Továbbra is erősen foghíjas, esetenként félig üres lelátók látványa borzolja azoknak a millióknak a kedélyeit, akik nem jutottak belépőjegyhez a londoni olimpiai rendezvényekre, és kénytelenek beérni a televíziós közvetítéssel.
A szervezőbizottság (LOCOG) kétségbeesetten igyekszik visszaszerezni a szponzoroknak és a nemzeti olimpiai bizottságoknak juttatott, de e szervezetek által ki nem osztott jegyeket. A LOCOG szerdai bejelentése szerint a bizottság naponta átlagosan 3800 ilyen belépőt vesz vissza, és ezeket értékesíti a nagyközönségnek, ám a szerdai brit sajtó statisztikái szerint ez is csak a töredéke a kihasználatlan férőhely-kapacitásnak.
A Daily Mail kimutatta, hogy az olimpiai játékok kezdete óta naponta átlagosan csaknem 60 ezer ülőhely marad üresen az egyes versenyek helyszínein. A második versenynapon például 67 ezer jegy maradt felhasználatlanul; ez azt jelenti, hogy azon a napon a belépőjegyek tulajdonosainak 14 százaléka nem jelent meg az olimpiai rendezvényeken.
A lap szerint a távolmaradók jelentős része olyan VIP-vendég, akiknek a játékok főszponzorai osztották tovább a LOCOG által nekik elkülönített jegykontingenst.
A fel nem használt és visszaszerzett jegyek újraértékesítése is azonban káoszba kezd fulladni. A jegyeket árusító hivatalos portál a hatalmas kereslet miatt rendre összeomlik, és azoknak a szerencséseknek is, akik hozzájutnak a belépőkhöz, általában órákat kell sorban állniuk a jegyek felvételére kijelölt pénztáraknál, mivel a belépők kipostázására már nincs idő.
Ebben a helyzetben a LOCOG úgy döntött, hogy – szakítva eddigi elutasító álláspontjával – egyes helyszíneken elfogadja a vásárlók által otthon kinyomtatott belépőket is.
Ezt a jegyelosztás bírálói már hónapok óta sürgették, de a szervezőbizottság – tartva a hamisítástól – eddig csak a kipostázott, illetve a jegypénztárakban felvett eredeti belépőket fogadta el.
Az üres lelátók látványa különösen azért szít indulatokat Nagy-Britanniában, mert bár a 8,8 millió olimpiai belépőjegy 75 százalékát elvileg brit igénylők kapták, a hónapokig tartó, több hullámban lezajlott internetes értékesítési kampányok azonban korántsem voltak mentesek a komolyabb zökkenőktől. A jegyeladási folyamat többször is botrányba fulladt a hatalmas forgalom miatt rendre hozzáférhetetlenné váló értékesítési portálok és a sajtóban időről időre felmerült korrupciógyanús ügyek miatt.
A kedélyeket még tovább hergelte a francia elnök nyilatkozata arról, hogy az üres lelátók problémáját a szponzoroknak túl sok jegyet juttató londoni szervezők „kapzsisága” okozta.
Francois Hollande, aki magánlátogatáson Londonban tartózkodik, hogy megtekintsen néhány olimpiai versenyszámot, a szerdai londoni sajtó idézete szerint utalást tett arra, hogy a 2024-es nyári játékokra esetleg egy francia város is pályázik majd. Hollande szerint sikeres pályázat esetén Franciaország nem fog annyi belépőt juttatni a szponzoroknak, mint London.
„Nekünk nem a pénz, hanem az arany a fontos” – tette hozzá újságíróknak nyilatkozva a francia államfő.
Az idei nyári olimpiai játékok rendezési jogára Párizs is pályázott, és London legfőbb riválisa volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2005-ben lezajlott végső szavazásán. Annak idején szinte mindenki Párizst tartotta a favoritnak, és általános meglepetést keltett, amikor a NOB 2005. július 6-ai szingapúri voksolásából London került ki győztesként.
