Megkezdődött a Kika üzletek átalakítása: októbertől új, 75 éve alapított osztrák tulajdonosuk, az XXX Lutz nevét veszik fel a lánc magyarországi áruházai.
A 75 éve alapított osztrák cégcsoport 5,1 milliárd eurós árbevételével a világ második legnagyobb bútorkereskedelmi lánca, amely 13 országban, 320 üzlettel van jelen, nálunk eddig Möbelix és Mömax márkanév alatt. A hazai Kika üzletek megvételét a szintén osztrák Signa csoporttól a Gazdasági Versenyhivatal 2019 augusztusában meghozott hozzájárulása tette lehetővé.
– Az áruházak jogfolytonossággal működnek tovább, de a XXXLutz beszerzési volumeneinek köszönhetően a vásárlók a Kikánál szélesebb választékot, kedvezőbb árakat és még jobb szolgáltatásokat kapnak. A beszállítói kör bővül, új termékek, gyártók és modellek, Magyarországon eddig ismeretlen prémium és saját márkák jelennek meg az áruházakban. Az áruházak kívül és belül is megújulnak, növelve ezzel a vásárlási élményt. Mindezt támogatva Üllőn már egy új központi raktár is megkezdte működését, amivel 15-20 százalékkal nő azoknak a termékeknek a köre, amelyeket a vásárlók a vásárlás után azonnal elvihetnek – mondta el a változásról Ingo Schalk, a Kika Lakberendezési Kft. ügyvezetője.
Hozzátette, a koronavírus járvány a hazai üzletek átalakítási tervét csupán annyiban érintette, hogy pár hét csúszás vagyunk az eredeti tervekhez képest, de a cégcsoport nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy gyorsabban behozzuk a kiesett heteket. Várhatóan október közepétől már XXXLutz áruházakban vásárolhatnak a vásárlók, mondta.
A pandémiás helyzet egyébként felívelő szakaszban érte utol a hazai bútorkereskedelmet: 2018-ban és 2019-ben is 16-16 százalékkal nőtt az ágazat bevétele. A Kika Lakberendezési Kft. ebből nettó 27 milliárdos forgalommal részesedett a tavalyi évben.
A járvány viszont a lánc forgalmi összetételére is hatással volt. Két és félszeresére nőtt a kijárási korlátozások három hónapja alatt az online forgalom az előző év hasonló időszakához képest. Ez meghaladja az általános trendet, amely duplázódást mutat a csomagküldő és internetes kereskedelemben.
Más évekhez hasonlóan ebben az időszakban is kiemelkedő volt a kerti bútorok online értékesítése, érzékelhető volt azonban egy fontos különbség: amíg a Kika forgalmának általában 65 százalékát teszik ki a bútorok, most az internetes tranzakcióknál 85 százalékos volt ez az arány.
Mindennek magyarázata, hogy – hasonlóan a 2008-as válsághoz – felértékelődött az otthon szerepe, ami élénkítő hatású a bútor- és lakberendezési piacra.
„A COVID19-járvány idején ez a hatás Magyarországon is érezhető volt: még fontosabb lesz az otthon kényelme, illetve az otthoni munkavégzés megfelelő körülményeinek a biztosítása is előtérbe kerül. Fontos tapasztalat viszont, hogy az online értékesítési rendszert erősíteni és fejleszteni kell” – véli Ingo Schalk.
De hozzátette: „A bútorvásárlásnál mi abban hiszünk, hogy nem elég a bútort online megmutatni, hanem biztosítani kell azt is, hogy a vásárló kipróbálhassa, megfoghassa. Ezért az online térhódításának előretörése ellenére továbbra is teljes mértékű az áruházak létjogosultsága, sőt, ez válhat hosszú távon a Lutz egyik erősségévé is a folyamatos digitális fejlesztések mellett.”
