Péteki ülésén a Pécsi Tudományegyetem szenátusa úgy döntött, hogy az intézmény vezetése kezdje meg az úgynevezett modellváltás előkészítését. Ennek nyomán az egyetem az állami fenntartásból alapítványi fenntartásba kerül. Az oktatók, hallgatók és dolgozók jelentős része ellenzi a modellváltást, amit kormányzati nyomásra, de formálisan önként, az egyetem kezdeményezésére hetek alatt lezavarnak.

Heidl György, a BTK dékánja az ülés elején azt kérte, hogy a történelmi jelentőségű szavazáson ne egyszerű többség döntsön, hanem minősített, azaz kétharmados. Ezt a szenátus meg is szavazta. 

Miseta Attila rektor bevezetőjében arról beszélt, hogy ajánlatot kaptak a kormányzattól, de nem ezüsttálcán, a lábuk előtt hever az ajánlat, le kell érte nyúlniuk – mondta. Mindkét döntésnek, az igennek és a nemnek is vannak előnyei és kockázatai. Személy szerint támogatni fogja a modellváltást, hiszen új lehetőségek nyílnak ki, és a kockázatok eltörpülnek amellett, amit a modellváltással nyerhet az egyetem – mondta.

Ezt követően különböző karok, szervezeti egységek, munkavállalói csoportok képviselői szólaltak fel, voltak, akik támogatták a modellváltást, mások nem. A Természettudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar hozzászóló szenátorai a változás ellen érveltek, míg például a Közgazdaságtudományi Kar vagy a szekszárdi KPVK szenátorai mellette.

Heidl György, a BTK dékánja az előttük fekvő két határozati javaslatról elmondta, hogy míg az egyik egy szándéknyilatkozat, a másik küldetésnyilatkozat, ami mindössze szándékokról, óhajokról, elvárásokról szól. Ezzel arra utalt, korántsem biztos, hogy az abban foglaltak meg is fognak valósulni.

Hausmann Péter, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének képviseletében kijelentte: nem támogatják a modellváltást. Ennek egyik oka, hogy túl rövid idő (néhány hét) volt az előkészítésére. A másik ok annak logikája: “mi kezdeményezzük, a fenntartó tudja a kimeneteket, de nem árulja el”. Vannak karok, ahol világvége hangulat van, ráadásul mindenki alulinformált, munkáltató és munkavállaló egyaránt – mondta. Hangsúlyozta, hogy bár egy alternatív nyilvánosság született az egyetemen az elmúlt napokban, nem kapott elég nyilvánosságot a téma. 

Lamár Ibolya, a 2300 nem oktató közalkalmazott képviselője elmondta, az általa képviseltek tudják a modellváltásról a legkevesebbet, a vírushelyzet miatt nem is lehetett összdolgozói értekezletet tartani. Kiemelte, nem tudják, mennyire mélyen fogja érinteni őket a változás, ezért nem tudják támogatni azt. A beígért kétszer 15 százalékos béremelésről elmondta, az egyik modellváltáson átesett intézményben másfél év alatt 7 százalékot tudtak emelni a béreken. 

Kőhalmi László, az ÁJK egyetemi tanára, szenátor hosszan érvelt a modellváltás ellen. Felvetette többek között, hogy a közalkalmazotti státusz elvesztésével sokkal kedvezőtlenebb munkajogi helyzetbe kerülhetnek az egyetem dolgozói. Reagált a modellváltást szorgalmazó kormányzat egyik fő érvére, a versenyképesség növekedésének igényére. Mint mondta, számos olyan modellt nem váltó intézmény létezik, ELTE, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, melyek állami egyetemként is magas színvonalat, minőséget képviselnek. Hangsúlyozta, nincsenek jogi garanciák, most bármit meg lehet határozni feltételként, de a kuratórium később bármit módosíthat.  Beszélt arról, is, hogy előfordulhat, a kritikai véleménynyilvánításra nem vagy korlátozottan lesz lehetőség, hiszen egy magánintézmény definiálhatja magát világnézetileg elkötelezettnek. “Volt itt már egyszer egy olyan korszak, amikor Marx, Engels és Lenin nélkül nem lehetett mondatot kezdeni, nem lenne jó, ha ez visszatérne” – fogalmazott. Egyik legfontosabb felvetése az volt, hogy ha ez az egész folyamat “őszinte” lenne, akkor akár a PTE szenátusa is delegálhatná a kuratóriumi tagokat. Biztos van hét olyan ember, aki alkalmas lenne erre a feladatra – mondta.

Berke Gyula egyetemi docens nem szenátorként, hanem a leendő modellváltási tárgyalások résztvevőjeként vett részt az ülésen. A közalkalmazotti státuszból való kikerülésre vonatkozó felvetésre válaszolva elmondta: bonyolult és nehéz helyzet lesz, de a munkavállalók a közalkalmazotti státuszból való kikerüléssel nem kerülnek rosszabb helyzetbe. Sőt, a Munka Törvénykönyve (MT) kedvezőbb helyzetet teremthet számukra, mivel kollektív szerződésekkel el lehet térni az MT rendelkezéseitől. Azzal egyet ért, hogy nem szabadna ilyen rövid idő alatt dönteni egy ilyen súlyú ügyben. Szerinte két csoport van az egyetemen: az egyik a kockázatokat túl nagynak tartja, a másik viszont esélyt ad annak, hogy ebből jól lehet kijönni. Ő az utóbbihoz tartozik. “Lehet, hogy naiv vagyok, de a félelmek jelentős részét nem látom alaposnak” – mondta. Miseta Attila csatlakozott az utóbbi kijelentéshez.

Heidl György, a BTK dékánja szerint bármi megváltozhat a PTE-n, ugyanis a kuratórium fog dönteni mindenről. Nem tudtuk alaposan végigbeszélni a témát, nincsenek garanciák – mondta. Nehéz ebben az esetben a bizalomra hivatkozni. A minisztérium, mint fenntartó egy demokratikus intézményrendszer része, történhetnek benne változások, a kuratóriumot viszont határozatlan időre nevezik ki, leválthatatlanok, semmi kontroll nincs felettük. Abba az irányba mutat minden, hogy az egyetem autonómiáját eltemettük – fogalmazott.

Schepp Zoltán, a KTK dékánja elmondta, nincs azzal gond, hogy ennyi idő van a modellváltás megtárgyalására, hiszen korábban is volt hasonló szituáció az egyetemen. Elmondta, a KTK összdolgozói értekezletén háromnegyedes támogatást kapott a modellváltás, és beszámolt arról, hogy részt vett olyan fórumon, ahol “harmincötödik felszólalóként” sikerült az első “árnyalt véleményt” megfogalmaznia. Név szerinti szavazást kért, de a szenátus nem támogatta az ügyrendi javaslatát.

A különböző érvek felsorakoztatásával ugyan, de a modellváltás mellett szólalt fel még Medvegy Gabriella, a Műszaki és Informatikai Kar dékánja, Szécsi Gábor, a szekszárdi Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar dékánja, valamint Rappai Gábor, a KTK szenátora.

Végül 29 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett a szenátorok megszavazták a modellváltás elindítására vonatkozó határozati javaslatot.

Megszavazta a testület azt az előterjesztést is, ami tulajdonképpen egy kiegészítés a modellváltási határozathoz, és az úgynevezett peremfeltételeket tartalmazza (részletesen lásd lejjebb!), azt, hogy a PTE jelenlegi vezetése milyen irányba szeretné formálni az újonnan létrejövő intézmény működését. Ezt 34 igen, 2 nem, 2 tartózkodás mellett szavazták meg. 

Itt meg lehet tekinteni a szenátusi ülést:

Erről döntött a szenátus

Az egyik határozat a modellváltás szenátus által történő kezdeményezését tartalmazza, egyben meghatározza a modellváltás közvetlen célját. A másik az úgynevezett peremfeltételeket fogalmazza meg, amelyeknek képviseletére a szenátus felhatalmazza azokat, aki a modellváltásra irányuló tárgyalások során az egyetemet képviselik.

Az első határozat szerint a modellváltás célja, hogy “az egyetem forrásait bővítse és megvalósítsa az Intézményfejlesztési Terv célkitűzéseit”. Tartalmazza azt is, hogy az átalakulás során biztosítani kell, hogy a Klinikai Központ a Pécsi Tudományegyetem, mint modellváltó egyetem része maradjon.

A második határozat leírja, hogy a tárgyalások során az egyetemet képviselőknek milyen szempontok érvényesítésére kell törekednie. Ezek egyszerűsítve a következők:

• Az alapítványi fenntartású egyetem biztosítsa az oktatás, kutatás, tudomány és művészet szabad művelését, a rektor és a szenátus jelenlegi döntési jogkörei pedig ne csorbuljanak.
• A modellváltás során meg kell őrizni az egyetem egységét, azaz nem kerülhet ki a PTE alól sem a klinikum (Klinikai Központ), sem más, esetleg nem Pécsett működő kar.
• Az egyetemi autonómia sarkalatos elemei a vonatkozó, leendő törvényben, valamint az alapítvány és az egyetem alapító okiratában rögzítendők.
• A kuratóriummal kapcsolatban a következők az egyetem elvárásai: 1. legalább hét tagja legyen, “figyelemmel az egyetem sokrétű tevékenységére és összetett képzési portfóliójára”, 2. A tagok kijelölése során – az egyetem javaslatára figyelemmel – érvényesüljön a közigazgatás, a felsőoktatás-politika, a gazdaság és a tudományos élet képviselete. 
• Az egyetem alapító okiratának kiadása és módosítása során a rektor a szenátus által jóváhagyott változásokat terjeszti kuratórium elé.
• Az egyetem szervezeti és működési szabályzata kialakításának joga maradjon a szenátusnál, de úgy, hogy e jogot a kuratóriummal együttműködve gyakorolja.
• Maradjon meg a szenátus joga a rektori pályázatok rangsorolására
• Az alapítvány alapító okiratának és az egyetem új alapító okiratának előkészítésében az egyetem érdemben vegyen részt delegáltjai által.
• A kuratórium egyetemfejlesztő tevékenységéről rendszeresen tájékoztassa a szenátust.
• A modellváltás járjon béremeléssel, és készüljön kollektív szerződés (szerkesztői megjegyzés: az egyetem alkalmazottai elvesztik közalkalmazotti státuszukat.)
• A modellváltást követően az Egyetem Klinikai Központjában foglalkoztatottak tekintetében alkalmazni kell az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény rendelkezéseit, és biztosítani kell az oktatásban részt vevő foglalkoztatottak megfelelő többletdíjazását is.
• A hallgatói önkormányzatnak maradjanak meg a mostani jogai. (Ez az egyik legpontosabban megfogalmazott, leghosszabb “peremfeltétel”, itt az érthetőség kedvéért nagyon lerövidítettük.)

A PTE hallgatóinak és alkalmazottai két online plénumot is tartottak az elmúlt napokban, hetekben, és mindkettőn elutasították a modellváltást. Ennek formálisan ugyan nincs jelentősége, nem kötelezi semmire a szenátust, azt azonban jelzi, hogy sokan vannak, akik ellenzik az átalakulást. 

“A PTE hallgatóinak és alkalmazottainak 2021. január 25-én tartott plénuma – a keretfeltételektől függetlenül – elutasítja a modellváltást” – olvasható a második plénum állásfoglalásában. Amint írják, a plénum résztvevői nem látnak esélyt arra, hogy a PTE autonómiája megmaradjon alapítványi keretek között, ugyanis 

• a modellváltást követően a kuratórium és az egyetem képviseleti szervei közt alárendelt viszony jönne létre; 
• az alapítványi egyetemeken minden választott testületnek annyi joga maradna, amennyit a kuratórium és az alapító okirat hagyna nekik; 
• az akadémiai autonómia sérülne, ha külső szerv, nem pedig a szenátus, vagyis az egyetem választott testülete döntene abban, hogy ki milyen anyagot és kit taníthat; 
• az ígért gazdasági autonómia pusztán látszólagos, hiszen az egyetem kitett lenne a piaci feltételeknek, ami egy független tudományos műhelymunkát és kutatást folytató intézmény esetében megengedhetetlen: profilszűküléshez, kis létszámú, de értékes és jelentős tudományos (nem piaci) eredményeket elérő képzések megszüntetéséhez vezetne.

A plénum résztvevői szerint a minőségi felsőoktatást az szolgálná a legjobban, ha a közalkalmazotti státusz megmaradna, ezen felül pedig az egyetemi alkalmazottak, az oktatók és más dolgozók egyaránt, béremelést kapnának. A plénum résztvevői úgy vélik, hogy a modellváltás következtében az önkormányzatiság csorbulni fog. Az egyetem szerintük nemcsak piaci szereplő, hanem kultúra- és értelmiségképző erő. 

“Küzdeni kell az egyetem autonómiájáért!” – zárul a nyilatkozat.

Péterffy Attila pénteken, a szenátusi ülés napján közleményben állt ki a modellváltás ellen. Pécs polgármestere azt írta: “Megítélésem szerint az egyetemi átalakításnak ez a módszere megtestesíti mindazt, aminek a felszámolására vállalkoztam képviselőtársaimmal közösen 2019-ben Pécsett. Éppen ezért a nem konszenzusra, vagy legalább kompromisszumra törekvő, a felek véleményét figyelmen kívül hagyó struktúraváltást nem tudom támogatni.”

Mint írta, tiltakozik a Pécsi Tudományegyetem alapítványi fenntartásba adása ellen, és kérte a szenátus Pécs városért felelősséget érző tagjait, hogy mai ülésükön az intézmény modellváltását ne támogassák.

Fotók: PTE1367 Youtube