Orbán Viktor miniszterelnök keddi pécsi látogatása és a városházán bejelentett elkövetkezendő kormányzati döntések megosztották a közvéleményt. Két politológust kérdeztünk arról, ők hogyan értékelik a kormányfő vizitjét és az ellenzéki pártok reakcióit.
Horváth Csaba, a PTE jogi karának oktatója szerint az Orbán Viktor által felvázolt ígéretek többsége szimpatikus, bár többségük már régről ismerős. Azt azért hozzátette, hogy ha csak a harmaduk megvalósul a ciklus végéig, az már nagyon kedvező lenne Pécs számára.
– Ennek ellenére most visszafogottabb volt a kormányfő, hiszen nem azt mondta, hogy megcsinálják, hanem azt, hogy elkezdik vagy folytatják az építkezést. Az aquapark valóban nagyon fontos lenne, ugyanakkor az egyetem fejlesztése elengedhetetlen. Ipari betelepülőkre sajnos nem nagyon lehet számítani, a 6000 új munkahely megkérdőjelezendő. Ellenben Pécs egyetemi város, az egyetemből él. Aggasztó, hogy évről évre egyre kevesebben jelentkeznek a PTE-re, ezért jobban kellene támogatni az intézményt.
A szakembernek azonban nem volt szimpatikus a halálbüntetésről szóló felvetés, azt tematizálásnak tartja, ráadásul az ügyet a Jobbiktól vette át a Fidesz.
– Most fordult meg a Fidesz figyeleme, a párt eddig mindig a baloldalra összpontosított. Változást érzek a hangsúlyban, most már a Jobbik jelent nagyobb veszélyt, ezért vették át ezt a két programpontot a Jobbik elképzeléseiből. A halálbüntetés persze nem EU-konform, de beszélni lehet róla, bár arra nincs remény, hogy bevezessék. A három csapás ugyanakkor valóban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – noha utóbbi időben egyre többen lesznek öngyilkosok a börtönökben.
Kákai László, a PTE másik politológusa sok tekintetben egyetért kollégájával. Ilyen például az autópálya meghosszabbításával kapcsolatos ígéret, amelyeknek nem tulajdonít nagy jelentőséget.
– A miniszerelnök megpróbálja megállítani a kormányt érintő népszerűségvesztést, ennek érdekében járja az országot. Az ellenzék nyilván hitelteleníteni szeretné Orbánt, miszerint mondott már olyan dolgokat is, amelyekből nem lett semmi.
Kákai szerint az látszik, hogy a város nagy mértékben rá van szorulva külső, elsősorban EU-s forrásokra, hiszen azok nélkül semmilyen beruházás nem képzelhető el Pécsen. Újdonságnak tartja ugyanakkor az Orbánt támogatók és kritizálók között kialakult atrocitást, mondván, eddig ilyen még nem történt a városban.
Egyetért Horváthtal abban, hogy a halálbüntetés visszaállításának nincs realitása, a téma felvetése viszont alkalmas a közhangulat tematizálására.
[box title=”Túl érzelmesek vagyunk”]Nagyon sokan szólítják Vityának egymás között Orbán Viktor miniszterelnököt. Horváth Csaba szerint abnormális Magyarországon a politikusokhoz való viszonyulásunk. Szerinte nincsenek egyértelműen népszerű politikusok, ami azt jelenti, hogy a társadalom többsége nem fogadja el őket, elveszítették bizalmukat bennük. – Ennél is nagyobb baj, hogy nem intellektuálisan, hanem érzelmi alapon viszonyulunk hozzájuk: vagy szeretjük, vagy gyűlöljük őket. Én ezt először Gyurcsány Ferencnél vettem észre, őt is sokan szeretik, de még többen utálják. Orbán Viktornál ugyanez a helyzet. Egy fejlett demokráciában nincs így, ott vagy tisztelik vagy nem a politikusokat. Ha tisztelik, akkor ismét megválasztják, ha nem, akkor leváltják őket. Nálunk a politikusoknak vissza kellene utasítaniuk ezt a hozzáállást, akár Orbánnak is: azt kellene mondania, hogy engem nem szeretni kell, hanem becsülni, ha jól végzem a munkámat. Ez az értelmi attitűd, ami körbelengi a közszereplőket, nagyon nem jó. Kákai szerint is a magyar politikai kultúra része a kormányfő Viktorozása, Vityázása. – Akik szeretik Orbánt, olyan szövegkörnyezet használnak vele kapcsolatban, mintha hétköznap szereplője, barátja lenne az életüknek. Az ellentábor tagjai viszont patás ördögöt látnak benne, amikor pejoratív jelzővel illetik. A magyar politikai kultúra része, hogy – akár negatív, akár pozitív értelemben – egy kicsit bensőséges hangnemben fordul elő a miniszerelnök neve. Én ettől függetlenül kissé tiszteletlennek tartom a magyar politikai kultúrát. A tisztelet mint erkölcsi és politikai fogalom alacsony szinten áll hazánkban.[/box]
