A mediterrán hangulat, az egymást érő fesztiválok, a sok napsütés ellenére is sokat aggódnak a pécsiek, és stressztűrő képességünk sem a legjobb. Egy most elkészült országos stressztérkép kapcsán kiderítettük, miben vagyunk jobbak, mint az országos átlag és hogyan javíthatunk gyengeségeinken.
Összesen több mint kilencvenezer embert kérdeztek meg a Károli Gáspár Református Egyetem kutató pszichológusai stressz témakörben. Reprezentatív módon, tudományos alapossággal vizsgálták, hogy az ország bizonyos területei, az életkor, a foglalkozás tekintetében hogyan viseljük a pszichés betegségeket, a szorongást, mennyire aggódunk.
Az első átfogó hazai stressz-teszt eredménye azt mutatja, hogy Baranyában és Pécsen nehezen, átlagon alul viselik a pécsiek a stresszes helyzeteket, vagyis a stressztűrő képességük alacsony – igaz nem „nagyon alacsony”. A férfiak ugyanakkor jobban tűrik a megpróbáltatásokat, míg a nők viszont túl sokat aggodalmaskodnak.
Kiderült az is, legtöbben a megélhetés miatt aggódnak a megyében, és főleg a fiatalok, fiatal felnőttek szoronganak; az idősebbek nem stresszelnek. A 65 év felettieknek pedig csak 6 százaléka mutat átlagon felüli aggódást.
– Az utóbbi években egyre több szorongó páciensem van, legtöbben éppen a fiatal, fiatal felnőtt és gyermek korosztályból – mondja Horváth Annamária pécsi kórházi mentálhigiénikus, művészetterapeuta, aki munkája során több korosztállyal kerül kapcsolatba.
Szerinte alapvetően azért fordul elő, hogy stresszesek az emberek, mert bizonytalannak érzik a jövőjüket. A fiatalok az iskola utáni életük, a felnőttek a munkahelyük, a gyermekek a társas vagy éppen családi kapcsolatuk miatt panaszkodnak.
– Az okok többsége általános, nem Pécshez köthető. Egyrészt szeretünk keseregni sorsunk miatt, s kevésbé vesszük észre az élet apró örömeit. Másrészt kapcsolataink felszínesek, olykor értéktelenek; nem mondjuk el, nem beszéljük ki bajainkat. Szabad időnket látszattevékenységekkel – mint a tévézés, az internetezés – töltjük ki, miközben alig tudunk saját magunkkal foglalkozni, meditálni, csendben lenni – mondja a szakember.
Szerinte fontos lenne, hogy olykor számba vegyük a bennünket körülvevő dolgokat, fejlesszük az önismeretünket és vegyük észre a jót.
– Érdemes lenne néha kikapcsolni a telefont, lelépni a közösségi oldalakról. Kimenni a természetbe, lehiggadni, lazulni, kikapcsolni, akinek van, annak igazi, családi életet élni. Stresszmentesen ugyan nem lehet élni, de tehetünk sokat önmagunkért, családunkért, őszinte kommunikációval, ha türelemmel, empátiával rendezzük konfliktusainkat – mondja a terapeuta.
Grafikák forrása: life.hu
[frame]
Ha ezeket tapasztalja, stresszes
A tartós stressz negatív hatásai közismertek: kialakulhat alvászavar, ingerlékenység, türelmetlenség, szorongás, és a gyomorproblémák nagy részét is ide lehet sorolni. A migrén kialakulásában is nagy szerep jut a stressznek. Nem hiába mondjuk, hogy a vállunkra vesszük a problémákat, mert a csuklyásizom feszülését is a stressz okozza. Fizikai tüneteink megjelenése további stresszt okozhat, ami egy ördögi körré alakul. A szív- és érrendszeri betegségek, az immunrendszer gyengesége mind a stressz velejárója. Megfigyelhetjük, hogy ha rengeteg gond összesűrűsödik, akkor könnyebben kapunk el légzőszervi megbetegedéseket. A stressz hatására az izmok mindig készenlétben vannak, ezért megfájdulhatnak.
[/frame]
