkedése „mindössze” közel 700 milliós növekményt jelent, a távhő drágulása pedig 541 millióval terheli meg várhatóan a büdzsét. Az áram esetében egyébként tizenkétszeres a drágulás, de már idén is ötszörös áron vették 2021-hez képest az önkormányzati cégek.
Ruzsa Csaba elmondta, a különböző intézkedésekkel összességében 1,5 milliárdos megtakarítást érhetnek el. A legnagyobb szelete ennek egy közvilágítás-korszerűsítési program lehet: egymilliárd forint hitelből, vagy állami támogatásból (esetleg nullaszázalékos hitelből) 5000 elavult lámpatestet cserélnének le a városban, ami azonnal évi 430 millió forintos költségcsökkenést eredményezne. A közvilágítás lekapcsolását nem tervezik, szabályozása pedig a technikai adottságok miatt nem lehetséges.
A maradék 4 milliárd forint ledolgozására a következő lehetőségek vannak:
- A jövő évi energiabeszerzéseket már egy jóval alacsonyabb áron sikerül megvalósítani;
- Megnyílnak a 2021–2027-es uniós források az ország előtt, amiből önkormányzati cégek, intézmények energiakorszerűsítését is finanszírozni lehet.
- A kormányzat közvetlen, pénzbeli segítséget nyújt.
- További költségcsökkentési lépések.
A sajtótájékoztatón bemutatott, több hónapja egyeztetés alatt álló 104 pontos intézkedéscsomag novembertől április 30-áig érvényes. Az ellenzéknek már bemutatták, várják a konstruktív javaslataikat, amiket beépítenének az anyagba. A stratégiát a közgyűlés is tárgyalni fogja, azt követően küldik majd meg a kormányzatnak a végleges verziót.
Mint Ruzsa Csaba elmondta: a cégeknél, intézményeknél, és a polgármesteri hivatalban – a gyermeknevelési és szociális intézmények kivételével – 20 fokban maximálják a fűtési időszakban a hőmérsékletet, ahol lehet, bevezetik a pénteki home office-t, és egyéb költségcsökkentő intézkedéseket vezetnek be.
A több telephellyel rendelkező intézményeket központosítják, a felszabaduló épületeket megpróbálják értékesíteni.
A sok áramot használó Tettye Forrásházat rákötnék a két éve átadott, de azóta nem működő Füzes dűlői napelemparkra, így csökkentve a cég költségeit.
Az őszi-téli időszakban (október 6-tól) zárva tart a Nevkó uszodája, ahol éppen felújítás zajlik, január egytől zárva lesz a Lauber Dezső Sportcsarnok is energetikai korszerűsítés miatt, és télen nem lehet látogatni a Szivárvány Gyermekházat, valamint a Boldogság házát sem.
Egyes intézményeknél felülvizsgálják a nyitvatartási időt, az egyetemmel közösen működtetett Tudásközpontnál például várhatóan jelentősen csökkentik azt.
Terv készül az önkormányzati lakások energetikai fejlesztésére, a nehezen fejleszthető ingatlanokat a lakóknak értékesítenék, plusz bevételt generálva.
Szerepel a tervek között, hogy napelemes rendszerre kötik a Kodály Központot, lecserélnék a Pécsi Nemzeti Színház lámpáit, és a Hullámfürdő energetikai rendszerét is teljesen megújítanák. Utóbbiban egyébként 25 foknál nem lesz melegebb a víz.
A szociális és gyermeknevelési intézményekben is számos olyan intézkedést terveznek, amitől csökkenhet az energiafelhasználás.
Az egészségügyi intézményeknél (rendelőintézetek) csökken a nyitvatartási idő, jelenleg 7-től 19-ig vannak nyitva, de csak 17 óráig lesznek.
Nyőgéri Lajos a civil szervezeteket érintő mentőcsomagról beszélt. Mint mondta, elképzelésük szerint egy, a város és a kormány által egyenlő arányban feltöltött alapból a kötelező állami és önkormányzati feladatokat ellátó civil szervezeteket segítenék. Ugyanilyen közös alapból történne a 2-25 főt foglalkoztató kis helyi cégek munkahelymegtartó célú támogatása.
Szociális támogatási rendszert állítana fel az önkormányzat, újraélesztenék a felsőoktatásban tanuló hátrányos helyzetű diákokat támogató programot (Bursa Hungarica), bevezetnék az iskoláztatási támogatást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak számára, a rászorultak számára tűzifát adományoznának a korábbihoz képest emelt mennyiségben, a meglévő gyógyszertámogatást kibővítenék, és megélhetési támogatást is nyújtanának azoknak, akiknek a lakhatásuk kerül veszélybe a megnövekedett energiaárak miatt.
