Június negyedikén minden évben a nemzet egyik legnagyobb tragédiájára emlékezünk, ez az első világháborút lezáró trianoni békediktátum szomorú évfordulója. Nyolc éve azonban a nemzeti összetartozás napja is ez, ami a gyász mellett erősíti bennünk a magyar identitástudatot. A Zsolnay-negyedben található hét kopjafánál emlékeztek a városvezetők erre a napra. Ezt követően a Trianoni keresztet is felavatták a Kálvária-domb tövében.
A Zsolnay-negyedben található hét kopjafa szimbolizálja azt a hét területet, ahová elszakított magyarok kerültek. Ezért ez a helyszíne már sokadik éve a nemzeti összetartozás napján rendezett eseményeknek.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Hoppál Péter országgyűlési képviselő köszöntötte a Zsolnay-negyedben megjelent emlékezőket, fiatal diákokat.
– Magyarország történelme bővelkedik nagyszerű pillanatokban, de sok olyan esemény van, amikor gyászolnunk kell. Ezek közül is kiemelkedik június 4-e – kezdte köszöntőjét a polgármester.
Szerinte a trianoni döntés következménye a véres huszadik század minden egyes sorscsapása. Nem a békét teremtette meg, hanem minden későbbi viszály magvát elvetette. Egy fájdalmas tapasztalatot is szült: egyedül vagyunk a Kárpát-medencében. Ezzel együtt még erősebbé tette a magyarságot.
Beszédében hangsúlyozta, Pécs kivételes helyzetben van, hiszen megtapasztalta, hogy milyen idegen rabiga alatt görnyedni. Két éven keresztül voltak itt a szerb megszállók. Végül mikor kivonultak, eufória lett úrrá a városon, erre emlékeztet a Pécs főterén álló, a felszabadulás emlékére emelt örökmécses.
A polgármester elmondta, nyolc éve az országvezetés úgy döntött, hogy az emléknap, a gyásznap mellett legyen ez a nap az összetartozásé is. Ugyan különböző országok bekebelezték a magyarok lakta területeket, a magyar sorsközösséget nem tudták szétszakítani. Június 4-e ne csak a fájdalmas emlékezésről szóljon, hanem arról, hogy mi, magyarok, sosem adjuk fel, összetartozunk.
Hoppál Péter szerint amikor őseinknek, a régmúlt magyarjainak hőstetteit felidézzük, hiába szenvedtünk történelmi vereségeket, mégis úgy érezzük, mi jöttünk ki győztesen a vesztes csatákból is. A muhi csata: hol vannak már a tatárok? Mohács: hol van már az oszmán birodalom? 1848: hol van már a Habsburg-birodalom? 1956: hol van már a Szovjetunió?
– Bár 98 éve az európai nagyhatalmak egy asztalhoz ülve úgy vélték, éppen Magyarország sírját ássák, ma ők élik történelmük legsúlyosabb, kérdőjelekkel teli, lefelé tartó korszakát. A magyarság példaértékű összetartozása átível ezen a traumán – vélekedett.
– Ha sokan vagyunk, erősek vagyunk és az erőseké a jövő – tette hozzá Hoppál Péter.
Méltó helyre került a Trianoni kereszt
A nemzeti összetartozás napján felavatták az új helyre került Trianoni keresztet a Kálvária-domb tövében, az Alagút mellett, eddig sokáig a Pius-templom udvarán állt, ahol csak kevesen láthatták.
Itt Őri László, Pécs alpolgármestere is köszöntötte a megjelent emlékezőket. Beszédében elmondta, a kereszt emlékeztet a múltra és figyelmeztet a jövőre.
– A békediktátummal a történetünk nem ért véget, hanem folytatódott, és most, közel száz évvel a tragédia után a magyarságtudat, az identitás csodája folytán az elnyomott tömegből újra nemzetté erősödtünk. Ma pedig ismét ránk figyel Európa, de nem mint legyőzöttre, hanem egy példamutató nemzetre, ami meri a saját útját járni, biztonságot és jövőt épít – mondta.
– Most az új nemzedékre vár a folytatás kötelessége, az ország- és nemzetépítés feladata. Nektek kell a magyarság történelmi küldetését továbbvinni, magyarnak maradni a Kárpát-medencében. Legyen ez Trianon üzenete – intézte szavait az ünnepségen megjelent diáksághoz.
Délvidéken is megemlékeztek
Az alpolgármester az elmúlt napokban Délvidéken, Csúzán járt, ahol a határon túli magyarokkal együtt emlékezett meg a 98 éve történt tragédiáról.
– Nemzet és haza elválaszthatatlanok. Csak az mondhatja magáról, hogy hazája van, aki egy nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Ez pedig nem országhatárokon múlik, nem négyzetkilométerek függvénye. Trianon megtanított arra, hogy legyen erőnk, bölcsességünk magyarnak maradni – mondta Őri László Csúzán.
Őri László köszönetet mondott a délvidéki magyaroknak azért, mert identitásukat, nyelvüket, magyarságukat ma is vállalják és őrzik. Ez segíthet egy olyan jövőt építeni, ami begyógyítja a trianoni sebeket, elégtételt szolgáltat az igazságtalanságokért – mondta.
