Karlovecz Zoltánnal, a város főépítészével beszélgettünk az önkormányzat egyik legnagyobb szabású városfejlesztési projektjéről, amelynek eredményeképp Pécs egy új belvárosi övezettel bővülhetne, és teljesen újjászülethet a Pécsi-víz környéke is.
A vasút problémát jelent
Komoly városépítészeti kihívás, hogy Pécs belvárosa tulajdonképpen csak déli irányba tud fejlődni-bővülni, amit viszont több tényező is akadályoz. Ennek okai ott indulnak – kezdte Karlovecz Zoltán, a város főépítésze –, hogy az 1857-ben épült vasút akkoriban még a város szélén volt, és ami akkoriban senkit nem is zavart.
A vasút ugyanazon a helyen maradt, de a városi szövet közben bekebelezte, ezért ez ma komoly problémát jelent.
Az 1800-as évek végén megépült a vasúttal párhuzamosan folyó Pécsi-víz közelében a ma már nem működő pécsi bőrgyár, majd pedig az 1800-as évek végén felhúzták itt a főpályaudvar épületét is. Ezután kezdődött meg a vasúttól délre lévő területek beépítése.
Vasútállomás: amíg a város szélén volt, nem volt vele baj
Ennek a déli irányú fejlődésnek az első fontos lépése az volt, hogy az 1920 körüli években szabályozták és lecsapolták a Pécsi-víz területét, ami ekkoriban mocsaras terület volt, majd pedig elkezdték építeni azt a tisztviselői lakótelepet, amit ma „Régi Kertvárosként” ismerünk (a lakótelep az 1930-as és 1940-es években folyamatosan épült ki). Ezután az 1960-as évek végén kezdődött meg a kertvárosi (Lvov) lakótelep kialakítása.
Az 1940-es években nagyjából 70-80 ezer lakosa lehetett a városnak, ma körülbelül 140 ezren élnek Pécsett:
70 ezren a vasúttól délre, 70 ezren pedig a vasúttól északra.
Magyarán – folytatta a főépítész – a vasút kettévágja a várost, és mindössze két felüljáró köti össze a két területet, ezek mellett még a Megyeri-kishídon és pár ponton lehet átkelni a síneken.
Egy nagy lehetőségeket magában rejtő terület
A két fent említett rész között fekszik egy alulhasznosított, kihasználatlan, elhanyagolt, jelentős funkcióval nem bíró, hosszú évekig szennyezett, nagymúltú iparterület (a bőrgyár mellett a húsüzem sem működik már itt). A Tüskésréti úttól és az Északmegyer dűlőtől északra fekvő terület nagy lehetőségeket rejt magában: megérdemelné, hogy teljesen újjászületve a belvároshoz csatlakozhasson – mondta.
Tehát a Mártírok útja és a Tüskésréti út–Északmegyer dűlő közötti terület a belváros része lehetne.
Nézhetjük úgy is – folytatta Karlovecz Zoltán –, hogy ez az elképzelt, majdani új belvárosi terület a Megyeri úttól nagyjából a Lánc utcáig tartana, ami úgy 180-200 hektárra rúg. Ebből a 200 hektárból fokozatosan, kisebb-nagyobb részenként lehetne hasznosítani területeket.
Egy új belvárosi rész épület ki a Pécsi-víz völgyében és környékén
Újjászülethet a Pécsi-víz környéke
Elsőként például a Pécsi-víz környezetének felújítása indulhatna meg: parkokkal, irodákkal, lakásokkal vegyesen – mondta a főépítész.
Mivel a terület mélyen van, ezért magasabb, 12-16 emeletes épületeket is felhúzhatnának, hiszen azok nem zavarnák a városképet, a város sziluettjét.2015 nyara: mélyítik a Pécsi-víz medrét
– Egy nagyon klassz, új, zöldparkos belvárosi rész alakulhatna így ki, ami persze nem azt jelenti, hogy a történelmi belvárost el kell felejteni. Épp ellenkezőleg. Az új rész inkább egy lakó- és irodakörnyezeti terület lenne, a történelmi belvárosban pedig a vendéglátóhelyek mellett is erősíteni kell a vállalkozások, irodák megjelenését, a gazdasági szereplők visszatérését. Ez a fejlesztés hosszú távon erősíteni fogja itt a keresletet, a turizmus mellett – mondta.
Új helyre költözhetne a 6-os
Mindehhez hozzátartozik az a város régi és új szabályozási tervein évtizedek óta kijelölt és megvalósulásra váró projekt is, ami a 6-os út déli irányú áthelyezését célozza. A Tüskésréti út–Északmegyer dűlő kétszer két nyomsávos, tartaléksávos főúttá válhatna.
Így tehát a forgalom a Régi Kertváros északi végére kerülhetne át, tehermentesítve a belvárost és a Nagy Lajos király útját is – mondta a város főépítésze.
Az új pécsi építési szabályzat ezzel kapcsolatban pontos iránymutatást ad, a szabályozási terv úttervező cég által készített tervek felhasználásával készült – tette hozzá.
Készülhet a koncepció
Karlovecz Zoltán elmondta, hogy a Pécsi-víz Siklósi út és Megyeri út közötti völgyterületének tényleges hasznosításához elengedhetetlen egy átgondolt városépítészeti beépítési vázlatterv, koncepcióterv készítése. Ez alapot adhat arra, hogy a fejlesztés irányát kijelölje, hogy további részletkérdéseket tisztázzon, valamint hogy elkészülhessenek a kivitelezési tervek, melyek megvalósulása végső soron a terület megújulását jelenti.
Ez a vázlatterv a Pécsi-víz partja mentén kialakítandó sétányokra, a parti sávot kísérő épületekre, a közlekedési rendszer kialakítására tesz olyan javaslatokat, amiket a pécsiek is könnyen be tudnak fogadni, tudnak értelmezni. A koncepcióterv a város erre a területre vonatkozó építészeti szabályzatának alakítását, részleteinek megtervezését hivatott szolgálni – mondta.
A koncepcióterv megrendeléséről a közgyűlés a napokban már döntött is.
