A Kelet-Mecsek eddigi legnagyobb ammoniteszét sikerült megtalálniuk a pécsi kutatóknak. A csiga formájú ősmaradvány most a földben, egykoron egy másfél kilométer mélységű tenger fenekén fekhetett.
Találtunk egy réteget, ami egykor 1,5 km mélységben volt, most pedig a Mecsek felszíne.
– Négy napja kezdtünk el ezen az 1 hektáros területen dolgozni és azonnal rendkívül gazdag lelőhelyekre bukkantunk, amik tele vannak ammonitesszel – mondta Bujtor László, a PTE Földtani és Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és a mostani kutatás vezetője.
Dinók kihalása előtti korból származó ősmaradványok
A Mecsek útját szeretnék megismerni a kutatók, amit az elmúlt 150 millió évben megtett.
Az elmúlt 50 évben nem kutattak ilyen részletességgel.
– Ha egy olyan réteget sikerült megcsípni, amit eddig nem, akkor ez teljesen új lehetőségeket nyithat akár a bányászatban is. Ezek a kutatások mindig az előszobái annak, hogy adott területet megvizsgálva új ásványi anyagokra bukkanjunk – mondta Gábriel Róbert. A Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese hozzátette: ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy holnapután új bányát lehetne nyitni a Mecsekben, de nagyon jó háttéranyagul szolgál, hogy mit és merre érdemes keresni.
A kutatást ősszel folytatják, akkor a szakemberek az Alpokban keresnek olyan ősmaradványokat, amelyek akár további és eddig ismeretlen ásványi anyagokra és tudományos eredményekre is utalhatnak a mélyben.
A kutatók munkáját Vogl Ferenc, a terület tulajdonosának nagylelkű engedélye tette lehetővé.
