Minden egyes, közterületről kivágott fát pótolni kell, s az építési telkekről eltüntetett növényeket is újra kell telepíteni a város szóba jöhető pontjain egy készülő városi rendelet szerint. A visszapótlás érintheti egy Kökény mellé tervezett új pécsi arborétum létrehozását is.
„Ne vágj ki minden fát!” – énekelte egykor Koncz Zsuzsa, a természetrombolás érzékletes képét használva az emberi kapcsolatokra. Sajnos nemcsak átvitt értelemben, hanem szó szerint is érdemes megszívlelni a felszólítást, mert az építkezések során az elmúlt évek alatt számos fa semmisült meg városunkban. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata egy közelmúltban elfogadott rendeletével igyekszik védeni a fás szárú növényeket, s egyúttal fenntartani, majd lehetőség szerint növelni a városi zöldfelületek nagyságát.
A fás szárú növények védelméről és a területek biológiai aktivitásérték-egyensúlyának fenntartásáról szóló rendelet célja, hogy Pécs közigazgatási területén a zöldterületek és zöldfelületek rongálását, pusztítását, értékük csökkentését megakadályozza. Biztosítsa a meglévő fás szárú növények védelmét, egyúttal szabályozza kivágásuk és pótlásuk követelményeit, rendelkezzen a megszűnő zöldfelület, illetve növényállomány pótlásáról. Feladata továbbá, hogy a Városi Parkerdő őshonos állományát is veszélyeztető invazív – tájidegen, agresszív terjeszkedésű – növények, többek között a Bálványfák térnyerését megakadályozza, visszaszorítsa. A rendelet hatálya kiterjed a város közigazgatási határán belül minden önálló ingatlanra, legyenek azok akár magántulajdonban, akár köztulajdonban.
A rendelet alapján abban az esetben, ha magántulajdonon építkezés miatt fát kellene kivágni, vagy ha magántulajdonban lévő területen 40 évesnél idősebb fát, vagy 80 cm törzskörméretet elérő vagy meghaladó fát kíván valaki kivágni, akkor arra kivágási engedélyt kell kérnie a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályán.
A biológiai aktivitásérték olyan mutató, mely az egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását jelzi. Minél nagyobb a zöldterület, annál kedvezőbb ez az érték. Vagyis a városban a kivágásra ítélt növények pótlásáról gondoskodni kell, hogy ez az érték ne változzon.
A rendelet meghatározza, hogy milyen módon kell megoldani a fák pótlását. Lehetőleg a kivágott fák eredeti helyszínének közelében kell újabb fás szárú növényt ültetni, azonban ha erre nincs lehetőség, az önkormányzat által kijelölt területen lehet ezt megtenni.
Nem fordulhat elő, hogy például a kivágott, ötven-száz éves fák helyett csak egy-egy facsemetét ültetnek el, mert a rendelet az összes törzskörméretre határozza meg a pótlási kötelezettséget. A fafajták esetében azonban csak azt írja elő, hogy az őshonos fajták és az egyéb fajták aránya legalább 50-50% százalékos legyen. Vagyis a megengedett arányban az érintett terület tulajdonosai ízlésük szerint választhatnak fafajtát. Abban az esetben, ha valaki nem tudja a saját területén eltelepíteni az előírt össztörzskörméretű csemetéket, lehetősége van arra, hogy az el nem telepített törzskörméretnek megfelelő összeget a város faalapjában forintban teljesítse. Az így befizetett összeget a város a közterületein lévő fák ápolására, valamint új fasorok, parkok létesítésére, ezek tervezésére fordítja.
A rendelet létrejöttének és alkalmazásának köszönhetően nemcsak a városképet sikerül megőrizni, javítani, hanem így gondoskodhatunk Pécs egészséges jövőjéről is. Ha így teszünk, akkor biztosan nem vágjuk magunk alatt a fát.
A rendelettervezet arról is szól, mi a teendő, ha a fákat nem lehet eredeti helyükön visszapótolni. Ez esetben a város mellett kialakítandó új arborétum szolgálhat a fák otthonául. Ilyen önkormányzati tulajdonú terület lehet például a tervezett az M60-as autópályától délre a Kökény és Pécs közigazgatási határa mentén található nagy kiterjedésű ingatlan, vagy a Pécs Holding tulajdonában volt faiskola területe is.
