Egységes, korszerű, jó minőségű és versenyképes Kárpát-medencei magyar oktatást kell kialakítani, amelynek azonban meg kell teremteni a feltételeit – ezt a gondolatot fejtették ki csütörtökön a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) délelőtti fő előadásán.
A Napirenden a Kárpát-medencei magyar oktatás címet viselő panelbeszélgetésen Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrás minisztere a Szárny és Teher című tanulmánykötetre alapozta előadásának mondanivalóját.
Ebben a Bölcsek Tanácsa nevű, független szakértőkből álló testület a köztársasági elnök kérésére az oktatás fejlesztésével és a korrupció visszaszorításával kapcsolatban dolgozott ki javaslatokat.
A miniszter felhívta a figyelmet, hogy az oktatás, az egészségügy, a szociális helyzet, a kultúra és a sport egymással szervesen összefüggő területet alkot a társadalom és az egyén életében. A minisztérium éppen arra törekszik, hogy ezek az ágazatok egységes rendszerben működjenek, ugyanakkor mindegyikben szakszerű módon alkalmazzák a sajátosságokat is.
Fontosnak nevezte a „fenntarthatóság pedagógiáját”, az új viselkedéskultúra kialakítását, azt, hogy e komplex nevelés eredményeként az emberben belső indíttatású értékrend alakuljon ki, miközben megszerzi a szükséges természettudományi és humán ismereteket, kialakítva a szociális érzékenységet is.
Kötő József romániai parlamenti képviselő, az oktatási bizottság tagja maga is fontosnak nevezte, hogy Kárpát-medencei méretekben fogjuk fel a magyar nemzet fogalmát. Szerinte egy kisebbségben élő közösségnek olyan közösségnevelő módszert kell kidolgoznia, amely segíti fennmaradását, versenyképességét a XXI. századi modern világban. Megállapította, hogy a digitális kultúra térhódítása alapvetően átépítette a kapcsolatokat.
Arról is beszélt, hogy az Európai Unióban a kultúrát és az oktatást alapvetően a nemzetállamokra bízzák, de – tette hozzá – be kell illeszkedni egy európai struktúrába, mert egy kisebbségi létben élő közösség csak így lesz képes talpon maradni.
Utalt arra, hogy Romániában most készül az új oktatási törvény, amelybe a magyar közösség képviselőinek sikerült beiktatni különféle kisebbségvédelmi előírásokat, például azt, hogy a fejkvóta rendszer keretében a kisebbségi gyermekek esetében nagyobb szorzószámot alkalmazzanak. Fontosnak nevezte az oktatás decentralizációját, az egyetemeken a magyar tagozatok autonóm létének biztosítását, önálló magyar karok létrehozását.
