A Vasason található Munkás Szent József-templom nem épülhetett volna meg a vasasi hívek példás összefogása nélkül. A városrész dicső bányászmúltjának jeleit nagyban magán viselő templom a helyi munkások és bányászok imahelye immár közel 100 éve.
A vasasi Munkás Szent József római katolikus templomot a vasasiak mellett bizonyára a pécsiek is jól ismerik, hiszen a Pécs melletti kistelepülést a mai napig a mecseki szénbányászat első központjai között emlegethetjük, ebből kifolyólag sok ma is élő pécsi bányász és leszármazottaik is rendszeresen fordulnak meg a templom udvarában vagy környékén rendezett bányászmegemlékezéseken. Vasas a bányászok, a munkások falva volt, a templom pedig többek között számukra is épült, noha nem a bányászat 1869-es megindulásakor, hanem jóval később, 1925-ben.
Az 1926 novemberében felszentelt templom a vasasiak példás összefogásának eredményeképp épülhetett meg. A templomépítés kezdeményezője egy bizonyos Örösuri Herger Nándor, a vasason is dolgozó kihelyezett hirdi lelkész volt.
Az épületet a vasasi egyházközség egykori elnöke, Gaál Mihály építőmester emelte, a kivitelezésében pedig testvére, Gaál Ferenc is jelentős részt vállalt. Az építőanyagot a vasasiak szerezték be, az építés költségeit is a helyi hívek állták, valamint az Első Duna Gőzhajózási Társaság, a vasasi bánya, a Thommen (azaz ma már a Petőfi-akna) tulajdonosa is nagy részt vállalt a finanszírozásban.
A viszonylag fiatal, kevesebb mint 100 éves templomot – a fentiek tudatában – tehát nem véletlenül nevezték el Szent Józsefről, a munkások védőszentjéről.
József, Szűz Mária jegyese, Jézus nevelőapja foglalkozását tekintve ugyanis ács volt, egyszerű, kétkezi munkás, mint oly sokan Vasason. Jól mutatja a vasasiak Szent Józsefhez való szoros kötődését továbbá az is, hogy a templom belterében, a félkör alakú szentélynél található 1926-ban készült Szent József-olajfestmény – melyet Szijártó Vilma iparművész készített – alakjaihoz kizárólag vasasi lakosok, itt élt felnőttek és gyerekek álltak modellt.
Természetesen az sem meglepő, hogy a templom déli mellékoltárán áll Szent Borbála, a bányászok védőszentjének szobra, melyet Palkovits Lajos szobrászművész készített, de találhatunk a templomban Borbálát ábrázoló festményt is. A templomban feltehetően sok vasasi és pécsi bányász is elmormolhatta a hozzá írt imát, mely így hangzik: „A hirtelen és készületlen halál elleni oltalmazónak tekintjük, és kérjük az Urat, hogy Szent Borbála közbenjárására halálunk előtt részesülhessünk szentségeiben”.
Egy igazi bányásztemplomról van szó, melyet az is jól példáz, hogy ha a 18 méteres belmagasságú templomban felnézünk, a templomhajó stilizált bányaácsolat-mennyezetét láthatjuk felettünk.
A vasasi bányásznapok a templom mellett minden évben fontos események
A templomban mindemellett látható Szent Rozália, Szent Erzsébet, Szent Júdás Tádé, Szent Rita és Szent István király festménye is. Érdekesség, hogy a kórusban (a templomoknak az a része, melyben a papság foglal helyet istentisztelet alatt) egy lourdes-i barlangot alakítottak ki, melynek alsó részét szent sírrá alakították. Ebben a sírban fekszik egy Krisztus-szobor, ami Zsolnay-pirogránitból készült.
A templom orgonapótló harmóniuma 1947-ben készült a pécsi orgonaépítő műhelyben, egy évvel azután, hogy Vasast 1946-ban összevonták a szomszédos Somoggyal (Vasast 1955-ben csatolták Pécshez). A szocializmus évtizedei alatt Vasas I. és Vasas II. néven ismerték a két települést, csak 40 évvel később kapták vissza eredeti nevüket.
A vasasi Munkás Szent József-templom nincs jó állapotban, ugyanakkor látott már rosszabb napokat is, hiszen volt már életveszélyes állapotban is 2013-ban, ekkor Kövesi Ferenc plébános kezdeményezésére statikailag meg kellett erősíteni a 28 méter magas tornyát és a leszakadófélben lévő kórust is. A toronyra 2015-ben új sisak is került. Mindezt – ahogy régen – a vasasi hívek anyagi (300 ezer forintot gyűjtöttek össze) és egyéb munkabeli segítségével valósíthatták meg.
