Hatalmas lakbér-kintlévőséget vonszol magával hosszú-hosszú évek óta a pécsi önkormányzat, a lakásállomány jelentős része ráadásul erősen lepusztult, azaz nem egyetlen problémáról, hanem nagy problématömbökről beszélhetünk. Több mint kétezren tartoznak összesen több mint egymilliárd forinttal, és ezren hat havi díjnál többel. Egy ilyen helyzetben készült el az önkormányzat lakásgazdálkodási koncepciója, ami várhatóan június 14-én kerül a közgyűlés elé. Nyőgéri Lajos szociális területért felelős alpolgármestert, és Fogarasi Gábort, a Népjóléti és Sport Bizottság elnökét kérdeztük.
– A ciklus elejétől téma volt a lakásgazdálkodás átalakításának szükségessége. Amikor 2019 végén átvették az önkormányzat vezetését, mi volt a helyzet ezen a téren?
Fogarasi Gábor: – Évtizedes problémáról van szó. Ez a terület teljesen elhanyagolt volt. Hosszan lehetne sorolni a problémákat és hiányosságokat, az akkori helyzet bemutatásához talán elég annyit felvillantani, hogy alapvető információk hiányoztak, nem lehetett pontosan tudni, hány önkormányzati lakás van és azok milyen állapotban vannak. Mi egy egészen más úton indultunk tovább, és elértünk figyelemre méltó részsikereket. Miután átvettük a város vezetését, már az első évben közel 35 millióval több bevétel folyt be a bérlőktől, mint az előző városvezetés idején. Ezt nem úgy értük el, hogy megemeltük a bérleti díjakat, hanem gondos gazdaként kezdtünk el gazdálkodni a közvagyonnal. Az, hogy ez a koncepció most készült el, nem azt jelenti, hogy csak most állunk neki változtatni a rossz gyakorlatokon.
– Ennek a koncepciónak gondolom az a célja, hogy egy új lakásrendelet nőjön majd ki belőle valamikor a közeljövőben. Milyen jogszabályi keretek határozzák meg jelenleg a helyi lakásgazdálkodást és mikor lehet ebből új szabályozás?
Nyőgéri Lajos: – 2008-ban, még Tasnádi Péter polgármestersége alatt egy külsős cég készített el mintegy nyolc hónap alatt egy igen alapos koncepciót. Ezt a 2010-ben felálló új önkormányzat is használta. 2012-ben határozták meg a máig érvényes bérleti díjakat. Ennek a rendszernek a felülvizsgálata halaszthatatlan, hiszen például a piaci alapon fizetők bérleti díja ma havi 40 ezer forint, miközben a piaci lakbér jelenleg ennél jóval magasabb. 2015-ben Páváék aktualizálták a 2008-as koncepciót, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy néhány helyen átírták. Most az aktualizálás volt a cél és a szakmai alapú bővítés, hiszen időközben jelentősen változtak a társadalmi és lakáspiaci viszonyok, az önkormányzati források pedig szűkültek. A lakásrendelet módosítása terveink szerint valamikor szeptember-októberben kerülhet a közgyűlés elé. Az egyik fő célunk egyébként az, hogy a bérleti díjakból befolyó pénzeket teljes egészében a lakásállomány fejlesztésére lehessen fordítani, ami 2019 előtt nem így volt. Egy 40 milliárdos közvagyonról beszélünk, amit kötelességünk fejleszteni.
– Kik készítették ezt a koncepciót?
Nyőgéri Lajos: – A polgármesteri hivatal szervezeti egységei, a Pécsi Városfejlesztési NZrt., valamint a Pécsi Ellátó Központ szakemberei.
– Milyen fő problémákat látnak ezen a területen?
Fogarasi Gábor: – A lakásállomány egyre rosszabb állapotban van, a 3554 lakás nagy részének állaga pocsék, 400 olyan lakásunk van, ami gyakorlatilag lakhatatlan és le kéne bontani. 1,2 milliárd forint a lakbérhátralék, amihez hozzájön még 600 millió forint közüzemi tartozás. Hatalmas gond továbbá a mobilitás hiánya. Az, hogy ha valaki kap egy lakást, akkor úgy gondolja, hogy az élete végéig jár neki, és még az unokája is örökölni fogja.
Pedig ez a bérlőnek sem mindig jó. Ott van például az a hölgy, aki felnevelt három gyermeket, a férje elhunyt, ő pedig ott rekedt egyedül egy 3 szobás lakásban. Neki is érdeke lenne egy olcsóbban fenntartható kisebb lakásba költöznie, és egy többgyermekes pécsi család is jól járna, ha a helyére költözhetne. A célunk, hogy ezt a rugalmasságot, ezt a mobilitást megteremtsük. Az új koncepció erre is megoldást kínál majd.
– Mik a megoldási javaslataik?
Nyőgéri Lajos: – Kulcsfontosságú a különböző szereplők és szintek koordinációja. A lakásgazdálkodásban több önkormányzati szervezeti egység is részt vesz, az ő munkájuk összehangolása és összekötése a döntéshozói szinttel elengedhetetlen, ahogy a lakhatással foglalkozó helyi civil szervezetek bevonása is. Ezért létrehozunk egy Lakhatási Kerekasztalt, amelynek a munkájába az említett szereplőkön túl bevonnánk helyi szociális intézményeket és közműszolgáltatókat, de a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, vagy a Lakásszövetkezetek és Társasházak Szövetségét is. A Lakhatási Kerekasztal munkacsoportjainak javaslatai alapján alkotjuk majd meg az új lakásrendeletet. Azért nem szerepelnek például a kintlévőségkezelés részletei a koncepcióban, mert várjuk ennek a fórumnak a különböző szereplőitől az erre vonatkozó javaslatokat. Beindítanánk továbbá a mobilitást, segítenénk továbblépni az önkormányzati bérlakásból azoknak, akik ezt megtehetik. Közelítenénk a rendszert az önfenntartáshoz. Így a bérleti díjakból lakásokat tudnánk felújítani, ami még több pécsi számára jelenthetné a lakhatási problémáinak a megoldását.
– Mikor hívják össze a Lakhatási Kerekasztalt?
Fogarasi Gábor: – Június 14-e, azaz a közgyűlés után.
– Utaltak rá, hogy a lakbérrendszert is átalakítanák. Hogyan?
Nyőgéri Lajos: – Most egy bonyolult képletre épülő, de egyértelműen szociális alapú rendszer működik. A szociális I., és szociális II. kategóriába tartozók havi néhány ezer forint lakbért fizetnek, a költségelvű kategóriában lévők valamivel többet, a legdrágább, piaci alapú önkormányzati bérlakásért is mindössze 40-45 ezer forintot fizetnek a bérlők havonta. Utóbbi 2012-ben, tíz éve még nagyjából egy piaci szint közeli állapotot tükrözött, de ma már nem. A mobilitás felpörgetése nagyon fontos, mert ha a felső kategóriákból tovább tudnak lépni a bérlők, akkor egy olyan folyamat indulhat el, ami az egész rendszerre jótékony hatással lehet.
Fogarasi Gábor: – Három pillérre építenénk a jövőben. Megtartanánk a szociális alapú lakásokat, ezen belül három alkategória lenne. Létrehoznánk egy piaci ár alatti kategóriát, amivel akár a közösségért sokat tevő pécsieket, például helyi pedagógusokat is tudnánk segíteni, és rendes piaci áron is adnánk bérbe lakásokat. A bérleti díjakat évente, kétévente felülvizsgálnánk, aktualizálnánk, a jelenlegi rendelet erre nem ad lehetőséget. Reményeink szerint így fenntarthatóvá válik a rendszer, és felújítások indulhatnak, de akár vásárolhatnánk is lakásokat, hosszútávon pedig önkormányzati lakások építésében is gondolkodhatunk.
Nyőgéri Lajos: – Egy önfinanszírozó lakhatási rendszer létrehozása túlmutat a jelenlegi önkormányzati lakásgazdálkodáson és olyan perspektívákat nyit, melyek az elmúlt évtizedekben nem mutatkoztak meg az eddig elmondott okok miatt. Fenntarthatóság és fejlesztés: ebbe az irányba indultunk el. A koncepció egy eszköz arra, hogy lépjünk tovább végre arról a pontról, ahonnan az előző ciklusokban nem sikerült
– Ha jól értem, itt két csoporttal van nagy probléma, az önkényes lakásfoglalókkal és a jogcím nélküli lakókkal. Hogyan változik az önkormányzat hozzáállása ehhez a két csoporthoz?
Fogarasi Gábor: – Az előző városvezetés idején az volt a szokás, hogy az önkényes lakásfoglalókkal először lakáshasználati szerződést, később lakásbérleti szerződést kötöttek, lakcímkártyájuk lett. Ezt a gyakorlatot természetesen mi azonnal elkezdtük megszüntetni. Sok kérdés felmerül ezzel kapcsolatban egyébként. Honnan tudták, hogy hol van üres lakás, ki segített nekik ebben?
Nyőgéri Lajos: – Jogcím nélküli lakó úgy lesz valaki, hogy felhalmozódott a lakbértartozása, lejárt a szerződése, és a hátralék miatt nem tudott új szerződést kötni. A bérlőink több mint harmada jogcím nélküli. Ebben lépéseket kell tennünk, hiszen az a célunk, hogy bérleti szerződéssel rendelkező, fizető bérlőink legyenek.
Fogarasi Gábor: – Az elmúlt két és fél évben az a gyakorlat alakult ki, hogy egyedileg vizsgáltuk meg, miért vált valaki jogcím nélkülivé. Máshogy kezeljük azt, aki korábban rendesen fizetett, de történt valami az életében, és néhány hónapig nem tudott fizetni. Van, aki elhunyt édesapja temetési költsége miatt került ilyen helyzetbe. Megcsúszott a bérleti díj fizetésével, és azóta is ezt görgeti maga előtt, így lett jogcím nélküli bérlő. Az ilyen esetekre szívesen, az érintettel együtt keresünk megoldást, hiszen teljesen más, mint azoké, akik huzamosabb ideig, szándékosan szabotálták a fizetést.
Nyőgéri Lajos: – Az önkormányzat tartozást nem enged el, ez alapvetés, ebből nem engedünk. Hiszen, ha valakinek elengedjük a tartozását, az messzemenően méltánytalan azzal szemben, aki rendesen fizet. Egyedileg bírálunk el minden ilyen esetet, és az együttműködésre kész tartozóknak családsegítő mentorok, tanácsadók közreműködésével egy olyan ajánlatot adunk, ami mindkét fél, a lakó, és az önkormányzat számára is előnyös hosszabb távon is.
