Az elnéptelenedő falvakba kíván újra életet költöztetni az a jövőre induló modellprogram, amelynek megalapozásához 900 millió forintos, pályázat útján elnyerhető uniós forrás áll rendelkezésre – mondta a témáért felelős tárca államtitkára az MTI-nek.
Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a pozitív gyakorlati példák összegyűjtésével készülő modellprogramhoz kiírt pályázatra 22 kistelepülés jelentkezett, az anyagok kiértékelése most zajlik. Azt tudni lehet, hogy a közösség összetartó ereje, a városokéhoz közelítő életminőséget nyújtó szolgáltatások, a munkalehetőség és főként a kreatív gondolkodás által válik ismét vonzóvá egy-egy kistelepülés, ahonnan korábban aki csak tehette, igyekezett elköltözni. Így elsősorban azok a pályázatok nyerhetnek, ahol ezen feltételek alapján nagyobb az esély, hogy az anyagi segítség meghozza a pezsdülést – tette hozzá.
Az államtitkár ismertetése szerint mintegy 200-300 falut fenyeget közvetlenül az „elsorvadás” veszélye, ahonnan a fiatalok elköltöznek, kevés a gyerek, nincs munka, üres házak, elhanyagolt porták, és az enyészet légköre fogadja a látogatót. Felidézte, hogy a lehangoló kép lényegében az 50-es évekből eredeztethető, amikor az akkori országvezetés által erőszakolt urbanizáció nyomán a falvak népét megszokott életfeltételeik hátrahagyásával a városokba kényszerítették, hogy földművesből gyári szalagmunkássá váljanak. E társadalmi mozgás később sem állt meg. Így amíg néhány évtizede még az emberek 63 százaléka falvakban élt, addig ma már a népesség csupán alig egyharmada. Márpedig az elnéptelenedő települések romló társadalmi és gazdasági folyamatot generálnak. A negatív spirálon a fordítást, a vidéki lét vonzó alternatíváját a tárca többféle módon támogatja, ezek közé tartozik a formálódó modellprogram is – mondta Kovács Zoltán.
Az MTI tudósítója egy olyan elnéptelenedésnek indult falut keresett fel, ahol mára a helyiek különböző kezdeményezései nyomán újraindult az élet és megvan rá az esély, hogy hosszabb távon is itt találják meg az emberek a boldogulásukat.
A baranyai Gyűrűfű a 70-es években kísértetfaluvá vált, utolsó lakója is „elmenekült”. A sokáig a falusi lét kilátástalanságának szimbólumaként számon tartott település azonban ismét benépesült, ma ökofaluként működik, és több mint harmincan lakják. Kilián Imre, a Gyűrűfű Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: budapesti egyetemistaként fedezte fel az elhagyatott falut, és egy barátjával meglátta benne a lehetőséget a hagyományos és a modern életforma előnyeinek egyesítésére. Az első, hasonló gondolkozású család 1996-ban költözött a faluba, akik a takarékos, környezettudatos életvitelben találták meg az örömet. A házak természetes anyagból készülnek, az esővizet ciszternákban gyűjtik, a fűtést fával és napenergiával oldják meg. A közvilágítás, a bolt, posta, óvoda hiányát életmódváltással, a Gyűrűfű Egyesület által működtetett falugondnoki szolgálattal hidalják át.
