Nem győzzük minden nyár előtt hangsúlyozni, hogy ésszel napozzunk, mert az életünkbe is kerülhet a féktelen sütkérezés. A tudatos és egészséges napozás elengedhetetlen hozzávalója pedig a naptej, és a naptej megfelelő összetételű kiválasztása, a bőrtípusunkhoz igazítva. Mondunk négy szempontot, hogy mi alapján válasszunk fényvédő krémet!
Első szempont: a faktorszám
A napvédők faktorszáma (SPF) egészen 5-től 50-ig terjedhet, mely azt mutatja meg, hogy használatuk mellett mennyi ideig tartózkodhatunk a napon. Persze a képlet nem ennyire egyszerű, hiszen nem mindegy, hogy mikor megyünk a napra – a nyári napokon érdemes kerülni a direkt napfényt délelőtt 11 és délután 3 óra között – és az sem, hogy milyen a bőrtípusunk. Dr. Várszegi Dalma pécsi bőrgyógyász, allergológus szakorvos szerint a bőrtípusunk alapján már tudhatjuk, hogy napvédő krém nélkül mennyi idő alatt éghetünk le, ezt az értéket megszorozva az SPF-számmal pedig megkaphatjuk a napon tölthető, biztonságos percek számát a naptej használata mellett.
Második szempont: a bőrtípus
A bőr típusát beazonosíthatjuk különböző jellemzők, mint például a hajunk, a szemünk vagy az arcunk színe alapján. Ennek értelmében négy kategóriát különböztetünk meg: az 1-es, 2-es, 3-as és 4-es bőrtípust, melyek közül a 2-es és a 3-as a leggyakoribb Magyarországon.
Az 1-es bőrtípusúakra világos bőrszín jellemző, szőke vagy vörös hajszín, kék vagy zöld szemek, gyakran szeplők. Bőrük extrém módon érzékeny a napfényre: akár öt perc alatt is leéghetnek, és semmi esélyük szépen lebarnulni. Nekik a 30 faktoros naptej a minimum, ezzel akár két órát is napozhatnak súlyos következmények nélkül. A 2-es bőrtípusúak szintén szőkék, kék szeműek, nem vészesen érzékenyek a napfényre, de lassan barnulnak – napvédő nélkül öt-tíz perc alatt égnek le, így a 20-as faktorszámú naptejjel körülbelül két és fél, három órát napfürdőzhetnek biztonságosan. A 3-as bőrtípusúakra sötétebb haj és bőrszín jellemző, könnyen és gyorsan lebarnulnak, és még sokáig élvezik a tartós barnaságot. Ha 3-as a bőrtípusunk, akkor tíz-húsz perc alatt pirulnánk meg, de egy 15-ös faktorszámú napvédővel közel négy órát tartózkodhatunk a direkt napfényben.
Harmadik szempont: az összetétel
Dr. Várszegi Dalma szerint igen gyakori a fényvédők egyik speciális összetevőjével, a benzofenonnal szembeni túlérzékenység. Ha valaki érzékeny erre az összetevőre, akkor úgynevezett fotoallergiás reakció alakul ki, melynek következtében fényérzékennyé válik a használó. Ilyenkor nemcsak hogy nem véd a fénytől az ominózus naptej, de még egy gyulladásos reakciót is okoz a bőrön. A bőrgyógyász szerint a gyerekeknek szánt naptejekben ilyen összetevő ennek okán nincs is.
Az oxibenzon és az oktinoxát olyan kémiai alkotóelem, mely több mint 3500 naptejben megtalálható, a vízbe kerülve azonban súlyos genetikai károsodást okozhat az élőlényekben: emiatt 2020-tól Hawaiin betiltják ezeket az anyagokat tartalmazó napvédőket. Az oxibenzonról mindennek tetejében olyan hírek jelentek meg az elmúlt években, amelyek szerint kockázatos lehet az emberi szervezetre nézve is, mert felhalmozódik a testben, és ösztrogénként viselkedik – bár ezt több kutatás még nem erősítette meg. Hasonló okok miatt kerülendő összetevők a benzalazin és az oktokrilén is.
A béta-karotint viszont érdemes keresni a flakonon! Ez az anyag az A-vitamin legfontosabb forrása, erős antioxidáns hatású, gyökfogóként pedig növeli a bőr védekezőképességét, ezáltal csökken a leégés veszélye. A béta-karotin valójában az UV-A-sugárzás ellen véd, mind belsőleg, mind külsőleg.
Negyedik szempont: a minőség
A pécsi szakember hozzáteszi, hogy a naptejek választásakor érdemes a minőségi márkák mellett letenni a voksunkat, spórolással nem fogunk jól járni a naptejek tekintetében, illetve ha tehetjük, szerezzük be a fényvédőket inkább patikákból.
Plusz tipp: felhős időben és a vízben is rendszeresen kend magad!
Fontos megjegyeznünk: igen gyakori tévhit, hogy felhős időben védve vagyunk, a napsugarak 80 százaléka ugyanis áthatol egy vékony felhőn is, sőt, a légköri homály még növelheti is az UV-sugárzást. Továbbá akkor sem vagyunk „biztonságban”, ha a vízben lubickolunk; a víz csupán csekély védelmet nyújt a gyilkos sugarakkal szemben, valamint a napfény visszatükröződése növelheti az ultraibolya sugárzás mértékét.
Egy szó, mint száz, bárhol, bárhova megyünk, ahol közvetlen napfény éri bőrünket – legyen az városnézés, vízi sport vagy munka a szabadban – kenjük be magunkat, mert pórul járhatunk! Végül, de nem utolsósorban, ne feledjük, hogy a napvédő krémek lemosódnak, illetve feloldódnak a vízben, úgyhogy legalább kétóránként érdemes újrakenni magunkat.
