Cézár, görög és uborka. Ha leszólítanánk tíz embert az utcán, és megkérnénk őket, hogy soroljanak fel néhány salátát, szinte biztos, hogy legalább hatan említenék az előbbi hármat. Pedig számtalan növényből lehet ízletes salátát készíteni. Akár gazból is.
Szegény ember vízzel főz. Vagy abból készít ebédet, amit talál. Így voltak ezzel nagyanyáink és dédanyáink is. Ők még tudták, hogy szinte minden, vadon élő növényből lehet valamilyen ennivalót készíteni. A mai ember viszont már nem szorul rá erre a tudásra, a hipermarketekben ugyanis minden hozzávaló beszerezhető.
Nem csoda tehát, ha egyre több olyan ember van, aki egyszerűen megunja ezt a dömpinget, és valami másra vágyik. Esetleg szeretné visszaszerezni azt az óriási ismeretanyagot, amit őseink még zsigerből tudtak: vagyis hogy levest nem csak borsóból lehet készíteni.
Talán ez az egyre növekvő igény hívta életre Németh Ibolya ötletét, miszerint gaznak titulált növényekből főz majd vacsorát az érdeklődőknek. Ő maga már évek óta kísérletezik saját konyhájában, sőt gyógynövénytúrákat is szokott szervezni cserkúti otthona környékén, de főzőtudományát eddig még nem csillogtatta meg ismeretlenek előtt.
A múlt hétvégi programra bárki jelentkezhetett, de ekkora érdeklődésre még maga a szervező sem számított. A közös főzőcskére megszabott tizenöt fős limit néhány nap alatt betelt. De nem csak barátokkal és rokonokkal, több ismeretlen arc is feltűnt a társaságban.
A programot leginkább egy disznóöléshez lehet hasonlítani – mesélik a résztvevők. A csapat együtt készítette az ételeket, de mindenki csak annyira vett részt a főzésben, amennyire kedve tartotta. Az igazi különlegességnek azonban nem a közös munka, hanem a menüsor számított. A gazból készült vacsora hozzávalóinak többségét az erdőből és a ház kertjéből szedegették össze. Készítettek medvehagyma „bigyós” libazsíros kenyeret, gyógynövénykeverékekből teát főztek, és a csipkebogyó ital sem hiányozhatott a palettáról. A gazsaláta pedig többek között medvehagymából, galajból, csicsókából és nyers Júdásfüle gombából készült, egy kis vackorecettel meglocsolva.
Elérkeztünk tehát oda, hogy ami egykor teljesen természetes volt, az ma különlegességnek számít. Az emberek meglepődve tapasztalják, hogy milyen ízletes ételeket lehet összeütni az úgynevezett gazból.
De ez jó – mondja a szervező. A mai világ ilyen, és így is kell elfogadnunk, ettől függetlenül azért meg kell adni az esélyt, hogy aki akar, az tudjon változtatni az életmódján. Épp ezért, nem ez volt az utolsó gazos főzőcske.
Bográcsban főtt tavaszi gazleves
Hozzávalók egy családnak:
– egy marék tyúkhúr
– egy marék medvehagyma
– egy marék csalán
– egy marék Júdásfüle gomba
– egy nagy darab zeller
– egy darab fehérrépa
– egy csipet tárkony
– egy csipet só
– egy kevés turbolya
A hozzávalókat összefőzzük (a zellert reszelve tesszük a levesbe), sóval és tárkonnyal ízesítjük, majd tálaláskor egy csipet zamatos turbolyát szórunk a leves tetejére. Kedvünk szerint ránthatjuk, habarhatjuk, de akár galuskát is készíthetünk hozzá.
