Egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hogy a pár hónapos, de akár pár hetes gyerekkel az anyukák – jobb esetben apukák is – felkerekednek és olyan foglalkozásra ülnek be, ahol énekelnek, táncolnak, báboznak. Zeneterapeutával beszélgettünk arról, hogy ez kinek és miért jó? Vajon látszik-e a gyereken az, ha egy ilyen közegbe nő bele?
Pécsett rengeteg olyan programot hirdetnek, ami kifejezetten 0-3 éves korig ajánlanak. Van mozgás és zene specifikus is vagy éppen ennek a kettőnek a keveréke. A Kodály Központban mini koncertet is tartanak, de akár Bóbita Bábszínház legkisebbeknek szóló előadására, programjára is elmehetünk. Egyre népszerűbbek ezek a foglalkozások, s vajon a csöppségekre – akik még beszélni sem tudnak – hogyan hat mindez?
Hrubi Zsuzsanna zeneterapeuta a Kodály Központban a Pannon Filharmonikusok Babzsák sorozatának keretében tart foglalkozásokat.
A vonósnégyes tagjai egy varázslat során átalakulnak varázslóból muzsikussá és elkezdődik az élőzenei koncert, ahol a szabad mozgás, tánc természetes velejárója az együttlétnek.
Nem baj, ha rohangálnak
– Sok szülő azért nem mer elmenni ilyen programra, mert a gyerek nem tud egy helyben megülni, esetleg még futkos is. Ez itt nem probléma, hiszen 3 éves korig a mozgás és az utánzás a legtermészetesebb tanulási forma. Egy idő után az lesz a fontos, hogy anya, apa, vagy a nagyszülő karjai közt másképpen ül és figyel, mint mondjuk otthon – mondta a zeneterapeuta.
Megtapasztalhatja azt is, hogyha figyel, új dolgot tanul, élményeket szív magába. Ez pedig jó érzéssel tölti majd el, pozitív élményként tárolódik benne és elő is hívható bármikor ez az élmény, ha meghallja az ismerős dallamot újra.
Látszik a gyereken, ha közösségbe jár
– Ha a gyerekkel közösségbe járunk, ott új ingereket kap, legyen az pozitív vagy negatív. Ezeket az ingereket fel is kell dolgozni, amiben a kicsiket és szüleiket is segítjük. A koncerteken a zenei tartalommal próbálunk pozitív élményt adni, ami pedig hosszú távon biztonságérzetet, kellemes érzéseket teremthet a gyerekekben, így észrevétlenül megtanulnak figyelni önmagára és a körülötte lévőkre – tette hozzá.
– Rengeteg olyan foglalkozás van, ami nem biztos, hogy azt a célt szolgálja, amit az anya is szeretne elérni a gyerekénél. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy csak élő forrásból szóljon a zene – mondja a zeneterapeuta. A Kodály-módszer alapelveit szem előtt tartva szólnak a dalok, élő hangon, együtt énekelve, így adnak kollektív zenei élményt.
[su_box title=”A mondókák és a népdalok szerepe” style=”soft” box_color=”#95734e”]
Minden magyar mondóka, magyar népdal, nagyon fontos. Főleg, ha azzal eredeti formájában találkozik a gyerek, hiszen évszázadok óta a ritmus, a dallam ugyanaz, nem változik, állandóságot ad és így biztonságot is nyújt. [/su_box]
– Megnyugtatja a babákat egy foglalkozás?
– Nagyon nehéz dolog ez, mert annak ellenére, hogy ide jönnek a családok, rengeteg anyuka és apuka kezében van ott a mobiltelefon és nemcsak azért, hogy fényképezzenek – bár az még elfogadható dolog lenne, de azért valljuk be, annak sincs itt helye. Azt szeretnénk elérni, hogy a pillanatot éljék át a gyerekkel. Sajnos, sokszor látjuk, hogy ugyanúgy használják a telefont a szülők, mintha nem egy zenei eseményen, koncerten lennének, hanem a játszótéren – hangsúlyozta Hrubi Zsuzsanna.
[su_note note_color=”#63d574″]A szülőket is rá kell vezetni arra, hogy ők minden pillanatban példaként léteznek gyermekük előtt, elsősorban tőlük tanulnak, ezért fontos az ő viselkedésük, kommunikációjuk egy ilyen helyzetben.[/su_note]
