Nemsokára két éve, hogy megkezdődött a Karolina-külfejtés betemetése. 2018 márciusában felvonultak a Pannon Hőerőmű munkagépei és a bányató vizének kiszivattyúzásával elindult a rekultiváció folyamata. A vállalat most közleményben ismertette az eredményeket, vázolta a következő időszak ütemezését a lakosság tájékoztatása érdekében.
Két éve kezdődött a Mecsek legnagyobb tájsebének betemetése, az 1968-tól működő, 2004-ben véglegesen lezárt külszíni fejtés hányattatott sorsának végére kerül remélhetőleg pont. Helyi, lelkes pécsbányai civilek adták meg a kezdőlökést a munkálatoknak felkeresve a Pannon Hőerőművet, a Pécsbányai Kulturális Egyesület elnökét, Vozár Pál önkormányzati képviselőt, az akkori helyi önkormányzati képviselőt, Pál Miklóst, az akkori pécsi polgármestert, Páva Zsoltot, és a térség akkori országgyűlési képviselőjét, Csizi Pétert. Ezen szereplők közbenjárása és együttműködése, a civilek aláírásgyűjtése eredményezte végül a rekultiváció megkezdését.
A Pannon Hőerőmű adatai szerint mostanáig több mint 650 ezer köbméternyi meddőanyagot helyeztek el, a munkálatok pedig idén is az ütemterv szerint folytatódnak, a környezetvédelmi előírások betartása mellett.
A mintegy 400 focipályányi nagyságú régi bányaterületen a Hőerőmű Zrt. irányításával a 80 méter mély bányatölcsér feltöltésére összesen 9,6 millió köbméternyi korábban kitermelt meddőanyagot helyeznek el. Ezzel párhuzamosan pedig a katlan alján kialakult 28 méter mély bányató vizének folyamatos kiszivattyúzásáról és a tómeder feltöltéséről is gondoskodnak.
Az eredmények:
2020 elejére a vállalat mintegy 650 ezer köbméter meddőanyag kitermelését és végső elhelyezését végezte el, néhány hónapon belül pedig befejeződik a tó szűrőgáttól északra levő részének feltöltése, miközben a bányaterület északnyugati részén egy fél hektáros területen a szakemberek már kialakították a végállapoti terepfelszínt. Ezt a területet 40 cm vastagságban földdel terítették le és gyepesítették, a későbbiekben pedig még fás szárú növényzettel fogják beültetni.
Tervek még 2020-ra
A déli meddőhányó keleti részén az idei év során további 3 hektáron alakítanák ki a végállapoti terepfelszínt, megtörténne a terület talajterítése és gyepesítése.
Kiépül még idén a bányaüzem keleti oldalán a mintegy 1800 folyóméter hosszúságú csapadékvíz elvezető övárkot, a szakemberek pedig elkészítik a csapadékvizek közút alatti átvezetését biztosító áteresz terveit is. A további munkálatok előkészítéseként megkezdődött és jelenleg is folyik a tervezett végállapoti rézsűk kialakításához, valamint a keleti övárok megépítéséhez szükséges munkaterület növényzetmentesítése a keleti végrézsű déli oldalán, illetve a déli meddőhányó nyugati oldalán.
A további lépések
Ahogy a közleményből kiderül, mindezzel párhuzamosan nemsokára elkészülnek a terület egészére vonatkozó erdőtelepítési tervek is. A régi bányaterületen néhol muszáj a spontán felnőtt növényzet kivágása, de ezt csak a hatályos Műszaki Üzemi Tervben lehatárolt bányaüzemi területen belül teszik majd meg. Miután végetért a tájrendezés, ugyanezen területekre a kivágott invazív fák helyett őshonos fás szárú növényzetet fognak telepíteni.
[su_quote]„A tájrendezés az állam és a bányát a rendszerváltás után megöröklő Pannon Hőerőmű Zrt. közös kötelezettsége. Az erőmű immár két éve dolgozik az ipari tájseb eltüntetésén és a természetes állapot helyreállításán, a munkát pedig az elkövetkező időszakban is a vállalásainak megfelelően fogja folytatni a környezetvédelmi és munkabiztonsági előírások maradéktalan betartása mellett” – hangsúlyozta Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.[/su_quote]
Így zajlanak a munkálatok!
Minden munkanapon két dózer és ugyanennyi kotrógép dolgozik a terület rekultivációján, 8-10 teherautó és egy, vagy igény szerint kettő locsológép. Környezetvédelmi előírások betartása szempontjából fontos, hogy a lakóövezetekkel határos részeken még a munkálatok megkezdése előtt egy hét mérési pontból álló monitoring rendszert telepítettek a porterhelés folyamatos mérésére. A bányatóból kiszivattyúzott és a környezetbe kibocsátott bányavíz minőségének vizsgálatára, valamint a tájrendezési tevékenység okozta zajterhelés vizsgálatára is a hatósági előírásoknak megfelelő gyakorisággal végeztetnek ellenőrző méréseket. Eddig semmilyen környezetvédelmi határérték-túllépésre nem került sor a hatóságok által ellenőrzött eszközök mérései alapján.
Kiporzás nehezítette a munkát
A munkálatok közben akadnak időnként nem várt akadályok is. Február közepén a munkagépek a déli meddőhányó Lámpásvölgyi úthoz közeli részén egy nagy portartalmú terület kitermelésébe kezdve óriási kiporzást tapasztaltak, ezért átmenetileg le kellett állítani itt a kitermelési munkálatokat. Ennek a megoldására a tájrendezési munkák kivitelezője eleinte szervezési megoldásokat alkalmazott, amelyek keretén belül a kisebb méretű poros területek kitermelését elhalasztotta a csapadékos időszakokra, hogy az eső a porképződést mérsékelje, a keletkező port lekösse. A kiporzás óta a meddő kitermelése más, földnedves állapotú meddőhányói területekről történik. A por kezelésére, a kiporzás megelőzésére és lekötésére egy külön műszaki terv készül. Az alkalmas módszer, technológia kidolgozása, az eszközrendszer beszerzése már zajlik, úgy néz ki, egy hónapon belül véglegesíteni is fogják, így ezután folytatódhat ebben a szektorban is a rekultiváció.
Tekintettel a pécsiekre
A Pannon Hőerőmű a munkálatokat a helyben élők érdekeit szem előtt tartva szeretné végezni. Így a munkálatok továbbra is csak a nappali órákban folynak, hogy a munkagépek zaja minél kevésbé zavarja a közelben élő pécsieket. A nappali fényviszonyok mellett történő munkavégzés a munkabiztonságot is növeli, ami a bányató vízfelületébe történő töltéskor lényeges. Úgy néz ki, 2021 nyarára a déli meddőhányó területén, a külfejtésnek a lakóházakhoz legközelebb eső részén befejeződnek a nagyobb volumenű meddőszállítások és kialakulhat a végleges talajfelszín. Majd a nagytömegű meddőkitermelés, áttevődik az északi meddőhányó lakott területektől már távolabb eső területére.
A Pannon Hőerőmű Zrt. és az állami tulajdonban lévő Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. között 2018-ban jött létre megállapodás a tájrendezési munkálatok megkezdéséről. Ennek értelmében a Karolina-külfejtés területén a következő években összesen 120 hektáron állítják helyre az eredetihez közeli természeti állapotokat. A munkálatok első üteme a Pannon Hőerőmű Zrt., míg a második a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. felügyelete és finanszírozása mellett valósul meg, a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával és a műszaki-biztonsági szempontok figyelembevételével.
Kiemelt kép forrása: Pannon Hőerőmű
