Érdekes eredményre jutott a közelmúltban egy pécsi kutatás. A feltételezésekkel szemben úgy tűnik, a televízió egyre nagyobb népszerűségnek örvend a mostani középiskolások, egyetemisták körében. Hogy mi ennek az oka? És hogy miként változtak a fiatalok tévénézési szokásai? Íme a válaszok!
Uncsi az internet?
Öt-hat évvel ezelőtt még teljes nyugalommal lehetett kijelenteni: a televízió csillaga leáldozóban, az internet megjelenésével a műsorgyártásnak alig van jövője. Úgy tűnik azonban, a papírforma megdőlni látszik.
Többek között egy nemrég befejeződött pécsi kutatásból is az derült ki, hogy az elmúlt egy-két évben visszafordult a tendencia, és már nem csökken, sőt lassú növekedést mutat a tévénézők száma a Z-generáció, azaz a mai középiskolások, fiatal egyetemisták körében.
[note note_color=”#cee6ad”]
A kutatásról
A vizsgálatot a PTE marketing osztálya kezdeményezte azzal a céllal, hogy megtudják, milyen csatornákon lehet a legnagyobb hatékonysággal megszólítani a mai kamaszokat. Részükről ez a továbbtanulással kapcsolatos információk eljuttatása miatt volt különösen fontos. A pécsi kutatócsoport Z-generáción az 1990-2000 között született fiatalokat értette.[/note]
A szokások megváltozásának okai vélhetően a jövőben átfogó vizsgálatok tárgyát képezik majd, de előzetes feltételezések már vannak a szakemberek részéről – magyarázza Guld Ádám médiakutató, a PTE Társadalom- és Médiatudományi Intézet Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója.
– Úgy néz ki, hogy több dologra vezethető vissza a tévé népszerűségének megugrása. Ezeknek egy részét különböző kisebb kutatások már igazolták, de valószínűleg ennek részletes feltárása fontos feladat lesz a közeljövőben – így Guld Ádám.
Egyfelől a televíziós eszközök rohamos fejlődése, a tévézési élmény fokozódása a felelős, és bár a 3D-s technológia nem terjedt el annyira a magyar otthonokban, a legújabb őrület – a hajlított képernyő térhódítása – csak most kezdődött. Az internet ezzel szemben az utóbbi 4-5 évben nem tud már akkora újdonságokat nyújtani, a Youtube és a Facebook még mindig ugyanazt tudja, mint ezelőtt pár évvel.
A másik ok valószínűleg a televízió tartalmával kapcsolatos: ma már több mint 100 magyar nyelvű csatorna érhető el, és ezek közül nagyon sok a tematikus adó. Utóbbiak azért nagyon felhasználóbarátok, mert a néző kiválaszthatja az érdeklődési köréhez passzoló csatornát.
A harmadik, ami természetesen nem függetleníthető az előző kettőtől, egész egyszerűen az emberi lustaság és a kényelem. Ezek mint két fő motiváció erősen befolyásolják, hogy a magyar fiatalok életében újra előtérbe került a televízió. Ugyanis bár a világhálón gyakorlatilag minden megtalálható, az információk, tartalmak megtalálása mégiscsak macerás és időigényes procedúra. Míg mondjuk egy tematikus csatornán minden(?) minket érdeklő műsort elénk raknak.
[note note_color=”#fffcb3″]
Generációk felosztása
A generációk felosztása nem igazán van egységesítve, ám a legtöbb kutató nagyjából hasonló korosztályt ért alattuk.
- Építők: az 1946 előtt születtek, azaz a 60 év felettiek
- Baby-boomerek: az 1946-1964 között születtek
- X-generáció: az 1965-1979 között születtek
- Y-generáció: az 1980-1994 között születtek
- Z-generáció: az 1995-2009 között születtek
- α-generáció: a 2010 után születtek és csecsemők[/note]
Másként néz tévét a Z-generáció
Fontos megjegyezni, hogy ez a korosztály nem feltétlenül a televízión mint eszközön nézi a tévét.
A műsorokat gyakran interneten nézik vissza, vagy letöltik. Ám ettől még tv-s fogyasztók. Népszerűek például a sorozatok, tehetségkutatók és a dokureality műsorok is – teszi hozzá a médiakutató.
A tévénézés pedig leginkább már nem úgy néz ki, hogy leülnek és nézik az éppen futó adást, hanem párhuzamosan használnak közben más médiumokat, eszközöket például mobiltelefont, vagy táblagépet, sőt sokszor csak háttérzajként kapcsolják be mondjuk takarítás vagy tanulás közben. A tévé tehát nem nagyon kap központi szerepet, de attól még „nézik”, hallgatják.
