A versenyt korlátozó magatartásoknak számos formája létezik. A legjellemzőbbekkel gyakran találkozunk, a legtöbbször kevésbé tűnnek fel, és még kevésbé tudatosul a káros hatásuk. Holott ezek csak néhány cégnek vagy embernek jelentenek előnyt, a közösség nyeresége viszont mindig kevesebb lesz általuk. Megéri ezért alaposabban megismerni a legtipikusabb, tiltott versenykorlátozó helyzeteket.
Ha egy piacon verseny van, több vállalkozás küzd a vásárlókért, akkor a cégek kénytelenek a vevők kedvét keresni, alacsony árakkal, jobb minőségű termékekkel, kedvezőbb értékesítési feltételekkel maguknak megnyerni őket – hiszen ha nem tennék, a vevők könnyen átpártolhatnának a versenytársakhoz. Ha azonban a vállalkozások megállapodnak egymással abban, hogy nem fognak versenyezni, hanem helyette egymás érdekeit tiszteletben tartva nem versenyeznek, és ennek következtében magasabb árakat, rosszabb feltételeket kínálnak a fogyasztónak, az általában károkat okoz a vevőiknek, mert a fogyasztó nemigen tud máshoz fordulni. A verseny védelme érdekében ezért a versenytörvény tiltja a vállalkozások által kötött, a versenyt korlátozó megállapodásokat.
Vállalkozások közötti megállapodásnak minősül minden gazdasági tevékenységet folytató szervezetek és személyek között létrejött írásos, vagy szóbeli szerződés, egyéb az akarategyezséget létrehozó megállapodás, vagy a vállalkozások magatartásának összehangolása, amely piaci tevékenységük – fogyasztók számára káros – egységesítését célozza. Nem csak az tilos tehát, ha a konkrét tevőleges vagy nem tevőleges magatartást egyeztetik a vállalkozások, hanem a magatartásuk összehangolása sem megengedett, például ha információáramlással, vagy ha egy jövőbeli eseményre tekintettel, egymás terveit ismerve módosítják piaci tevékenységüket. Ugyancsak megállapodásnak minősül, ha vállalkozások valamilyen érdekképviseleti szerv, kamara, ipartestület tagjaiként, e szervezet döntései révén próbálják piaci magatartásukat a versenyt korlátozó módon koordinálni.
Vertikális és horizontális megállapodások
Attól függően, hogy a versenykorlátozó megállapodást megkötő felek egymással milyen üzleti viszonyban állnak, megkülönböztethetőek a versenytársak közötti horizontális, és a vevő-eladó jellegű viszonyban lévők közötti vertikális megállapodások. Jóllehet a versenytörvény tilalma mindkét megállapodási körre vonatkozik, a vertikális korlátozások természetüknél fogva kevésbé gyakran korlátozzák a versenyt.
A megállapodás versenykorlátozó célja, illetve hatása
Mind a horizontális, mind a vertikális megállapodások esetében különbséget lehet tenni a tekintetben, hogy azok közvetlen és elsődleges célja a verseny korlátozása, vagy pedig, hogy a verseny korlátozása csupán eszköz valamilyen, a gazdaság egésze szempontjából is pozitívnak értékelhető cél, például kutatási eredmények eléréséhez. Az előbbi, tehát a főszabályként tiltott csoportba tartoznak horizontális viszonyban a versenytársak egymás közötti árrögzítése, kibocsátás korlátozása, piacfelosztása, vagy a különféle pályázatokon, közbeszerzésen való összejátszás, vertikális viszonyban a viszonteladói ár rögzítésére irányuló megállapodások.
Ezek a magatartások természetüknél fogva alkalmasak a vállalkozások közötti verseny korlátozására, ezért a verseny súlyosabb korlátozását valósíthatják meg és csak a legritkább esetben lehetnek jogszerűek. Azt tehát, hogy egy megállapodás versenykorlátozó célú, a megállapodásból fakadó korlátozás jellege határozza meg, függetlenül a megállapodást kötő felek szubjektív céljaitól, vagyis attól, hogy a feleknek szándékában állt-e a verseny korlátozása, valamint attól is, hogy a megállapodásnak a verseny korlátozása mellett van-e más, jogszerű célja is. A második csoport esetében viszont mindig felmerülhet annak lehetősége, hogy az adott megállapodás jogszerűnek minősül, mert olyan társadalmilag hasznos eredményekkel járhat, amelyek elfogadhatóvá teszik. Ennek megállapításához az úgynevezett mentesülés feltételeinek meglétét kell vizsgálni.
Ingyenes fogyasztóvédelmi és versenyjogi tanácsadás Pécsen
A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda (GVTI) csapata díjmentesen segít a pécsieknek fogyasztóvédelmi és versenyjogi problémáik megoldásában. A GVTI fogyasztóvédők célja az, hogy segítsék a tudatos döntéshozást, és a panaszok rendezését. Sikeresebb a panaszkezelés, ha a fogyasztók és vállalkozók tisztában vannak problémájuk jogszabályi hátterével. Ezeknek a jogoknak a megismerésében és panaszlevél megírásában segít teljesen díjmentesen, – a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából, vele együttműködésben dolgozó, – Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda.
Szakterületeik: megtévesztő reklámok, szavatosság és jótállás, üdülési jog, termékbemutatók, közüzemi szolgáltatások, internetes vásárlások, jelentős piaci erővel való visszaélés, utazási szerződések, légi utasok jogai, üzletfelek megtévesztése. (X)
Elérhetőségek:
7621 Pécs, Apáca u. 15. I. em. 8.
Tel: +36 30 748 9147
E-mail: [email protected]
Nyitvatartás:
Hétfő: 12.00–16.00
Kedd: 9.00–13.00
Szerda: 12.00–16.00
Csütörtök: 9.00–13.00
Péntek: Zárva
Honlap: www.fogyasztovedok.hu
