Nem mindenkit érdekel, hogy a városban élő több mint 10 ezer parlagi galamb akár életveszélyes fertőzéseket is terjeszthet: sokan etetik ezeket a túlszaporult madarakat, ami sok problémához vezet. De van-e megoldás a galambok ellen?
Hosszú-hosszú évek óta probléma a városban a galambhelyzet, ezt azok szinte teljesen biztosan tudják, akik társasházak, paneltömbök környékén élnek, de persze galambok mindenhol vannak, és nem úgy tűnik, mintha le akarnának lépni.
De hát miért is akarnának elhúzni Pécsről, ha itt mindenük megvan, ami a boldog galambléthez szükséges: komfortos szállásuk van például a háztetőkön és párkányokon, a szökőkutakból tele tudják inni magukat, a városi szemét mellett pedig az állatbarát pécsiek által rendszeresen eléjük szórt morzsák, kifli- és kenyérdarabok biztosítják számukra a betevő falatot.
Azt ugyanakkor egyre többen tudják, hogy a városba szokott galambtömegek veszélyt jelentenek a pécsiek egészségére. Erre hívják fel a figyelmet a társasházakba kihelyezett közös képviselői figyelmeztetések is, melyekben arra kérik a lakókat, hogy ne etessék a galambokat. Ez azonban sokakat nem izgat, akadnak ugyanis olyanok, akiket a jó szándék vezérel a galambok etetésekor-itatásakor, egyszerűen szeretik ezeket a madarakat.
Életveszélyes kórok bújnak meg a galambürülékben
Herbai Attila, a Biokom Nkft. városi galambproblémával is foglalkozó szolgáltatási vezetője elmondta, hogy a Pécsett és más városokban is látható parlagi galambok nem védett madarak, közegészségügyi kockázatot jelentenek populációjuk túlszaporodása miatt. Ezek a galambok – folytatta – számos megbetegedésért felelhetnek, hiszen megannyi kórokozót hordoznak magukban, melyeket ürülékükkel terjesztenek, tehát nem is kell a galambokhoz érnünk, vagy közel mennünk hozzájuk ahhoz, hogy megfertőződjünk. A városi porral keveredve ugyanis a száraz galambürülékből keletkező por könnyen eljut a légutakba.
A galambok ürüléke egyrészt kiválthat allergiás reakciókat emberekben, a komolyabb gondot viszont az jelenti, hogy a galambguanó az egysejtű élősködők számára kitűnő táptalajt jelent. Ilyen élősködő például a papagájkórt okozó baktérium, mely emberekbe jutva hasmenés mellett okozhat súlyos tüdőgyulladást, ritkább esetben halált is. Emellett a galambürülék szalmonellát is terjeszt, mely magas lázzal és súlyos hasmenéssel – és ebből eredően életveszélyes kiszáradással is – jár.
Ha ez nem lenne elég, fontos tudni azt is, hogy a galambok is terjeszthetnek tuberkolózist, valamint a vastagbélgyulladással járó E.coli fertőzést is. Továbbá egy rendkívül ritka megbetegedésért is felelősek lehetnek: a hisztoplazmózis egy immunhiányos betegeket megtámadó, tüdőgyulladást és májelégtelenségeket is okozó gombabetegség.
Herbai Attila kiemelte, hogy ezek a kórokozók elsősorban a legyengült immunrendszerű betegekre, az idősekre, a terhes nőkre és a kisgyermekekre jelentenek veszélyforrást.
Ne etessük a galambokat!
– A legfontosabb, hogy ne etessük a galambokat, mert ahol rendszeresen táplálékot találnak, ott egyre nagyobb számban fognak megjelenni. A galambok foszfortartalmú ürüléke mindezen felül káros az épületekre, ugyanis az tönkreteszi a homlokzatot és elszínezi a vakolatot, valamint tartósan megmaradó foltot hagyhat a gépjárművek fényezésén is – mondta.
További érv a galambok etetése ellen az – folytatta Herbai Attila –, hogy a galambok nem természetes eledele a kenyér, melynek nagyobb mennyiségben történő vagy tartós fogyasztása a madarak bélrendszeri megbetegedéséhez vezet.
Azok tehát, akik szeretik etetni a galambokat, nem csak embertársaiknak ártanak azzal, hogy lakókörnyezetükbe szoktatják azokat, hanem ártanak is a madaraknak.
Élvefogó csapdákkal és akadályokkal a galambok ellen
Kérdésünkre Herbai Attila elmondta, hogy hozzávetőlegesen Pécsen tízezres nagyságrendben élnek galambok, de természetesen egészen pontos adataik nincsenek erre vonatkozóan.
– A galambállomány gyérítésére több lehetőség van. Vannak befogásukkal és fizikai megsemmisítésükkel foglalkozó szakvállalkozók, akik felkérhetőek a feladatra. Jó megoldás a fészkelőhelyek korlátozása is, ami az épületek homlokzatának hálózásával, valamint a párkányok tüskékkel való felszerelésével valósítható meg, de ezek elhelyezése az ingatlantulajdonosok feladata, ilyet városüzemeltetési tevékenységünk részeként nem végzünk – mondta, majd végül hozzátette, hogy jelenleg egy megbízott szakvállalkozó élvefogó csapdákkal fogja be a parlagi galambokat a város azon területein, ahol a leginkább problémát jelent a nagy számú jelenlétük.
