Feltételezhetően dzsámi vagy mecset volt az az épület, amelynek feltárása a héten fejeződött be I. Szulejmán török szultán Szigetvár melletti sírkomplexumában – közölte az MTI-vel Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója.
A kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember tavaly decemberben jelentette be, hogy minden valószínűség szerint megtalálták I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is, és tisztázni kell az egymáshoz való viszonyukat – jegyezte meg akkor Pap Norbert.
Az erre irányuló ásatásokat és más vizsgálatokat májusban kezdte meg mintegy 15 magyar szakember és három török konzultáns, akik július 15-ig dolgoznak a helyszínen.
Pap Norbert a kutatás eddigi eredményeiről szólva elmondta: nagy bizonyossággal állítható, hogy egy mecset vagy dzsámi maradványaira bukkantak. A két épület között jogi különbség van: a mecset egy általános imádkozó- és gyülekezőhely, míg a dzsámi magasabb státussal rendelkezik, ahol a közel-keleti vallás legfontosabb imájaként számon tartott pénteki úgynevezett khudbe is elmondható.
A régészeti feltárások friss eredményeit a történeti források is megerősíteni látszanak, amelyek szerint a szóban forgó területen Szokolu Mehmed nagyvezér dzsámija állhatott – tette hozzá.
Pap Norbert kiemelte: a most feltárt épület tovább erősíti azon hipotézisüket, hogy valóban I. Szulejmán szultán sírhelyét fedezték fel.
A kutató megjegyezte, hogy a héten várható a harmadik épület feltárásának kezdete, amelyről azt feltételezik, hogy derviskolostor lehetett. A kutatások kiértékelt eredményeiről szeptemberben adnak tájékoztatást.
I. Szulejmán magyarországi síremlékének jelentőségéről Pap Norbert az MTI-nek korábban azt mondta, hogy az Oszmán-háznak 36 uralkodója volt, többségük a birodalom fővárosában és környékén hunyt el, ott emeltek nekik síremléket. Két szultán temetésének azonban külön rendje volt.
I. Murád 1389-ben Rigómezőnél, I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testüket Burszába és Isztambulba vitték, belső szerveiket ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették – mondta.
Rámutatott arra, hogy mindkét helyszín fontos zarándokhellyé vált, de amíg Murád türbéje fennmaradt, a legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmáné a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete.
A baranyai városban idén tartják a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 emlékévet. A magyar, a török és a horvát államfő látogatásával, a meghívott nemzeteket bemutató tematikus napokkal, nemzetközi tudományos konferenciával, illetve szobor- és emlékműavatásokkal ünneplik Szigetváron és Pécsett Zrínyi Miklós és bajtársainak hősies helytállását.
A jubileum szeptember 7-i központi programján – a szigetvári vár ostromának 450. évfordulójának délelőttjén – várhatóan egyszerre látogat a baranyai városba Áder János meghívására Recep Tayyip Erdogan török és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő.
