Interjú Varga Péterrel, a pécsi önkormányzat gazdaságfejlesztési főosztályának vezetőjével a koronavírus-járvány hatásairól, a Seiren vállalatcsoport pécsi beruházásáról, jövőbeni beruházásokról, valamint a beruházás- és vállalkozás-ösztönzési munka eredményeiről és nehézségeiről.
– Az utóbbi évek legnagyobb és legfontosabb helyi gazdaságot érintő híre egyértelműen az autótextíliákat gyártó japán Seiren cégcsoport Pécsre érkezése. A pécsiek nagy része feltehetően sokat hallott és tud már a Déli Ipari Parkban induló beruházásról, az viszont kevésbé ismert, hogy mégis hogyan találják meg Pécset a befektetők, hogyan zajlik általában az ajánlatkérés folyamata.
– Amikor a főosztály élére kerültem tavaly szeptemberben egy nyílt pályáztatás, egy verseny keretében, csapatom első és legfontosabb feladatának azt tekintettem, hogy a lehetséges befektetésösztönzési csatornákból minél többet tárjunk fel a kormányzaton, helyi cégeken és nemzetközi kamarákon keresztül, felhasználva Pécs osztrák és délnémet testvérvárosi kapcsolatait is. Ennek a bővítésnek az érdekében léptünk be a német és az amerikai kereskedelmi kamarákba is. Azt akartuk, hogy Pécs látható legyen a térképen a befektetők számára. Bevezettünk egy saját szabályt a főosztályon, ennek értelmében minden megkeresésre 1-3 napon belül válaszolnunk kell, értelemszerűen a befektetés nagyságától függően. Azt akarjuk éreztetni minden érdeklődő befektetővel, hogy Pécs kiemelten kezeli ezeket a megkereséseket. Mindegy, hogy helyi cégről, vagy egy nemzetközi lehetőségről van szó, mindent egyformán komolyan veszünk. A mai üzleti világban egyébként sokszor nem is lehet tudni, hogy egy nagybefektető milyen formában kér ajánlatot. Sok esetben az első körben nem is lehet pontosan tudni, hogy ki is az érdeklődő. Tavaly közel 40 ajánlatot készítettünk el, több formában érkeztek megkeresések. Részben így valósult meg a volt IH benépesítése is, hiszen a járvány végül úgy hozta, hogy oda teljesen új cégeket kellett behoznunk.
– Hogyan kezdődött ez a folyamat a japán befektető esetében?
– Karácsony előtt két nappal érkezett hozzánk egy új megkeresés. Először csak annyit tudtunk, hogy egy autóipari beszállító cég Közép-Európában vizsgálja a lehetséges telephelyeket. Első körben 11-12 hektárt kerestek. El kell mondani, hogy a városnak csak 8,8 hektár területe volt. Azaz, már a kezdeti lépéseknél fontos volt, hogy a Déli Ipari Park külföldi tulajdonosaival soron kívül megegyezzünk, és a város versenyképes ajánlatot tudjon adni a japán cégnek. A befektetőt illetően egy többlépcsős, több hónapon át tartó tárgyalási folyamatról beszélünk, aminek a tempóját jól érzékelteti, hogy a karácsonyi ajánlatkérést követően januárban már személyes bejárásra is sor került, február-márciusban pedig folyamatosan újabb információkat kértek. Március elején már azt jelezték, hogy a kezdeti 11-hez képest összesen 23 hektár területet szeretnének megvásárolni, miközben, mint mondtam, Pécs csak 8,8 hektárral rendelkezett.
– Mekkora szerepe volt a Seiren ideérkezésében az egyetemnek és mekkora szerepe van az intézménynek általánosan abban, hogy egy adott befektető Pécset válassza?
– Számunkra kiemelt szempont minden egyes befektető esetében, hogy a beruházás és a munkahelyteremtés mellett milyen kapcsolatot tudnak legalább középtávon kiépíteni a Pécsi Tudományegyetemmel. Nem titok, hogy a város, ha kell, ezekben az esetekben külön pénzügyi támogatást is biztosít annak érdekében, hogy a befektetők az egyetem különböző karaival működő együttműködést alakítsanak ki. Itt lehet szó képzési támogatásról, vagy akár új képzés bevezetésének elősegítéséről is. A Seiren kapcsán meg kell jegyeznem, hogy volt egy másik komoly kérdés is, ugyanis japán cég idehaza ilyen jelentős távolságra Budapesttől még nem telepedett le, Pécs számukra ismeretlen terep volt. Azt gondolom, hogy a tárgyalások során erre is tudtunk jó választ adni. A befektetők egyébként első körben elérhető számú munkaerőt keresnek, valamint megfelelő telephelyet és vonzó gazdasági, pénzügyi környezetet, valamint megvizsgálják az infrastrukturális lehetőségeket. A gyártó cégek, szolgáltatóközpontok, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó befektetők esetében viszont az egyetem valódi húzóerőnek számít a képzett munkaerő miatt.
– Amikor először a városba érkeztek a cég delegáltjai, épp járványvédelmi korlátozások voltak.
– Igen, amikor január elején az első helyszínbejárásra megérkezett a delegáció, nem is tudtunk velük beülni sehova. A várost és előnyeit bemutató prezentációnkat követően a Városházán tudtuk őket megvendégelni és egy hétfő éjszakába nyúló egyeztetést tartani. Érdekes pont volt a tárgyalás során, hogy miután az összes gazdasági kérdést feltették, azt kérték, hogy a járvány közepén már kora este sötét és néptelen város történelméről, kultúrájáról meséljünk nekik. Külön érdekelte őket a Zsolnay Porcelángyár és a pécsi bőrgyártás történelme. Amikor Japánban bejelentették a pécsi fejlesztést, külön kérés érkezett hozzánk, hogy ezekről a témákról küldjünk neki angol nyelvű anyagot – nyilván azt akarták bemutatni, hogy Pécsnek gazdag a kultúrája, és a minőségi iparnak komoly múltja van.
– Kikkel volt versenyben a város?
– Első körben cseh és szlovák szereplők is voltak, a második körben lengyel és magyar versenyzők maradtak. Az országon belül egy észak-kelet magyaroszági várossal maradtunk ketten, Seiren pedig Pécs mellett döntött. Meg kell jegyezni, hogy ahhoz, hogy Magyarországot válasszák, és ne Lengyelországot, kellett a külügyminisztérium befektetőket támogató szolgálatának, a HIPA-nak a munkája. A jövőbeni külföldi befektetőkkel való tárgyalásokat nézve ez a tapasztalat kifejezetten lelkesítő. A beruházó egyébként egy nagy kereslettel rendelkező piacon dolgozik, így gyorsan igyekszik letelepülni. Ezért a feltételek között szerepelt, hogy július-augusztusban megvalósuljon a földmunka, a tereprendezés, a beruházás előkészítése. Már zajlik a gyárépítés engedélyeztetése, októberben indul az építkezés, jövő szeptemberben pedig át akarják adni a gyárat és addig felvenni a közel kétszáz dolgozót.
– Azt lehet tudni, hogy mikor kezdi a munkaerő-toborzást a cég?
– Igen, úgy tudjuk, hogy már meg is kezdték ezt a folyamatot. Első körben eldőlt, hogy októberben már a pécsi ajánlat részét képező Mária utcai irodába beköltözhet az első 15 fő, köztük magyar munkavállalók is. Itt kezdik meg a tömeges munkaerőfelvételt, októbertől kezdik feltölteni az első 170 főt, hogy 2022 őszén sikeres rajtot vehessen az üzem.
– Mi lett volna egyébként akkor, ha a főosztály nem tud gyorsan és jól reagálni a Seiren érdeklődésére?
– Akkor nem Pécset választják. A gyorsaság nemhogy jelentős fegyvertény, de szerintem döntő volt. A japán befektető betelepülése, hasonlóan az Ernst & Young megjelenéséhez, komoly jelzéssel bír a pécsi gazdaságfejlesztés iránt érdeklődő piaci szereplők számára. Nem titok, hogy a Seiren-bejelentés után több cég közvetlenül is megkeresett minket.
– Jelenleg hány potenciális befektetővel tárgyal a város?
– Pont nemrég összesítettük a megkereséseket, csak idén eddig 20 érdeklődő céggel vettük fel a kapcsolatot. Vannak köztük ipari termelők, szolgáltatóközpontok is, közülük páran már meg is tekintették a kinézett vagy általunk kiajánlott helyszíneket. A járványügyi korlátozások alatt sok online megkeresés érkezett, a korlátozások feloldása után pedig beindultak a személyes találkozások. Nyilván annak is köszönhetően, hogy mindenkinek érdemi ajánlatot teszünk.
-Kifelé hogyan működik mindez? Hogyan keresi az önkormányzat a lehetséges befektetőket?
– Kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy új szereplőkkel vegyük fel a kapcsolatot. A nemzetközi szervezeteken keresztól a gyártó-vonalon nagyon sok megkeresés érkezik hozzánk. Kiemelt cél a város részéről, hogy a képzett munkaerőt igénylő szolgáltatók körében is sikeres legyen. Annak érdekében, hogy ezen a piacon is egyre inkább számon tartsák Pécset, a mintegy 72 ezer munkavállalót foglalkoztató központokat tömörítő Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetséggel, azaz a HOA-val egy tavaly elindított együttműködés keretében kidolgoztunk egy külön programot. Friss eredmény, hogy ennek a programnak köszönhetően Pécs lesz az első olyan város Budapest után, amely a HOA tanácsadóival közösen alakítja ki befektetésösztönző anyagát annak érdekében, hogy ezen a speciális piacon Pécs egyre sikeresebb lehessen. A Pécsi Tudományegyetemen egy rövid és egy hosszútávú képzés is elindul, ami azt a célt szolgálja, hogy a szolgáltatóipari cégek képzett munkaerőhöz jussanak. Információim szerint az egyik képzés már szeptemberben elindul, a hosszabb távú akkreditációja pedig szintén ősszel kezdődhet meg. A gyártó cégek 20-30 százalékban pécsi, 60-70 százalékban baranyai munkaerőre támaszkodnak, így tud a város erős régióközponti szerepet betölteni. A szolgáltatóközpontok betelepítése pedig az egyetemisták Pécsett tartásának, és a fővárosba, külföldre távozott egyetemisták hazacsábításának kulcsa lehet. A szolgáltatóközpontok révén új cégek, tanácsadók, üzleti szolgálgatók, azaz teljesen új üzletágak jelennek meg a városban.
– Milyen korlátai, kihívásai vannak ennek a folyamatnak?
– A legnagyobb nehézséget a megfelelő irodaházak biztosítása jelenti. Ezek a cégek általában a legmagasabb, A-kategóriás irodaházakat keresik, ilyen épületeket pedig ma még nehezen találni a városban. Ez tehát fejlesztési oldalról nézve kihívás, hiszen több évet is igénybe vehet, mire az önkormányzat vagy akár magánbefektetők ilyen irodaházakat fel tudnak húzni. Ennek érdekében magánbefektetőkkel is együttműködünk, és ha lesz megfelelő forrás, a 2021-27-es Európai Uniós ciklusban az önkormányzat maga is belevág irodaházfejlesztésekbe.
– A járvány a helyi, itt lévő vállalkozásokat sem kímélte, főleg a kisebbeket. Velük milyen jelenleg a kapcsolat?
– A helyzetük minél pontosabb megismerése érdekében tavaly nyáron egy több száz pécsi céget érintő kérdőíves felmérést végeztünk el, ami a 2020 első félévében bekövetkezett világjárvány pécsi hatásait és azt igyekezett felmérni, hogy a helyi vállalkozások miként reagáltak-reagálnak erre. A felmérés átfogó képet adott a városvezetésnek arról, hogy a cégek többsége, főleg a kisebbek azzal számolnak, hogy 2020 után 2021-ben is tartani fog a járvány, túlélésüket minden elérhető eszközzel támogatnunk kell. Ezt a felmérést megismételtük 2021 elején is, Pécs önkormányzata pedig több választ is adott a felmerült, esetenként nagyon is kínzó kérdésekre. A Pécs Nyitva kampány 2021-ben a turizmusban érdekelt helyi cégeket és szervezeteket hozta helyzetbe, és annyira sikeresnek bizonyult, hogy idén is meghirdette a város. Ennek a keretében jött létre a Múzeum Utca Plusz rendezvénysorozat, ami reményeink szerint egy hosszabb távú program alapját képezheti helyi civilekkel, cégekkel közösen. Az önkormányzat vagyonhasznosító cége a bérlőknek több mint 300 millió forintos bérleti díj kedvezménycsomagot dolgozott ki, hogy olcsóbb bérleti- vagy teraszdíjjal segítse a pécsi vállalkozókat. Komoly munka volt abban, hogy a legérzékenyebb területek képviselői kapják a legnagyobb kedvezményt.
– Milyen gazdaságfejlesztési tervek kapcsolódnak a helyi vállalkozások erősítéséhez, előtérbe helyezésükhöz?
– Amellett, hogy igyekszünk segíteni a bajba jutott pécsi cégeknek, átalakítjuk az érdekükben az önkormányzat kommunikációját, egy stratégiai, hosszútávú terv kidolgozása is folyik több mint egy éve, ennek eredménye a Pécsi Gazdaságfejlesztési Tőkealap, amit az MFB szakcégével hoztunk tető alá. Ennek a bejegyzése lezárult, és elindultak a szakmai egyeztetések. Pécs egyértelműen készül arra, hogy pénzügyi támogatást nyújt a fejlesztésekhez helyi cégeknek.
– Milyen visszajelzéseket kapnak ebben a folyamatban a helyi cégektől?
– A pécsi cégektől folyamatosan kaptuk a jelzéseket arról, hogy nincsenek számukra elérhető, megfelelő ipari területek. Ennek megoldását a Pécsi Építési Szabályzat módosításában találtuk meg: az ipari parkban a korábban minimum 2500 négyzetméteres telkek méretét 1200-ra csökkentettük annak érdekében, hogy a helyi cégek olcsón tudjanak hozzájutni telephelyfeljesztésükhöz közművesített telkekhez, és így a 2021-27-es ciklusban uniós forrásokhoz. Fontos kiemelni, hogy az olcsó közművesített telkek mellett egyúttal a korábban csak nemzetközi befektetőknek biztosított ipari parki adókedvezményeket is igénybe tudják venni, azaz, telek- és építményadómentességgel is számolhatnak több éven át. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a nagy, külföldi befektetők Pécsre csábítása mellett számunkra fontos cél a pécsi cégek helyzetbe hozása is, és az, hogy a helyi cégek a multikkal egyenlő feltételekkel fejleszthessenek. Komoly gazdaságfejlesztési feladatunk és célunk az, hogy jobban, hatékonyabban kommunikáljuk azoknak a pécsi, Pécsett működő cégeknek a tevékenységét, amelyeket talán még a pécsiek sem ismernek igazán. Sok olyan cég van a városban, amelyekre méltán lehetünk büszkék, és amelyekre ezért minél szélesebb körben fel kell hívnunk a figyelmet. Ezen a téren bőven látunk még fejlődési lehetőséget.
– A Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. és az önkormányzat nemrég „K20 Kirakat” néven indított el egy vállalkozásösztönző pályázatot, amelynek keretében a sikeres jelentkező egy Király utcai üzlethelyiségben igencsak kedvezményes bérleti díjért tesztelheti ötletét, termékét, szolgáltatását. Kiválasztották már az első nyertest?
– Igen, sok pályázat érkezett be, de a formai és egyéb szempontoknak 4 pályázat felelt csak meg maradéktalanul. Ebből a 4-ből választottuk ki az első nyertest. Ez egy nagyon jó lehetőség azoknak, akik nem mertek jelentkezni, vagy nem látták át pontosan, hogy milyen pozitívumok származnak a projektből, hiszen most az első beköltöző vállalkozás tapasztalataiból sokat tanulhatnak. Láthatják például azt, hogy mekkora sajtónyilvánosságot és médiatámogatást tudunk nyújtani a nyerteseknek, de ki kell emelni azt is, hogy a sikeres pályázó az egyetem startup-programjain keresztül is különböző előnyökhöz juthat. Nagyon remélem, hogy a jövőben egymásnak adják majd a kilincset a helyi vállalkozások, és élnek ezzel a rendhagyó lehetőséggel.
