Az Európa Tanács (ET) 47 tagállamának 52 büntetés-végrehajtási hatósága közül 21-ben jelent problémát a túlzsúfoltság, a többi között Magyarországon is – derül ki a strasbourgi székhelyű páneurópai intézmény kedden Brüsszelben bemutatott jelentéséből.
Az ET közleményéből kiderül, hogy a tagállamok közül Szerbiában, Olaszországban, Cipruson, Magyarországon és Belgiumban jelenti a legkomolyabb gondot a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltsága. A jelentés tanúsága szerint Szerbiában 100 helyre 160 fogva tartott jut, Olaszországban 145, Cipruson 140, Magyarországon 139, Belgiumban pedig 132.
A jelentés közzétételét követően a szervezet norvég főtitkára a közlemény szerint annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak nagy figyelmet kell szentelniük arra, hogy növeljék a fogva tartottak majdani visszailleszkedésének esélyét a társadalomba, és igyekezzenek megoldani a túlzsúfoltság problémáját.
„A szabadságvesztésnek a legvégső lehetőségnek kellene lennie. A tagállamoknak az alternatív büntetési formák széles skáláját kellene alkalmazniuk, amilyen például a próbára bocsátás, a közhasznú munkavégzés, a kötelező elterelés vagy kezelés, esetleg a mozgás szabadságának korlátozása lakhelyelhagyás vagy házi őrizet formájában vagy elektronikus ellenőrzés révén” – idézi a közlemény Thorbjorn Jaglandot.
A tagállamok börtöneiről összességében elmondható, hogy telítettek, átlagosan 100 helyre 98 elítélt jut az egy évvel korábbi 99-cel szemben.
A 2012. szeptember 1-jei állapotokat tükröző jelentés szerint a 47 európai országban összesen 1 737 061 ember volt börtönben, 100 ezer európai lakosra pedig 150 fogva tartott jut, ami az egy évvel korábbi állapotokhoz képes 2,7 százalékos emelkedést jelent. A legmagasabb ez az arány Közép- és Kelet-Európában. Oroszországban, Ukrajnában, Grúziában és a Balti-államokban is meghaladja a 250 főt 100 ezer lakosonként. Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban 200 és 250 fő közötti, míg Magyarországon 177.
Az ET tagállamainak börtöneiben ülők negyede bírói döntésre, jogerős ítéletre vár, háromnegyedük tölti jogerős büntetését. A rács mögött ülők átlagéletkora 36 év, és a legtöbben, minden hatodik fogva tartott valamilyen vagyon elleni bűncselekmény, lopás miatt kerül a rácsok mögé, valamivel kevesebben kábítószerhez köthető bűncselekmény miatt ülnek, 12,5 százalék a rablás miatt fogva tartottak aránya, a gyilkosoké 11,6 százalékot tesz ki, 6,8, illetve a rács mögött lévők 6,6 százaléka fizikai erőszakot, bántalmazást, illetve szexuális bűncselekményt követett el.
A börtönben lévők 15 százaléka egy évnél rövidebb büntetést kapott, a jelentés pedig megjegyzi, hogy az Európa Tanács szerint ezeket a büntetéseket alternatív büntetéssel, fogva tartás nélkül is meg lehetne oldani. A börtönlakók között 25 százalék azok aránya, akikre 1 és 3 év közötti büntetést szabtak ki a bírák. A 3-tól 5 évig terjedő, illetve az 5 és 10 év közötti büntetésüket töltők 17,6, illetve 19,1 százalékot tesznek ki a börtönpopulációban.
A jelentés szerint a fogva tartottak mintegy ötöde külföldi, de ebben a tekintetben rendkívül nagyok a különbségek a tagállamok között; Svájcban négyből három börtönlakó külföldi, Romániában viszont a fogva tartottak egy százaléka nem román állampolgár.
Rendkívül nagyok a különbségek abban a tekintetben is, hogy egy-egy ország mennyit költ egy nap egy fogva tartottra. Ebben az északi országok járnak az élen; a svéd állam 620 eurót (körülbelül 190 ezer forint) költ naponta egy rabra, a másik szélsőség pedig Bulgária, amely csak hármat (mintegy 930 forint). A dokumentum megállapítja, hogy általában azok az országok költenek többet a rabokra, ahol fajlagosan kevesebb embert tartanak fogva. Az adatszolgáltató országok több mint fele, 55 százaléka 50 eurónál (mintegy 15 ezer forint) kevesebbet fordít naponta egy rabra, Magyarország naponta 27,6 eurót (mintegy 8500 forint) költ egy rabra, és 17 585 ember van rács mögött, miközben a férőhelyek száma hivatalosan 12 668. A női rabok aránya a magyar börtönökben 7,2 százalék.
