Kedden este, a nulladik napon koncertekkel, szerda délelőtt közéleti programmal vette a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusvánfürdőn, amit amelyet a korábbi és jelenlegi helyszín nevének összevonásával Tusványosként emlegetnek a résztvevők.
A hét folyamán számos külföldi szakértő, magyarországi és erdélyi politikus lesz jelen a tusnádfürdői pódiumbeszélgetéseken, valamint a táborba várják a Kárpát-medencei magyar pártok vezetőit, szombaton pedig Orbán Viktor miniszterelnök részvételével rendeznek közéleti fórumot a koncertszínpad előtti sportpályán.
Szerdán az Európa jövőjéről szóló szerdai pódiumbeszélgetésen Európa identitásválságáról beszélt Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Tusnádfürdőn.
Dömötör Csaba elmondta: Európa jelenleg is a világ legjobb helye, de identitásválsággal küzd, melyet többek között a születésszámok csökkenése, a kulturális önfeladás táplál. A válságot – véleménye szerint – a migráció kérdése hozta a felszínre, és az súlyosbította, hogy a bevándorlásról nehéz értelmes párbeszédet folytatni a politikai korrektség elvárása miatt. Úgy vélte, hogy Európa identitásbeli elbizonytalanodását jelzi az is, hogy a kontinens a világon egyedüliként tárva nyitva hagyja kapuit a bevándorlók előtt.
A Frontex adatait idézve jelentette ki, hogy a legális bevándorlók, a családegyesítést kérők mellett 2009 óta 3,5 millió illegális bevándorló jutott be Európába, és belső arányváltozást idéztek elő. A Pew Research kutatóintézet előrejelzését idézte, mely szerint a muszlim lakosság száma 2050-ig megháromszorozódhat Európában. A nagy mértékű bevándorlás következményének tartotta, hogy Európában a multikulturalitás helyett párhuzamos társadalmak, az állami szervek ellenőrzése alól kicsúszott „no go zónák” alakultak ki.
Dömötör Csaba németországi adatokkal támasztotta alá, hogy a migrációs válság az államok költségvetését is megterheli. Németország 2017-ben 20 milliárd eurót költött a migrációval kapcsolatos célokra, miközben célzott családtámogatásra 9,3 milliárdot juttatott. Azt is megjegyezte, hogy a bevándorlók tömeges megjelenése jelentősen rontotta a közbiztonságot. Németországban 2014-2015 között a személyek elleni támadások száma megduplázódott, és a bűncselekményekkel gyanúsított személyek 40 százaléka nem rendelkezett német állampolgársággal, ami feltételezhetően azt jelenti, hogy bevándorlók voltak.
Az államtitkár szerint az európai polgárok hetven százaléka tartja aggasztónak a bevándorlást, ezért várható, hogy a téma a jövő évi európai parlamenti választásokon is a figyelem középpontjában lesz.
