Legtöbbször személyiségünk, vagy éppen egy krízisszerű élethelyzet miatt válhatunk komoly ivókká, nem az egyetem alatt menő, olcsó kannás bortól! A mai fiatalok ivási szokásai ezért nem lennének annyira veszélyesek, ha nem jött volna divatba a rohamivás, amit a szakma binge drinkingként emleget, ami kíméletlenül szedi áldozatait. Pécsi addiktológussal beszélgettünk.
Bármennyire is szeretnénk meghatározni egy konkrét pontot, időszakot vagy állapotot mérföldkőnek, ahol az alkoholizmus kezdődik, ezt nem lehet. A kóros szeszfogyasztás esetében ugyanis nincs kezdeti- és végpont, úgy beszélhetünk erről a betegségről inkább, mint egy folyamatról. Nem lehet tisztán meghatározni mikor kezdődik és hol ér véget, ezért nagyon résen kell lenniük a hozzátartozóknak és az alkoholfogyasztóknak is, hogy felismerjék: már segítségre van szükség.
Személyiség kérdése is
Beszélhetünk addiktív személyiségről is, ami azt jelenti, hogy vannak olyan emberek, akik hajlamosabbak a szenvedélybetegségre, mint a többiek. Ők a munkától kezdve a játékig bármit túlzásba vihetnek, mindenben „szenvedélybeteg” módon fognak működni. Köztük több az alkoholbeteg.
– Több felsővezető azért ér el sikereket a karrierje elején, mivel a lehető legtöbb időt és energiát szánja munkára. Ez azonban csak látens sikerességet jelent, ugyanis gyakran betegség dolgozik a rengeteg munka mögött. Ekkor egy idő után, ahogy a munka rabjává válik, az elkezdi pusztítani, majd összeomolhat az egész rendszer, ahogy ez az alkohol esetében megtörténik – mondta dr. Trábert Attila pécsi pszichiáter, addiktológus szakorvos.
Nehéz megmondani, hogy pontosan mi a függőség oka, viszont vannak olyan tényezők, amelyek miatt veszélyeztetetté válnak az emberek. Ilyen például a diszfunkcionális gyermekkori miliő, ami annyit tesz, hogy valakit gyerekkorában megviselte szülei válása, vagy bántalmazták, de akár az is gondot okozhat, ha túlzottan óvták a szülei. Ez a háttér szinte kivétel nélkül minden szenvedélybetegnél fellelhető. Az ivást valamilyen krízisszerű, negatív helyzet váltja ki felnőttkorban, amit a szakemberek kortárshatásnak neveznek.
Nem isznak többet a fiatalok
Nem feltétlenül az a lényeg, hogy mit iszunk és hányszor, hanem az, hogy mi miatt tesszük ezt. Ha valaki lelkileg harmóniában van önmagával és az iszogatás oka „csupán” a szórakozás, akkor nem beszélhetünk alkoholizmusról. Azonban ha az a bizonyos pár üveg sör a dopping vagy a vigasz szerepét tölti be az életünkben, akkor már ki lehet mondani, hogy elindultunk azon a bizonyos úton, ami a szenvedélybetegséghez vezethet.
– A főiskolai iszogatás sem veszélytelen, hiszen az elfogyasztott mennyiség és rendszeresség alapján, még akkor is, ha az ivás oka csupán a szórakozás, beszélhetünk magas kockázatú ivásról – így az addiktológus. A kockázatos ivás ugyanis a szervezetünkre nézve veszélyes, okozhat baleseteket, sérülést, az iskola elhanyagolását és szervi problémákat. Az más kérdés, hogy később függőség alakul-e belőle.
A binge drinking, vagyis a rohamivás jelensége igen veszélyes trend: ez annyit tesz, hogy rövid idő alatt minél több, erősebb szeszt fogyasztanak el a fiatalok. A magas dózis miatt az ital a légzésleállástól kezdve a túladagolásig rengeteg problémát okozhat. Dr. Trábert Attila szerint az alkoholfüggők száma nem változott jelentősen az elmúlt években, a lakosság 10 százaléka szenvedélybeteg, azaz a Pécsen 10-14 ezer ember lehet bajban.
[note note_color=”#5be183″]A dr. Berze Nagy János u. 7. szám alatt található, tavaly megnyílt KERT Addiktológiai Gondozó átfogó segítséget nyújt az alkoholbetegeknek. A szakemberek szerint mind a hozzátartozóknak, mind a betegeknek nagy a felelősségük a krízishelyzetben, és ha baj van, akkor minél előbb ismerjük fel, és kérjünk segítséget! ITT az intézmény weboldala.[/note]
