A magyar vadászat megújításának célja az ágazat becsületének helyreállítása mellett Magyarország vadászati nagyhatalmi pozíciójának visszaszerzése – mondta Semjén Zsolt az Országos Vadász- és Horgásznap megnyitóján szombaton, Hatvanban.
A miniszterelnök-helyettes szerint fontos, hogy az egész társadalom lássa, a vadászati kultúra része az egyetemes magyar kultúrának.
Semjén Zsolt, aki egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, rámutatott: a vadászatnak nagy nemzetgazdasági jelentősége is van, hiszen az ország legkevésbé iparosodott részeire viszi el a legfizetőképesebb embereket.
A miniszterelnök-helyettes szerint a vadászok életét nehezítő értelmetlen bürokrácia lebontása érdekében tett lépések közül az egyik legfontosabb a fegyvertörvény elfogadása volt. Életszerűvé tették egyebek mellett a fegyvertartásra, fegyverszállításra, vizsgáztatásra vonatkozó szabályokat is – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) már önálló bűncselekményként kezeli az orvvadászatot. Hozzátette: szimbolikus jelentőségű volt az ebadó eltörlése is a vizsgáztatott vadászkutyák esetében.
Semjén Zsolt kiemelte a 350 ezres horgásztársadalommal kötött átfogó megállapodást is, amelynek eredményeként megszűnt a természetes vizeken a hústermelési célú halászat.
A miniszterelnök-helyettes jelezte, hogy még az idén megszülethet az új vadászati törvény. Elmondása szerint a vitás kérdések a vadásztársadalmon belül zajlanak, ezért egyeztetéseket kezdeményeztek az érintettekkel – mondta.
A megnyitón Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a horgászatot, vadászatot érintő jogszabályok megalkotásáról elmondta, hogy a korszerű feltételek megteremtése volt a cél, és jelentős eredményeket sikerült elérni.
Emlékeztetett arra, hogy a 2011-ben hatályba lépett vadhús-rendelet megkönnyítette a vadhús helyi értékesítését, és sikerült tartósan magasan tartani a felvásárlási árakat a gímszarvas, a muflon és az őz esetében.
Elmondása szerint a 2012-2013-as vadászati évben így a teljes ágazati árbevétel rekordszintre, 20,3 milliárd forintra emelkedett. Ebből a vadhúsból származó bevétel 5,3 milliárd forint volt – tette hozzá.
Rámutatott: sikerült tartósan nyereségessé tenni a vadgazdálkodási ágazatot: míg 2010-ben 160 millió forint volt az eredmény, addig 2013-ban már 1,4 milliárd forint.
Fazekas Sándor szólt arról is, hogy 2010 óta 12 500 hektárral nőtt Magyarország erdőterülete, így az erdősültség már 21 százalékos.
