Akár bele is halhatnak a fiatalok az évek óta divatos rohamivás meghökkentő „szórakozási” formájába.
Évek óta szomorú és veszélyes trend szerte a világban a fiatalok között a „binge drinking”, magyarul a rohamivás. A jelenség lényege egyszerű: a cél az, hogy minél rövidebb idő alatt igyon meg valaki minél több tömény szeszt. Ez talán még azoknak is elég rosszul és kevéssé érthetően hangzik, akik szeretnek néhanapján borozgatni, sörözgetni, esetleg pálinkázni. De miért akarna valaki egymás után lehúzni sok-sok tequilát vagy feles rumot?
Dr. Trábert Attila, az alkoholbetegekkel és gyógyszerfüggőkkel foglalkozó pécsi KERT Addiktológiai Gondozó főorvosa elmondta, hogy a pécsi fiatalok körében is elterjedt jelenség mögött feltehetően az állhat, hogy a mai felgyorsult, pörgős világban mindenki gyorsan akarja elérni a célját.
– Ez egy impulzív világ, minden reklám, minden plakát, az internet és minden egyéb médium azt sugallja, vagy mondja ki, hogy mindenki azonnal cselekedjen, azonnal vásároljon és ebbe beleillik az is, hogy azonnal részegedjenek le – mondta.
A rohamivás során a lehető leggyorsabban akarják elérni a részegséget a fiatalok, nem úgy, mint régen, amikor lassan rúgtak be jó pár sörtől, vagy néhány pohár bortól. A részegség gyors elérése a cél és nem az ivás folyamata, a beszélgetés, az italozás közben eltöltött idő a haverokkal.
A rohamivás mindemellett egyfajta kihívásnak is számít, ahogy Trábert Attila mondta: „beavatási szertartásnak”. Ebben a tekintetben a „binge drinking” nem új jelenség, hiszen évekkel ezelőtt is ittak így – és nyilván ma is akadnak ilyen esetek –, ebben a szellemben a fiatalok, csak akkor például az volt a „feladat”, hogy ki tud gyorsabban lehúzni egy korsó sört. A rohamivás azonban a tömény szeszek minél nagyobb mennyiségben és minél rövidebb idő alatt történő mértéktelen fogyasztásáról szól, ami sokkal veszélyesebb.
– A lassú, folyamatos lerészegedéssel szemben a hirtelen megivott nagy alkoholmennyiség gyorsan szívódik fel a gyomorban, ami nem csak súlyos, kontrollálhatatlan részegséghez vezethet, hanem komoly alkoholmérgezéshez is, amivel a bulizó fiatalok a sürgősségin kötnek ki. Olyan kiszámíthatatlan következményekkel is járhat az ivás ilyen formája, mint az öntudatlanra részegedettek abúzusa, szexuális zaklatásuk, vezethet számos súlyos balesethez, erőszakos tettekhez, de végzetes fulladáshoz is – mondta Trábert Attila, majd kiemelte, hogy a rohamivás tünetei – ahogy az alkoholivás esetében mindig – nagyban függenek a fogyasztó toleranciájától, fizikai állapotától és sok más tényezőtől is (mint például, hogy éhgyomorra iszik-e vagy sem).
Ez a fajta italozás a bulik, a hétvégék „szórakozása” és nem egyértelmű jele az alkoholfüggőségnek. Tehát az, ha valaki havonta egyszer-kétszer ezt megteszi, nem jelenti azt, hogy alkoholista, ugyanakkor azok, akik az ivásnak ezzel a módjával élnek, az alkoholbetegség által erősen veszélyeztetett emberek közé tartozhatnak.
– Ha valaki harmóniában van önmagával és az iszogatás oka „csupán” a szórakozás, akkor nem beszélhetünk alkoholizmusról. Azonban ha az ivás a vigasz szerepét tölti be az életében, az már a szenvedélybetegséghez vezető út első szakasza. Ha pedig rendszeresen él a rohamivással, szinte biztos, hogy találkozni fogunk vele az addiktológián – mondta az orvos.
