Speciális, a világon is egyedülálló módon összeállított eszközzel vizsgálták a napvitorlák hasznosságát a hétvégén Pécs belvárosában. A Szegedi Tudományegyetemről érkezett kutatók több éve zajló városklíma- és humánkomfort-kutatásaik miatt látogattak a baranyai megyeszékhelyre. Az Irgalmasok utcája fölé kifeszített napvitorlák árnyékhatását vizsgálták.
Egy kézzel is mozgatható, két egészen pici meteorológia állomással táboroztak le a kutatók a hétvégén a pécsi Irgalmasok utcájában. A műszerrel azt vizsgálták, hogy a napvitorlák miként segítenek a hőérzet javításán. A szerkezetek ugyanis képesek kimutatni az emberi szervezetre gyakorolt hőterhelés legkisebb mértékét is.
– Egy nyári napon nemcsak az fontos, hogy milyen magasra kúszik a hőmérő higanyszála, hanem az is, hogy mekkora sugárzás éri az embert. Ez alatt a napsugárzást, a talajfelszínről és az épületekről is visszaverődő sugárzást, illetve a kibocsátott hősugárzást kell érteni – mondta dr. Kántor Noémi szegedi kutató. – A pécsi napvitorlák esetében azt vizsgáltuk, hogy mennyit segítenek egy meleg nyári napon.
A kutatók több órát töltöttek a forgalmas belvárosi utcában. Megvárták azt is, amíg árnyékba borul az utca egyik fele, így a felmelegedett burkolat elnyújtott hatását is ki tudták mutatni.
A járókelők a saját bőrükön tapasztalják a különbséget az utca napvitorlával fedett, illetve fedetlen szakaszai között. Ha csak fél Celsius-fok a különbség a napvitorlával borított és a napos terület hőmérséklete között, akkor ezt a különbséget akár 15 foknak is érezheti a sétáló, hiszen az árnyékban nem melegednek fel a környező házak, az utcakövek, így azok nem sugározzák ki a hőt magukból.
A szegediek által használt speciális szerkezet egyébként egészen különleges, a maga nemében egyedülálló a világon, és a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kutatóinak igényei alapján állították össze. A léghőmérséklet mellett méri a napsugárzást, az infrasugárzást, a szelet, a páratartalmat is. A sugárzási komponensek esetében fentről, lentről és a négy égtáj felől is képes rögzíteni az értékeket.
Végeredményben a kutatók is alátámasztották, hogy a napvitorlák nagyon jól működnek ott, ahol nincsenek fák. Hosszú távon az a szegediek célja, hogy a tájépítészek és várostervezők munkáját segítsék kutatási eredményeikkel, hogy tudományosan is be tudják bizonyítani, hogy hova, milyen fát vagy napvitorlát kell elhelyezni ahhoz, hogy a városlakóknak könnyebb legyen elviselniük a hőséget. Ha a globális felmelegedésre gondolunk, akkor bizony van is létjogosultsága mindennek.
