Magyarország csatlakozik az Európai Űrügynökséghez. A teljes jogú taggá válás révén Magyarország az eddigieknél szélesebb körben csatlakozhat az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) tudományos, oktatási és ipari programjaihoz – írta a fejlesztési minisztérium közleményében.
A közlemény szerint az ESA-tagságból fakadó előnyök révén a csúcstechnológiával foglalkozó hazai űripari vállalkozások és kutatóintézetek meg tudják őrizni jelenlegi vezető pozíciójukat a régióban. A becslések szerint a foglalkoztatottság 2020-ra akár meg is ötszöröződhet a szektorban.
Az Európai Űrügynökség (ESA) 21 tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek a tudományos kutatás mellett elsődleges feladata az űrtechnológia célzott fejlesztése, az űripar növekedésének katalizálása, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása (műholdas navigáció, távközlés, meteorológia stb.). Az ESA következetesen működteti a földrajzi visszatérítés elvét, vagyis minden ország ipara az ország hozzájárulásával arányos mértékben vehet részt a programokban. Az ESA garantálja, hogy a befizetett hozzájárulás arányos része pályázatok útján visszaáramlik a tagországba. A belépéssel egyidőben az ESA összes ipari tendere megnyílik a csatlakozó ország vállalatai előtt, a szervezet pedig több éven át felzárkóztató-segítő programokkal gondoskodik arról, hogy az új tagállam ipara a befizetésekkel arányosan részesüljön a visszatérítésből. Az ESA éves költségvetése megközelítőleg 4 milliárd euró.
Arra nem tér ki a közlemény, hogy a csatlakozás lehetőséget ad-e Farkas Bertalan után újabb magyarnak űrutazásra, de az biztos, hogy közelebb került mindehhez Magyarország.
