Sárneczky Krisztián csillagász a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövének segítségével vette észre az eddig ismeretlen égitestet két földsúroló kisbolygó mellett a január 2-ára virradó éjszakán.
36 éve ez az első üstökös, melyet hazánkban fedeztek fel – írja Sárneczky az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa a csillagaszat.hu-n megjelent beszámolójában.
Az égitest mozgását több felvételen is rögzítették a Piszkéstetői Obszervatóriumban, majd a csillagász a Minor Planet Centerrel (MPC) közölte az üstökös felfedezését, mivel ez a feltétele annak, hogy a megtaláló személyről nevezhessék el.
Mint írja a kutató:
[su_quote]
Megtalálása idején az üstökös mindössze 60 millió kilométerre volt bolygónktól, miközben egy átlagos kométát a Jupiter naptávolságában (750 millió kilométer), vagy még messzebb szoktak felfedezni. Keringési iránya ellentétes a bolygók keringési irányával, és pályasíkja is nagy szögben, 63 fokkal hajlik a Föld pályasíkjához…
De miért nem fedezték fel hónapokkal korábban, nagy távolságban ezt az égitestet? Mert valójában egy igen apró és halvány üstökösről van szó. Valószínűleg minden idők egyik leghalványabb, parabola közeli pályán járó üstököse akadt a hálómba, amely gyorsan közeledett felénk, így egy hónappal korábban jóval halványabb, két hónappal ezelőtt pedig még a legnagyobb keresőtávcsövek számára is elérhetetlen volt.[/su_quote]
Hamarosan újabb és újabb megerősítő felvételek készültek, pár nap múlva pedig megérkezett az értesítés, hogy a csillagász hivatalosan is a nevére vehette a 2022 első, C/2022 A1 jelű üstökösét, vagyis a Sarneczky-üstököst.
Ezzel Kulin György (1942) és Lovas Miklós (1942–1986) után Sárneczky Krisztián a harmadik magyar, akiről üstökös neveztek el.
A csillagász részletes személyes beszámolója ide kattintva olvasható el.
Kiemelt képünk illusztráció.
