A munkák jó részét már elvégezték, így a tavasztól igazi csodában lehet részük azoknak, akik ellátogatnak a tettyei Pintér-kertbe. Az 1,8 hektáros, hazánkban egyedülálló arborétumot igazi új turistacsalogató gyöngyszemnek tervezi a kezelő nemzeti park.
Nem kizárt, hogy a sziklákon vezető tettyei turistaút alatt megbúvó, Pintér János banktisztviselő által 1926-tól kialakított arborétum Pécs egyik új látványosságaként szerepel nemsokára a városról szóló útikönyvekben. A benne található növényektől elburjánzott parkot tavaly kezdte el kitisztítani, bővíteni, a tavak, sétányok felújításával fejleszteni a kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park.
– Hatvanmillió forintos uniós forrást nyertünk a célra. Mára új kerítés veszi körbe az arborétumot, rendbe hoztuk a két kerti tavat, kertészeink megtisztították a területet, kilátópavilont építettünk, s nemsokára elkezdjük a sétányok, lépcsők felújítását is – von mérleget az elmúlt fél év munkájáról Buchert Eszter (képünkön), a szervezet helyettes igazgatója.
– A cél, hogy új, igazán egyedi látványossággal bővüljön a pécsi vonzerők amúgy is népes tábora, ezért arra törekszünk, hogy a kertben fellelhető 307 növényfaj közötti könnyebb eligazodás végett tájékoztató füzetet, hangos térképet is kínálunk a majdani látogatóknak. A turisták reményeink szerint ugyanis egy-másfél órát töltenek majd el itt a tradicionális pécsi nevezetességek megtekintése után – tette hozzá.
A megújuló arborétum – amelyben számtalan egzotikus fa- és cserjefaj, valamint Magyarországon honos védett vagy ritka faj is él – a nemzeti park reményei szerint jól szolgálhatja majd a természeti és a kultúrtörténeti értékek megőrzése mellett az oktatási feladatokat is, ezért gyerekcsoportokat is várnak majd szerte az országból, de akár külföldről is.
A kert legnagyobb értékei az orchideafélék családjába tartozó majomkosbor, szarvasbangó és fehér madársisak, de megtalálhatók itt a Mecsek déli oldalainak őshonos növényfajai is, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. Gyakori a kertben a molyhos tölgy, a mediterrán növényzethez tartozik a babérszuhar, a júdásfa, a fügefa és a gránátalma. Májusban, virágzáskor gyönyörű a kert fás bazsarózsa gyűjteménye.
A teraszos kialakítású arborétum sétaútjait a nagyharsányi szoborpark alkotótelepén született szobrok szegélyezik, amit több, fából készült pihenő, illetve egy aranyhalas medence a vízköpő puttójával tesz még hangulatosabbá. A természetes körülményekhez közel álló növényzet a kert felső, északi részében látható; ugyanitt egy mesterséges tó is létesült.
[frame]
Hetven méteres szintkülönbség
A Pintér-kert nevét egykori tulajdonosáról, Pintér Jánosról (1879-1933) kapta, aki természetjáró, alpinista és botanikai érdeklődésű ember volt, az I. világháború alatt a Tiroli Császárvadászoknál szolgált. A háború után nyugalmazott banktisztviselőként, 1926-ban kezdte el a növények telepítését, és haláláig folytatta. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kert alapjait tette le. A közel kéthektáros kert legmagasabb és legalacsonyabb pontja között 70 méter a szintkülönbség, s több mint 35 esztendeje áll országos védelem alatt.
[/frame]
