Napjainkban, a karácsonyi időszak alatt lépten-nyomon óriási akciókat hirdető táblákkal, plakátokkal találjuk szembe magunkat. A ünnepi hagyományos ajándékozás egyre nagyobb méreteket ölt, az egyre szélesedő igényekhez pedig remekül idomulnak a folyamatosan szaporodó szolgáltatók az egyre agresszívabb reklámpolitikával. Esetünkben nem érvényesül a „régen sem volt ez másképp” fordulat. A 20. század második felének évtizedeiben nem öltött akkora méreteket az ajándékozási láz, mint most, ráadásul a hirdetőfelületek száma is korlátozott volt – nem plakátozták tele a buszmegállókat és a házak tűzfalait.
A Dunántúli Napló régi számait lapozgatva azért találunk pár érdekes hirdetést, nem mellesleg azt is megtudhatjuk, mik voltak akkor a legmenőbb, legtrendibb holmik!
1963-ban az Ofotért szaküzlet jelentetett meg egy hirdetést karácsony előtt: Penti II. kisfilmes fényképezőgép, Beiermatic kisfilmes fényképezőgép, Stereo Mikroma felszereléstokkal – mindezt OTP-hitellevéllel könnyebben lehetett beszerezni. Akkor ez volt a trend. Mai árfolyammal számolva a legdrágább, 1600 forintos Stereo Mikromáért 132.800 forintot kellene ma fizetni – lehet, hogy valóban inkább az OTP-hitellevél a jó megoldás.
Aki jártas a divat világában, netalán ismeri a történetét, az tudja, mekkora szenzáció és divat volt a jersey. Leginkább a trevira alapanyagból készült ruhaneműket vitték. A hirdetés alapján a hetvenes években a legolcsóbb, 80 forintos trevirából készült jerseyhez mai áron számolva mintegy 4300 forintért lehetett hozzájutni.
Egy 1981-es hirdetésen az akkor menő elektronikai cikkeket leshetjük meg. Az autórádiókra és a zsebrádiókra volt a legnagyobb a kereslet, ma már egyik sem tartozik a favorit műszaki cikkek közé. Viszont többek között a kávédaráló, a hajszárító, a borotva még ma is kelendő termékek. Nézzük az árfolyamokat! Ma az akciós hajszárítóért mintegy 18 ezret fizethetnénk, a Bebo sher borotváért 10.310-et, a legmenőbb japán Sanyo márkájú zsebrádióért pedig mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk a pécsieknek, 53 ezer forintot kicsengetni.
Kicsit ugrunk az időben: a rendszerváltás már amerikai technológiájú telefonkészüléket mutatott fel a vásárlóknak, akiket alighanem teljesen lenyűgözött a reklámszöveg 1989-ben: International üzenetrögzítős telefon – amerikai szisztémás, nyomógombos kihangosítóval, memóriával! Ezt akkor darabonként 7500 forintért adták. Kíváncsiak vagyunk, hányan voltak, akik az International üzenetrögzítős telefonért („szuper áron”) ki tudtak mai árfolyam szerint majdnem 120 ezer forintot fizetni!
A Meruker (Baranya Megyei Ruházati Kereskedés) kínálata is érdekes az 1980-as évek vége felé. Egy sálért mintegy 107 forintot (ma 2000), nylon otthonkáért középáron 200 forintot (ma 3700) fizethettek a korabeli pécsiek – természetesen mai árfolyamon számolva.
Forrás: Dunántúli Napló Archívum
