A lerúgott, hányatott sorsú laktanya visszaszerzésével a városvezetés célja, hogy 30 év után a városnak végre legyen egy saját ipari parkja, ugyanakkor fontos szempont az is, hogy fejlesszék a keleti városrész gazdaságát és bővítsék az ott élők munkalehetőségeit.
Laktanyából romos szeméttelep
A 2004-ben kiürített egykori A/1-es azaz az „Áper” laktanyát 2005-ben vásárolta meg a város, ezt követően eladták az ingatlant 2008-ban a spanyol Grupo Milton befektetőcsapatnak bruttó 3,42 milliárd forintért. A spanyolok egyébként összesen 5,2 milliárdot fizettek a városnak, aminek fejében az Áperen kívül hozzájutottak még többek között a Magasházhoz, a Bajcsy-laktanyához, a Munkácsy-rendelőintézet épületéhez. A Grupo Milton után az ingatlan 2009-től egy holland-spanyol beruházó cég tulajdona volt, 2012 nyarán pedig már egy budapesti székhelyű cég kezébe került.
Eleinte voltak ugyan elképzelések a 68 hektáros terület újrahasznosítására (később pedig az egyetem Science Parkjának helyszíneként jött szóba), ám a bontás és a romok eltakarítása húzódni kezdett. Noha 2010-ben kezdték el dózerolni a területet, a munkálatok viszonylag hamar abbamaradtak. A laktanya ekkor került abba a szomorú állapotba, amit minden pécsi ismer, és ami ebben a képriportunkban is jól látszik.
Ennek azonban nemsokára vége szakadhat, a városvezetés ugyanis megvenné a laktanyát, illetve azt, ami maradt belőle.
A terület visszaszerzése
Ruzsa Csaba alpolgármester lapunknak elmondta, hogy mikor önkormányzati ciklusuk kezdetén átvizsgáltatták a város adótartozásait, kiderült, hogy az Áper tulajdonosának több mint 400 millió forintos ingatlanadótartozása van, ami Pécs összes kintlévőségének közel 15 százaléka. A gazdaságért felelős alpolgármester úgy fogalmazott, hogy „az adókintlévőségek közül gyakorlatilag minden hetedik forint Áper-laktanyához kötődött”.
Az alpolgármester megjegyezte, hogy semmi nyomát nem találták annak, hogy az előző városvezetés bármilyen lépést tett volna a tartozás behajtása érdekében.
– Az új városvezetésnek egyértelmű célja volt, hogy visszavásárolja ipari parknak az ingatlant. Ezért 2020 márciusától kezdve, azaz közel 2 éven át tartó előkészítő munka után eljutottunk oda, hogy kezdeményeztük az úgynevezett ingatlanadó miatti végrehajtási eljárást, ami most ér a végére. Ez azt jelenti, hogy a város augusztusban fogja tudni visszavenni a laktanyát egy végrehajtási liciten – mondta Ruzsa Csaba. A városvezetés egyébként – tette hozzá – még 2021 nyarán döntött úgy, hogy ezt a területet vissza kell szerezni, ezért akkor a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forráselosztását is ennek a célnak a megvalósítása érdekében tervezték meg előre.
Hozzátette: a városvezetés a laktanya területének visszavásárlásával egy újabb szégyenfoltot tüntet el Pécsről.
Pécs új, saját ipari parkja
Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy az Áper visszaszerzésével a városvezetés legfontosabb célja az, hogy 30 év után a városnak végre legyen egy saját, nagy, egybefüggő – helyi vállalkozások és külföldi, nagyobb cégek számára is értékesíthető – ipari parkja, ami a gazdaságfejlesztés szempontjából természetesen hatalmas előrelépés lenne.
Ruzsa Csaba kiemelte, hogy ellentétben a korábbi fideszes városvezetéssel, a keleti városrészre nem egy szociális városrehabilitációval „lélegeztetőgépen tartott” területként tekintenek, hanem mint egy gazdaságilag fejleszthető és fejlesztendő városrészre, a laktanya helyére tervezett „gazdasági övezet” pedig számos előnnyel járhat az ott élők számára (például új munkahelyekkel).
A következő, június 14-ei közgyűlésen a liciten történő részvétel feltételeiről döntenek.
Korábban az Áper történetéről itt írtunk.
