Tagadta bűnösségét Tribuszer Zoltánné, az 1990-es évek hírhedtté vált pilótajáték-szervezője hétfőn a Komlói Járásbíróságon, az ellene újabb csalások miatt indult büntetőperben.
A vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, a bíróságon felolvasott korábbi vallomásában azt hangoztatta: nem követett el bűncselekményt és rendezni fogja tartozásait.
Az ügyészség szerint a nő korábbi szabadságvesztésének letöltése után Budapesten élt, majd Komlón telepedett le. Jövedelme nem volt, ezért kiadásainak fedezéséhez úgy próbált pénzhez jutni, hogy hiszékeny embereket keresett meg, és egy német befektetési társaság megbízottjaként mutatkozott be nekik, illetve azt mondta, hogy foltvarró műhelyt szeretne nyitni és tőkére van szüksége. Többen az 1990-es években is az ügyfelei voltak a becsapottak közül.
A vád alapján Tribuszer Zoltánné 2008 és 2010 között 11 embertől vett át 500 ezer és 3,5 millió forint közötti összegeket azzal az ígérettel, hogy a pénz után évi 80-160 százalékos hozamot fizet. A „befektetéseket” azonban nem, vagy csak részben fizette vissza, így mintegy 20 millió forinttal maradt adós ügyfeleinek.
Ahhoz, hogy bizalmukat elnyerje, hozamelőlegeket fizetett, de a teljes összeg teljesítése nem állt szándékában és erre reális esélye sem volt. A nő egy ideig hitegette őket, 2010. november 25-én több sértett előtt már azt állította: 40 millió forintot raboltak el tőle, ezért nem tudja őket időben kifizetni.
A rablás kapcsán indult rendőrségi nyomozás során azonban kiderült, a Tribuszerné által elmondottak nem történtek meg, s hatóság félrevezetéséért nem jogerősen 6 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetéssel sújtották.
A korábban pilótajátékot szervező Tribuszer Zoltánnét és társait 1997-ben ítélték el jogerősen. Tribuszernét különösen nagy kárt okozó csalásokért, jogosulatlan pénzintézeti tevékenységért és magánokirat-hamisításért kilenc év börtönbüntetéssel sújtották. Az asszony ezt követően bujkált a hatóságok elől, a rendőrök 1999-ben egy budapesti lakásban fogták el.
A nő által vezetett cégek az 1990-es években havi 10 százalékos kamatot ígérve mintegy 24 ezer „befektetővel” szerződtek, és 3,8 milliárd forintot kaptak tőlük. Az átvett kárpótlási jegyeket és pénzt azonban nem vállalkozói tevékenységre, hanem a korábban belépők tőkéjének, illetve a pénz kamatainak visszafizetésére fordították.
A korábban belépő ügyfeleknek majdnem kétmilliárd forintot ki is fizettek, de a fennmaradó 14 ezer szerződés után járó négymilliárd forinttal szemben csupán 663 milliójuk volt, így a hiányzó összeget még akkor sem termelhették volna ki, ha a pénzt valóban befektetik.
A károsultaknak a 3,8 milliárd forint tőkéből csak 1,35 milliárd forintjuk térült meg a felszámolási eljárásban.
