A város nemrég közvetlen uniós forrásokat nyert el zöldfejlesztésekre. A pályázat sikeres teljesítése, az abban megfogalmazott célok elérése érdekében az LMP nyilvános konzultációra hívta a város képviselőit, valamint Hoppál Péter fideszes parlamenti képviselőt és Kővári János megyei fejlesztési biztost is.
Ahogy azt nemrég megírtuk, az Európai Bizottság Pécset is beválasztotta a klímasemlegesség elérése érdekében indított küldetésébe, amelyben 100 európai város vesz részt. A kiválasztott városokat – így tehát Pécset is – olyan kísérleti és innovációs központokká tennék, amelyek példáit és jó gyakorlatait valamennyi európai város átveheti és adaptálhatja 2050-ig, a klímasemlegesség megvalósításának nemzetközi határidejéig. A 360 millió euróból megvalósuló (ez az összeg a 2021–2023-as időszakra vonatkozik) misszióban a városok közvetlen anyagi és egyéb támogatást kapnak a projekthez kapcsolódó kezdeményezéseik kidolgozására és tesztelésére, emellett az európai zöldmegállapodás részeként a klímasemlegességre való átállás innovációs élvonalába kerülhetnek.
https://www.pecsma.hu/top/kozvetlen-unios-tamogatasokat-kap-pecs-zold-fejlesztesekre/?highlight=z%C3%B6ldfejleszt%C3%A9s
A bejelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatót május 4-én Keresztes L. Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője és az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, valamint Kóbor József, az LMP pécsi önkormányzati képviselője és zöld megbízottja.
Keresztes L. Lóránt kiemelte, hogy politikai oldalaktól függetlenül kell közösen megküzdeni azokkal a kihívásokkal, amelyek a projekt céljainak elérését nehezítik.
Ezért nyilvános konzultációra hívják a város képviselőit, valamint Hoppál Péter fideszes parlamenti képviselőt és Kővári János megyei fejlesztési biztost is.
Ezen a konzultáción – folytatta – beszélni kell majd többek között a város közösségi közlekedésének fenntartását érintő kormányzati elvonásokról, a buszpark megújításának felgyorsításáról, a pécsi víziközmű-rendszer fenntarthatóságának biztosításáról, a Pécs környékére tervezett új uránbánya és atomtemető terveinek leállításáról, a Karolina-külfejtés rekultivációjának felgyorsításáról és állami támogatásáról, valamint az épületenergetikai korszerűsítésekről is.
Kóbor József felidézte, hogy az Európai Bizottság a nyertes városokat felkéri, hogy dolgozzanak ki egy úgynevezett klímavárosi szerződést, amelynek az összes városi ágazatra lebontva kell tartalmaznia egy átfogó koncepciót az éghajlat-semlegesség elérésére (például az energiaügyre, a hulladékgazdálkodásra és a közösségi közlekedésre), valamint az ehhez kapcsolódó beruházási terveket is. Mint mondta, ezek Pécsett „mozaikos formában” már léteznek, a legfőbb cél azonban az, hogy az ágazatok szereplőit, a már meglévő projekteket és kezdeményezéseket „összehozzák” (példaként hozta fel a helyi és a regionális tömegközlekedés összevonását).
Ehhez szükséges nem csak a lakosság, hanem például a közműcégek, a gazdasági szereplők szemléletformálása is.
Hangsúlyozta, hogy ha mindezt elérik, ha a pályázatban megfogalmazott vállalásokat teljesítik, annak hozadéka az lehet, hogy a további megnyíló pályázati források is közvetlenül a városhoz érkeznek majd.
