Június 4-én kilencvennyolc éve, hogy a versailles-i Trianon-kastélyban a magyar államvezetés delegáltjai aláírták az első világháborút lezáró békeszerződést. A pécsiek is bőrükön érezték a vészterhes időket: a szerb megszállás hosszú évtizedekre nyomot hagyott a városban nem is beszélve arról, hogy komolyan fennállt a veszélye annak, hogy Pécs is a határokon kívül reked.
Inkább békediktátum volt ez, hiszen a győztes oldal vezetőinek döntése értelmében Magyarország elveszítette – Horvátországot is beleértve – 71 százalékát. 20,9 millióról 7,6 millió főre esett vissza a határon belüli népesség, több millió magyar rekedt a határokon kívül.
A katonai erők létszámát minimalizálták, a gazdaság – érthető okokból – összeroppant. Nem is beszélve a döbbenetről, hitetlenkedésről, majd kétségbeesésről, letargiáról, depresszióról, néhol vad, tehetetlen dühről, ami a magyarok lelkébe költözött.
Erdély és a Partium, Kárpátalja, Felvidék, Őrvidék, Drávaköz, Baranyai-háromszög: mind olyan elcsatolt területek, ahol nem elhanyagolható számban éltek honfitársaink – és élnek még ma is.
Az alábbi térképen látszanak a környező országok területi igényei: ebből látszik, még rosszabb is lehetett volna a helyzet. Többek között Pécset megkaphatták volna a szerbek, akárcsak Szegedet és Békéscsabát a románok, őt, egyes tanulmányok szerint még Debrecent is.
Pécsett éppen a szerb megszállók sanyargatták a polgárokat. 1918 novemberében érkeztek Baranyába. Papíron a rendfenntartás végett érkeztek, a valóságban viszont eltávolították helyükről a pécsi vezetőket, tisztviselőket; berendezkedtek. A trianoni döntés értelmében határidőt kaptak: 1921 augusztusának végéig kell távozniuk.
Ha a hírhedt Dr. Doktor Sándoron múlik, még ma is idegen kézen lehetne a város, hiszen a kommunista szülész azon volt, hogy megakadályozza Pécs Magyarországhoz csatolását. Az ő személyéről ITT írtunk bővebben.
Végül 1921. augusztus 21-22-én a Nemzeti Hadsereg csapatai és a magyar csendőrök bevonultak Pécsre. Addigra viszont irtózatos pusztítást végeztek a megszállók, szétlopták a gyárakat, elhordták a Zsolnay-termékeket, kirabolták a bankokat.
Érdekesség, hogy 1920-ban, a trianoni döntésről a pécsiek először a Pécsi Nemzeti Casinóban értesülhettek.
Ha lehet így fogalmazni, valamennyire pozitív pécsi folyománya a trianoni békeszerződésnek, hogy ide költözött Pozsonyból 1923-ban az Erzsébet Tudományegyetem több klinikával együtt, megágyazva a mára országos és nemzetközi hírűvé vált orvosi képzésnek.
A pécsiek idén is méltó módon emlékeznek a nemzet tragédiájára: június 4-én, hétfőn délelőtt, a Zsolnay-negyedben található kopjafáknál megemlékezést tartanak a szolidaritás napja alkalmából és felállítják a Trianoni keresztet is a Kálvária utca és a Hunyadi út sarkánál, az Alagút mellett.
Egyébként június 4-ét 2010-ben az országgyűlés nyilvánította az elcsatolt magyar területeken élők iránti szolidaritás napjává.
