Egy igen váratlan, Afrikára jellemző kór ütötte fel a fejét a nyugati világban. A pécsi virológus Facebook-oldalán osztotta meg, mit kell tudni a majomhimlőről.
Kemenesi Gábor virológus bejegyzésében leszögezte: a majomhimlő semmiképp sem hasonlítható a koronavírushoz, szerinte nem várhatóak komoly esetszámok, mivel egy emberről emberre nehezen terjedő fertőzésről van szó.
A szakember arra is emlékeztet, korábban is voltak már behurcolások minimális terjedéssel, ám most az az érdekesség, hogy egyelőre járványügyileg nem köthetőek az esetek egymáshoz, a terjedés módja, mintázata és a forrás tehát nem vagy csak részben ismert – ennek feltárása folyamatosan zajlik.
Egy újabb példa arra, hogy a modern világban határtalan lehetőségei vannak egy-egy ritka fertőző kórnak.
Közben kiderült, hogy a rejtélyes majomhimlős esetek nem korlátozódnak Angliára, jelenleg öt ország szerepel az érintettek listáján. A helyzet különlegessége, hogy ez egy tipikusan a trópusokra, Afrika bizonyos régiójára jellemző zoonózis, melyet általában behurcolt eseteknél lehet látni.
Kemenesi a posztban azt is ismertette, mit kell tudni a majomhimlőről:
- A vírust 1958-ban fedezték fel, először 1970-ben a Kongói Demokratikus Köztársaságban regisztrálták a fertőzést emberben.
- Állatról emberre terjedő vírus. Két variánsa van, egy enyhébb és egy súlyosabb lefolyású.
- Természetes gazdái Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, amik között tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus.
- Amint az a nevéből is látszik, alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés, amely a rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres „átugrás” után emberről emberre is képes limitált terjedésre.
- Az emberiséget évezredekig sújtó fekete himlő közeli rokona!
- A fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmoknál a kiütéssel való érintkezés során, míg emberről a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által szennyezett felületekkel (például ruha, ágynemű) való érintkezéssel, de testváladékokkal és légúti cseppekkel is terjedhet.
- A tünetek megjelenése nagyjából 5–13 nap.
- A kezdeti tünetek könnyen összekeverhetőek más megbetegedésekkel: fáradtság, láz, nyirokcsomó duzzanat, izomfájás, hátfájás.
- De aztán 1–3 nappal a láz megjelenése után jönnek a jellegzetes kiütések, főként az arcon és végtagokon (esetleg más testrészeken és a nyálkahártyán).
- Más himlőfertőzéshez hasonlóan a kiütések előbb kiemelkednek, feltelnek, majd idővel kifakadnak és leszáradnak.
- A tünetek 2–4 hétig eltarthatnak, specifikus terápia nincs, de a fekete himlő elleni vakcina védelmet nyújthat.
A pécsi virológus szerint nincs ok az aggodalomra, a szakemberek nem számítanak nagy esetszám-növekedésre. Ráadásul az eddigi hírek alapján a vírus enyhébb megbetegedést okozó, nyugat-afrikai variánsáról van szó.
A teljes bejegyzést itt lehet megtekinteni:
