Igen sok területen kellett helytállniuk az érettségiző diákoknak a középszintű történelem érettségin. Az első részben Horthy-idézet, határon túli magyarok és a magyarországi cigányság is téma volt, míg a másodikban az ókori görög hitvilág, a második világháború, a tatárjárás és a nehézipar szerepelt az esszékérdésekben – írja az Eduline.
Ma történelemmel folytatódott az érettségi. Az első feladatrészben rövid válaszokat kellett adniuk a diákoknak, ami Julius Caesarral kezdődött, de a középkori városok, Hunyadi Mátyás és a kora újkori kereskedelmi útvonalak is szerepeltek a témák között. A grafikonos feladat a 18. századi demográfiai változások és az Emberi és polgári jogok nyilatkozatával volt kapcsolatban, de 1848-cal, a sztálini diktatúrával és a holodomorral – a nagy ukrajnai éhínséggel – is tisztában kellett lenni. A két világháború közti Magyarországról egy Horthy-idézetet lehetett olvasni, de a berlini falról és a határon túli magyarság második világháború utáni helyzetéről is számot kellett adni, a rövid válaszos feladatokat a magyarországi cigányság témája zárta.
A második részben négy esszékérdést kaptak a diákok, ezekből kettőt kellett kidolgozni.
Idén az ókori görög hitvilág, a második világháború, a tatárjárás és a nehézipar volt a négy fő téma, amiről a vizsgázóknak a megadott forrásokat felhasználva kellett írniuk. A rövid esszé tartalma 100-130 szó, azaz egy 12-16 soros szövegnek kellett megfelelnie, a hosszú 210-260 szavas, 26-32 sort tartalmazott jó esetben.
Az érettségi két rövid feladatsora az egyetemes történelemmel volt kapcsolatos, a két hosszú a magyar történelemre vonatkozott, mindkét feladatsornál az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakról szólt.
