Ismert tény, hogy a csecsemők és az édesanyák szempontjából egyaránt rendkívül fontos a szoptatás. 1992-től világszerte augusztus első hetében tartják a Szoptatás Világhetét, ezzel is felhívva minden ember figyelmét a szoptatás fontosságára.
A Lactateam pécsi anyákból alakult közösség, melynek tagjai az elmúlt néhány évben folyamatosan bővítették szoptatási ismereteiket, ketten nemzetközi vizsgát tettek, és laktációs szaktanácsadó diplomát szereztek, egy tag pedig önkéntes szoptatási segítő lett. Nem csak az anyákat segítik szoptatási céljaik elérésében, hanem részt vesznek az egészségügyi szakemberek képzésében is.
A Lactateam közösség szoptatást támogató baba-mama kört és közös sétát szervez a Szoptatás Világhetének keretein belül. A világhét kapcsán az eseményről kérdeztük Maninger Katalin és dr. Somoskői Zsuzsanna Pécsett élő, nemzetközi vizsgával rendelkező laktációs szaktanácsadókat (rövid nevükön IBCLC-ket).
– Miért fontos, hogy egy babát szoptassanak?
– Maninger Katalin: Az optimális szoptatási gyakorlatnak élethosszig tartó pozitív hatásai figyelhetőek meg az egészségre. Ez igaz mind a szoptató anyákra, mind a szoptatott gyermekekre. Mindkét félnél megfigyelhetőek azok a hatások – még sok év távlatában is. Az első életévben kiemelt jelentőségű az idegrendszer és az immunrendszer fejlődése. Az anyatej összetevői segítik ezt a folyamatot. Szoptatott babák ritkábban betegek, enyhébbek a tüneteik, gyorsabban meggyógyulnak. A szoptató anyáknál még évtizedekkel később is kimutathatóan kisebb arányban fordulnak elő egyébként népbetegségnek számító problémák. A szoptatás a legbiztonságosabb, leggazdaságosabb és leginkább környezetbarát módja a csecsemőtáplálásnak.
– Somoskői Zsuzsanna: A csecsemőtápszerek gyártása, csomagolása, tárolása, forgalmazása és elkészítése hozzájárul a környezetszennyezéshez és rendkívül költséges is. Nem csak a táplálás szempontjából fontos a szoptatás, az anya és a gyermek között ez a folyamat olyan kapcsolatot hoz létre, ami semmi máshoz nem hasonlítható. Ez a kapcsolat meghatározó a gyermek érzelmi és értelmi fejlődése szempontjából is. A szoptatott csecsemőknek később magasabb lehet az IQ-ja, ez növeli az esélyeit az oktatásban, majd a munkaerőpiacon egyaránt. Optimális esetben 2-7 éves kor között történne az elválasztódás, melynek ritmusa a baba és az anya szükségleteit követi. Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF ajánlja a szoptatás megkezdését a születés után egy órán belül, kizárólagos szoptatást javasol az élet első hat hónapjában, és hat hónapos kor után a hozzátáplálás megkezdése mellett a szoptatás folytatását kétéves korig vagy tovább.
– Akkor mi az oka annak, ha egy anya nem a szoptatás mellett dönt?
– Somoskői Zsuzsanna: Ahhoz, hogy valaki sikeresen szoptasson, a szándék önmagában gyakran kevés. A naprakész információk, ismeretek és a megfelelő támogatás is szükséges. Vagyis nem csak az a fontos, hogy tisztában legyen egy anya azzal, hogy egy csecsemő optimális fejlődéséhez hogyan járul hozzá a szoptatás, hanem a rengeteg, sokszor egymásnak ellentmondó információ között sem egyszerű eligazodni. Harmadrészt a család, a tágabb környezet, az egészségügyi szakemberek, a társadalom támogató hozzáállása is szükséges. Egy mondattal is könnyen el lehet bizonytalanítani egy anyát, és ezzel felesleges stressznek kitenni. Ez pedig a babára is kihat, hiszen ők szoros kapcsolatban vannak édesanyjukkal és az érzések nyelvén kommunikálnak. Továbbá nem elhanyagolható az anyaságot védő törvények szerepe, azok ismerete. Az anyatejet helyettesítő termékek agresszív marketingje is negatívan hat a szoptatás sikerére, ezért lenne fontos Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexének betartása.
– Sok olyan anyuka van Magyarországon, aki nem szoptat?
– Maninger Katalin: 2 százalék alatti azon kismamák száma, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szoptatni. Szerencsére hazánkban magas (98 százalék) a szoptatást megkezdő anyák aránya. Akik 4 hónapig kizárólag szoptatnak, már jóval kevesebben vannak, és még kisebb a 6 hónapig kizárólag anyatejet kapó babák aránya. Sajnos a számok azt mutatják, hogy bár egyre kevesebb kisbaba születik Magyarországon, annál több receptre felírt tápszer fogy (és annál több pénzt is költ rá mind a társadalombiztosító, mind a szülők). A recept nélkül kapható tápszerekről nem állnak rendelkezésre adatok.
– Hogy is van ez? Világnap, világhét, világhónap?
– Maninger Katalin: A Szoptatás Világhetét hivatalosan minden évben augusztus 1–7. között ünneplik, de világszerte több helyen ettől eltérő időben is tartanak kapcsolódó rendezvényeket. A Szoptatás Világhetének szervezését a WABA (World Alliance for Breastfeeding Action) végzi. Magyarországon a Szoptatásért Magyar Egyesület és a La Leche Liga a budapesti Sétával és a WABA által kiadott információs anyagok fordításával és kiadásával csatlakozik a világhéthez.
– Önök milyen programmal készülnek augusztusban?
– Somoskői Zsuzsanna: Pécsen augusztus 3-án, pénteken délután 16 órától szoptatástámogató baba-mama kör lesz a PTE Szülészeti Klinika tornatermében. Majd 17 órától közös séta a Szent István térre, 17.30-tól pedig kötetlen beszélgetés a Kisház Kávézóban. A rendezvényre nem csak anyukákat és várandós hölgyeket várunk, bárkit (apukákat, nagyszülőket, egészségügyi dolgozókat is) szívesen látunk. Augusztus 8-án 10–12 óra között a Rózsadombon tartunk szoptatástámogató baba-mama klubot.
A szoptatással kapcsolatos tanácsokat és a szoptatás hetéről szóló szóróanyagot EZEN a linken találjuk.
[su_box title=”WABA” style=”soft” box_color=”#9fc46c” radius=”2″]A World Alliance for Breastfeeding Action (WABA) olyan, magánszemélyekből és szervezetekből álló szövetség, melyet 1991-ben alapítottak, és amely egyrészt az Innocenti Deklaráción, amely a szoptatás védelmét, elősegítését támogatja, másrészről a 10 lépés a sikeres szoptatásért általános feltételrendszerén alapszik. A WABA célja, hogy széles társadalmi rétegeket mozgósítson és tájékoztasson a szoptatás elősegítése érdekében.[/su_box]
